Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Johancsik János: A Magyar Nemzet „szellemi honvédelme" és az antifasiszta függetlenségi mozgalom 97/I
A MAGYAR NEMZET „SZELLEMI HONVÉDELME" 111 alakításának tervét.9 4 Érdeklődéssel fordultak a „Szellemi Honvédelem" felé is, ennek jele volt Miliők Sándor jelentkezése a Magyar Nemzetben és vitája Szidorral (Szilágyi Sándorral) a konzervatív politikai körök és a baloldali ellenzék súlyos vereséget hozó választások tanulságainak vizsgálata kapcsán. Azonban ebben a vitában is tükröződött a Szellemi Honvédelem részéről jelentkező igény, hogy a dolgozó osztályok adják fel osztály törekvéseiket. Miliők Sándor a Magyar Nemzet hasábjain a szervezett munkásság és polgárság összefogásának gondolatát vetette fel, az akkori szociáldemokrata vezetés jobboldali koncepciójának megfelelően a polgárságtól várva a kezdeményezést.9 5 Már e hozzászóláshoz fűzött szerkesztőségi megjegyzés a szociáldemokrácia 1918—1919-es magatartását emlegette fel, Szidor pedig határozottan elvetette a szociáldemokrata munkássággal való együttműködés lehetőségét mindaddig, amíg a marxista ideológia, az osztályharc alapján áll. Szerinte kézfogásról csak akkor lehet szó, ha a munkásság összessége tudatára ébred, „hogy ő mindenestől magyar".9 6 Még világosabban fogalmazta meg a munkásság elé állított követelményt az egyik hozzászóló, aki szerint: „A munkásságnak . . . meg kell változtatni ideológiáját, eddigi eszmevilágát ... A magyar munkásságnak vissza kell térni ideológiájában az ősi magyar jogrendhez, a Szent korona jogrendjéhez és a vérszerződéshez."9 7 Pethő Sándor rugalmasabb álláspontot foglalt el, lehetségesnek tartotta az együttműködést a szociáldemokratákkal. Szidortól eltérően nem ragaszkodott ehhoz, hogy a szociáldemokraták formálisan mondjanak le osztályálláspontjukról, elegendőnek tartotta, ha a gyakorlatban teszik meg, amire nézve megnyugtató biztosítékot kapott Miliők viszontválaszaiban. „Ez a szervezett munkásság ma nem forradalmár — írta —, hanem olyan közeg és olyan erőtényező, amelyből egy nagyobb vonalú magyar nemzetpolitika az alkotmányos szabadság legszilárdabb védőbástyáját építheti. Ne akarjuk visszalökni azt az erőt, amely kezet akar fogni velünk a magyar szabadság védelmére. Vagy ne kérjük ezt a segítséget tőle olyan áron, amelv egyenlő volna a maga politikai személyiségének megtagadásával."9 8 Ilyen szempontból helytelenítette a Magyar Nemzet, hogy Teleki miniszterelnök a Szakszervezeti Tanács 1940. január 22-i — a rendszer iránti lojalitását deklaráló — nvilatkozatát lebecsülte és adott helyet a „szellemi honvédelem közlegényévé" vált Miliők Sándor reflexióinak a miniszterelnöki nyilatkozattal kapcsolatbán.9 9 Annak ellenére, hogy a szociáldemokrata vezetők hajlandók voltak együttműködni, sőt a párttagság körében is hangot kaptak olyan vélemények, melyek sürgették a párt együttműködését a Magyar Nemzet olvasótáborával,10 0 a nagy lendülettel meghirdetett és sokat ígérő tervekkel indított szellemi honvédelem nem jutott tovább a sajtó hasábjain, nem tudott igazi, politikai függetlenségi mozgalommá válni. Ennek okait maga Szabó Zoltán a háborúval előállt helyzettel, a korlátozott közélettel, a nehéz papírviszonyokkal magyarázta.10 1 Valójában a háború megindulása, amely „Európa újjárendezésének" jegyében indult, a magyar uralkodó körök közös érdekévé tette a fegyverkezés fokozását és a belső egység megteremtését. Teleki lavírozó politikájával pedig az angolszász körök támogatását is élvezte. Ezért maguk a „Szellemi Honvédelem" vezetői visszakoztak, s korlátozták mozgalmukat, ami a mozgalom elhalásához, feledésbe merülésóhez vezetett.102 * Magyarországon a németellenes politikai erőket — amslyek egy ellenállási mozgalom társadalmi alapját képezhették — jelentősen eltérő, osztályszempontból egÓ3zen szembenálló politikai indítékok mozgatták. A Magyar Nemzet a németellenes politikai irányzatoknak azt a szárnyát képviselte, melynek alaphangját a magyar konzervatív PI. Arch. Népszava szerk. Politikai tájékoztatók, 1939/4. 659. f. és Értesítő, a szociáldemokrata képviselők csoportjának közleményei (1939. jan.) 3. 1. - OL. Kozma Miklós, Adatgyűjtemény 1939 - I. köt. K. 429. Egy aggódó szociáldemokrata, „Ez nálunk lehetetlen" Magyar Nemzet, 1939. jún. 18. "Szidor: Az a bizonyos elhanyagolható mennyiség 111. Aggódó magyar szociáldemokrata. Magyar Nemzet 1939. júl. 16. illetve júl. 21. " Hulla Aurél: A munkás a nemzetben. Magyar Nemzet, 1939. jún. 18. " Pethő S.: A középosztály és a munkásság. Magyar Nemzet, 1939. aug. 1. Magyar Nemzet, 1940. jan. 27. és jan. 30. "" l'I. Arch. Baloldali összesítő, 1939. szept. 1. Szabó Z.: Szellemi Honvédelem. Magyar Szemle, 1940. márc. 196. 1. '"Szellemi Honvédelem és Szabó Z.: A Szellemi Honvédelem. Magyar Nemzet, 1939. szept. 3. és szept. 17.
