Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1059 lom a liberalizmus intellektuális és a szocializmus morális követelményeinek szintéziséből született. A liberálszocialisták 1932-es, 1940-es, 4l-es manifesztumait elemezve, programjuk legfőbb érdemét abban látja, bogv egy igen széles antifasiszta egységfront kialakítására teremtett alapot, amelyet a korábbi idők hasonló jellegű mozgalmai nem tudtak létrehozni. — R. MATTARELLI: A ,,municipális szocializmus" egy mozzanata: a Zanardi-féle közigazgatás Bolognában az 1914 18 közötti periódusban (85— 106. 1.) röviden ismertetve a municipális szocializmus (a szocialisták részvétele a helyi önkormányzatok irányításában) egyes állomásait Itáliában, részletes elemzést ad Bologna szocialista közigazgatási szervezetének működéséről, figyelembe véve az e tárgykörben megjelent legújabb irodalom megállapításait is. A F. Zanardi vezetésével működő szervezet programja, annak realizálási lehetőségei, illetve realizálása, kapcsolata a szembenálló politikai erőkkel és magával a szocialista párttal képezik vizsgálódásának főbb szempontjait. Megítélése szerint az adminisztráció munkáját, annak ellenére, hogy sok tekintetben engedni kényszerült a szembenálló erők nyomásának, pozitívan értékelhetjük, mivel jelentős mértékben hozzájárult a helyi intézmények strukturális megújhodásához, egy fejlődésben levő társadalom igényeihez való alkalmazásához. V. FUMAGALLI: Városok és kisebb kerületek a Karoling-kori Itáliában (107 — 117. 1.) a történettudomány hagyományos álláspontja értelmében a városokban regnáló grófok a városokhoz tartozó kisebb kerületek felett is közvetlen ellenőrzést gyakoroltak. Újabban egyes történészek a tartományok függetlensége mellett foglaltak állást. A szerző a problémát egy konkrét példa, a IX. századi Piacenza grófság vonatkozásában vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy habár az egyes területek saját igazgatással, funkcionáriusokkal rendelkeztek, nem vonhatták ki magukat a gróf közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alól. — T. HISTORY 1968. 179. (okt.) szám. — ALFRED COBBAN posztumusz esszéje (331 341. 1.) Taine, „a rossz történészek talán legnagyobbika" tévedéseinek gyökerét abban látja, hogy a történelmet a pszichológia és a szociológia szemüvegén keresztül vizsgálta. — MARY PRYCE: Veszélyben a történelem (342 — 347. 1.) az angol történelemoktatás súlyos hiányosságait tárgyalja, amelyek már kérdésessé teszik a tantárgy iskolai jövőjét. — J. FINES az oktatásban felhasználandó történelmi dokumentumokról ír (348 — 356. 1.). — BRIAN HARRISON: Történelem az egyetemeken 1968-ban (357 380. 1.) ismerteti az angol egyetemek által nyújtott történelem-kurzusok szerkezetét, a tanulmányozható korszakokat, földrajzi egységeket és kérdéseket, végül a lehetséges kombinációkat a történelem és a rokon társadalomtudományok összekapcsolására. — J. R. C. WRIGHT A németországi levéltárak és könyvtárak használatához közöl útmutatót (385 388. 1.). 1969. 180. (febr.) szám. — M. D. KNOWLES: Denijle és Ehrle (1 — 12. 1.) az Archiv für Literatur- und Kirchengeschichte szerzőpárjának életútját ismerteti. — JOHN LARNER: A művész és az értelmiség a XIV. századi Itáliában (13 — 30. 1.) a korabeli irodalom alapján megállapítja, hogy a tárgyalt időszakban a művész és általában a szellemi tevékenység becsülete nagyban megnőtt a gondolkodás átformálódásának következtében. — C. S. L. DAVIES: VIII. Henrik új élete (31 48. 1.) J. Scarisbrick könyvét elemzi. GILLIAN SUTHERLAND: A neveléstörténet tanulmányozása (49 59. 1.) az ezen a területen tapasztalható biztató eredményeket ismerteti. — G. R. ELTON az egyetemi történelemoktatás kérdéséhez szól hozzá (60 67. 1.). A divatos irányzatok: az újkori történelem előtérbe kerülése, az angol-, illetve Európa-központúság megszűnése, a többi rokontudománnyal való „keveredés" veszélyeire hívja fel a figyelmet. 181. (jún.) szám. — DENYS HAY: A történelmi folyóirat : néhány probléma (165 177.1.) az angliai helyzetet tekinti át. Több felmérő tanulmányt szeretne látni egyes kérdések irodalmáról, több könyvismertetést és tartalomban és nyelvezetben jobb minőséget tart kívánatosnak. BARON F. DUCKHAM: Jobbágyság а X VIII. századi Skóciában (178 - 197. 1.) А XVII. században hozott törvények lehetővé tették, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő szénbányák szinte örökös függésben tartsák a munka nélkül kóborlók közül verbuvált alkalmazottaikat. Személyes szabadságukat ugyan törvénybe iktatták 1775-ben, ettől remélve a munkáshiány felszámolását, de a bányászok helyzete ettől még nem sokat javult. — P. SAVIGE AR: Karbonárizmus és a francia hadsereg (198 - 211. 1.) azt a folyamatot tekinti át, amelynek során a napóleoni hagyományokból táplálkozó hadsereget sikerült eltölteni a restauráció iránti hűséggel. Ennek következtében sikertelennek bizonyult a francia „charbonnerie" küzdelme a hadsereg fölötti befolyásért és egy felkelés előkészítéséért. — 1'ETER LOWE : A Brit Birodalom és az angol—japán szövetség 1911 — 1915