Századok – 1970
FIGYELŐ - Történelmi film-e az Itélet? (Bellér Béla) 1062/IV
FIGYELŐ Bellér Béla: Történelmi film-e az ítélet? A szocialista tudat tartalmának, megjelenési formáinak kérdése a hatvanas évek elejétől, a szocializmus átfogó felépítésének megindulásától kezdve a marxista ideológusok, pszichológusok, szociológusok ós történészek figyelmének középpontjában áll. A vitának egyik fő kérdése a szocialista tudatnak a történeti tudathoz való viszonya. Legutóbb a IV. Német Történészkongresszuson Joachim Streisand foglalkozott átfogóan ezzel a kérdéssel. Szocialista tudaton ő a munkásosztály vezetése alatt politikailag és erkölcsileg egyesült nép közös életfeltételeinek, érdekeinek ós céljainak tudományosan pontos visszatükrözésót érti, mégpedig nem csupán a jelenlegi helyzetnek, hanem elsősorban a társadalom fejlődéstörvényeinek és irányzatainak visszatükröződését. A szocialista történeti tudat pedig az ő felfogásában nem egyéb, mint a szocialista tudat történeti oldala. A történeti tudat lényege egy osztály törvényszerű történelmi folyamatban elfoglalt helyének és szerepének visszatükrözése elsősorban konkrét történeti-társadalmi alakulatok fejlődésének és kibontakozásának alapján. A továbbiakban Streisand bírálja azt a felfogást, amely a történeti tudatot pusztán a társadalmi tudat egyik formájánál; tekinti más egyéb tudatformák, a politikai, az erkölcsi, az esztétikai stb. mellett, és hangsúlyozza, hogy „. . . . a szocialista társadalom jellemző ós lényegi vonása éppen az, hogy a történeti elem a társadalmi tudat minden formáját áthatja".1 Ez határozza meg a történeti tudat egyedülálló szerepét a szocialista tudat kialakításában. A szocialista tudat és a történeti tudat kérdései nem hiányoznak a mi tudományos irodalmunkból sem, sőt egy ragyogó kis monográfia is született e témakörben;2 azt azonban nem lehet elmondani, hogy az egész kérdéskomplexum mélyebben megragadta volna a tudományos köröket vagy a szélesebb közvéleményt. Arra lehet-e ebből következtetni, hogy e kérdéskör nálunk elméletileg teljesen tisztázott s még funkcionális zavarok sem lépnek fel a társadalmi, ill. a történeti tudat, működésében? Azt hiszem, a következtetés mindkét irányban elhamarkodott lenne. Egy ilyen szempontú vizsgálatnak hálás anyagául kínálkozik az első magyar Dózsa-film, az ítélet filmnovellája körül 1968-ban kirobbant vita s maga az azóta, 1970-ben elkészült film. Minthogy a Dózsa-film alapjául szolgáló ítélet c. filmnovella, Kósa Ferenc rendező és Csoóri Sándor költő és író közös alkotása egyik irodalmi folyóiratunk lapjairól3 már közel két éve, maga a film pedig közvetlen élményből ismeretes, szükségtelennek tartjuk a cselekmény összefoglalását; ehelyett inkább azokra a változásokra utalnánk, amelyek a filmben a filmnovellához képest a vita hatására végbementek. Mint'ismeretes, a filmnovella nem a parasztháború történeti-kronológiai rendjét követi, hanem az időbontás, a kettős idő a modern regényirodalom által oly gyakran és hatásosan alkalmazott technikájával él. A film cselekménye abba a szűk időrésbe, az 1514. július 15 —20-a közti öt napba ékelődik be, amely a temesvári csata ós Dózsa kivégzése közé esik. Dózsával a temesvári várbörtönben találkozunk, ahol a parasztháború nyilvános megtagadását követelő Werbőczivel és Zápolya haditörvényszékével folytatott vitával kapcsolatban, ezektől a jelenetektől meg-megszakítva idéződik fel Dózsa lelkében, a végső állásfoglalást motiválóan, a parasztháború meglehetősen laza asszociációra fűzött sora. Ez az alapkoncepció a filmben sem változott, bár bizonyos értelemben módosult. A képek, jelenetek sorrendje itt-ott eltér a filmnovellától, általában a lélektanilag szorosabb összefüggések irányába, a történeti-kronológiai sorrendhez közelítve. Ezek a kisebb szerkezeti módosulások kótség-1 Jnachi'n Streisand: Geschichtsbild und Gesctflchtsbewusstsein bei der Gestaltung der entwickelten sozialistischen G îsellschaft. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft, 1969/1 — 2. sz. 35. 1. • Eleken Lajos: Korszerű műveltség, történelmi gondolkodás. Bpest, Akadémiai Kiadó. 1969. • Vj írás, 1968/9. sz. 54-81. 1.
