Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nemes Dezső: A lenini békepolitika 1095/V-VI

A LENINI BÉKEI'ÜLITIKA 1105 további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a morális siker az összes európai népek együttes politikai győzelmévé váljék. A testvérpártok üdvözölték a Varsói Szerződés országainak e kezdemé­nyezését, mely szintén jó politikai fegyver az ő békeharcuk számára is. Ugyan­csak pozitív fogadtatásban részesült országaink javaslata a különböző irány­zatú szakszervezetekben, és kibontakozóban van a szakszervezetek együttes akciója, mely támogatja a békét szavatoló biztonsági rendszer létrehozását. Más társadalmi rétegekben is növekszik a készség arra, hogy tevőlegesen hozzájáruljanak a biztonsági értekezlet összehívásához, s megnyugtató biz­tonsági rendszer teremtéséhez. Az európai NATO országok kormánykörei viszont még haboznak, taktikájuk a halogatás, az előzetes feltételek kikötésére irányuló kísérletek. Felvetették, hogy az Egyesült Államok és Kanada is vegyen részt a javasolt konferencián. Hogy az amerikai részvétel segíti-e az európai biztonság ügyét, az eléggé kérdéses: a washingtoni uralkodó körök idegenkednek attól, hogy európai NATO partnereik és a szocialista országok, meg a többi európai állam együttes erőfeszítéseivel olyan biztonsági rendszer létesüljön, mely lendületet adhat az összes európai országok kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének, kapcsolataik sokoldalú fejlő­désének. Ez gyöngítheti az európai NATO országok függését az Amerikai Egyesült Államoktól. Egy megfelelő európai biztonsági rendszer létrehozása minden bizonnyal megérlelné a NATO és a Varsói Szerződés szervezete egy­idejű feloszlatásának feltételeit is. A mi országaink számára nem döntő kérdés, hogy részt vesznek-e az amerikaiak az európai biztonsági értekezleten, sőt ha részvételük segítené e rendkívül fontos ügyet, üdvözölnénk is. Ám mi legyen akkor, ha az USA valójában az európai biztonsági értekezlet elodázásán és meghiúsításán mun­kálkodik? Mi legyen akkor, ha az amerikai részvétel nyugat-európai szorgal­mazóit, vagy ezeknek jelentős részét éppen az vezérli, hogy amerikai segít­séggel hiúsítsák meg a biztonsági konferenciát? Függhet-e az európai népek biztonságának ügye, s így az európai biztonsági értekezlet is attól, hogy a washingtoni kormány beleegyezik-e ebbe? Más népeket is érdekel az európai béke ügye, tehát az is, hogy sikerrel leküzdjünk minden akadályt, ami ennek útjában áll. Az amerikai képviselők részvétele a tervezett konferencián elfogadható, de az nem, hogy a biztonsági értekezlet megtartása a washingtoni uralkodó körök feltételeitől és bele­egyezésétől függjön. Ezek a feltételek nem a biztonság, hanem a bizonytalan­ság politikáját szolgálják. Európa népeinek pedig biztonságra van szükségük, amely elősegíti sokoldalú, gyümölcsöző együttműködésüket. Az európai biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemnek rendkívül fontos része az, hogy normális viszonyok létesüljenek az NSZK és az európai szocialista államok között, beleértve a két német állam, az NSZK és az NDK közötti viszony nemzetközi jogérvényű rendezését is. Komoly előre­lépés volt etekintetben, hogy a Brandt-kormány elismerte az NDK önálló állami létét, s tudomásul vette, hogy mint önálló állammal kell tárgyalnia vele. Az NDK önálló állami létének elismerése elhárított a rendezés útjából egy akadályt, s ennek nyomán létrejött a szovjet —nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet szerződés. Á Brandt-kormány e lépéseivel tovább ment: elismerte az Odera- Neisse határt, úgyszintén az NSZK és az NDK közötti határt. A reális helyzetet tehát e tekintetben tudomásul vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom