Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓI HATSZ KM LE 1051 H. MAEHL: Augustus Hardin Beaumont: egy angol—amerikii radikális (1798 — 1838) (237 -250. 1.) msgállapítja, hogy Baaumont az angol radikalizmus történetében „másodrendű" szereplőként ismaretes.i, Hiszen csak 1835-ben érkezett Angliába és 1838-ban már meg is halt. Közben a londoni Working Men's Association tagja, s a Northern Liberator alapítója volt, beszédeinek radikalizmusa gyakran nagy meglepetést keltett. Az igazság azonban az, hogy Jamaica, Franciaország és Belgium radikális mozgalmaiban is részt vett, feltehetően Spanyolországban is megfordult, és éppen Kanadába készült, amikor a halál terveit áthúzta. Maehl gondosan nyomon követi életútját New yorki születésétől, angliai neveltetésén át kezdő sikeres liberális jamaicai újságírói tevékenyságéig, majd még alaposabban azután, hogy radikális politikusként feltűnt Belgium, Franciaország, majd Anglia politikai életében. — LEO VAN ROSSUM: Trockij publikálatlan levele 1916 elején (250 -266. 1.). Trockij e levelet Henriette Roland Holstnak írta, s ebben részletes elemzést ad a Vorboteról, a zimmerwaldisták belső csoportosulásairól, s elhatárolja magát Lenintől, a Kommunyiszttól, a bolsevikok szerinte szektás politikájától, mint aini elriasztja a némst, francia békepártiakat. A levelet közlő Van Rossum bevezetőjében foglalkozik Lenin ós Trockij kapcsolataival, vázolja a közöttük tapasztalható politikai nézeteltéréseket 1914 előtt, majd aláhúzza, hogy 1914 után ezek (s ezzel együtt a bizalmatlanság) miként élt tovább, de mégis miként csökken, majd 1917 február után mint nyílt egy új fejezet kettejük kapcsolatában. — J. COMPARATIVE STUDIES IN SOCIETY AND HISTORY 1968. X. köt. 2. szám. -J. D. Y. PEEL: Szinkretizmus és a vallási változás (121 -141. I.) elsősorban a nigériai joruba törzs tanulmányozása alapján vizsgálja a felvett új vallás (a kereszténység, illetve a mohamedanizmus) viszonyát a korábbi, tradicionális, pogánv hiedelmekhez. Szembeszáll a hagyományos nézettel, amely az új szokások mögött a régi maradványok továbbélését hangsúlyozza. A hittérítőknél jóval türelmetlenebb, a különféle dogmákhoz a legszigorúbban ragaszkodó szekták példáján keresztül a létrejött szinkretizmusok önálló minőségét állapítja mag, a különböző összetevők szerepe bennük csak alárendelt. — ROGER К. TANGíai: A nacionalizmus jelentkezése a gyarmati Afrikában: a gyarmati M ilawi esete (142-161. 1.) az afrikai nacionalizmus kérdésének magítélésáben három nézetet különböztet mag: 1. bármely afrikai mozgalomra alkalmazható, amely szembenáll az európai fennhatósággal; 2. csak az önállóságért küzdő (1945 utáni) mozgalmak sorolhatók ide; 3. a kifejezés nem alkalmazható Afrikára: itt a lojalitás szűkebb társadalmi-politikai egységekre korlátozódik. A szerző véleménye szerint, mivel a mesterségesen létrehozott területi egységeken a gyarmati uralom elleni ellenállás egységes függetlenségi mozgalmakat teremtett, ezekre jogos a nacionalista jelző használata. — STEPHAN THERNSTROM: Megjegyzések a társadalmi mobilitás történelmi tanulmányozásáról (162 -172. 1.) a veszélyekre mutat rá, amelyek abból erednek, ha egyoldalúan a jelenben vizsgálják a témát — ahogyan ez sok esetben történik az Egyesült Államokban. Tanácsokat ad, hogy milyen források teszik lehetővé a múltbeli állapottal való összehasonlítást. — STEIN ROKKAN a „kisebb európai demokráciák" esetében állít fel összehasonlító modelleket a „tömegdemokrácia" kifejlődéséről (173 -210. 1.). — SAUL ENGELBOURG: Az amerikai modell alkalmazhatósága a fejlődő országokra (211 — 214. 1.) az Egyesült Államok gazdaságtörténetének tanulmányozása alapján elsősorban a közpénzek felhasználásában, vagyis az államnak a gazdaság egyes szektoraiban játszott szerepében látja azt a területet, amelyből tanulságokat és módszereket lehet nyerni más országok számára. — JOHN. M. O'BRIEN óvatosságra int azokkal a nézetekkel kapcsolatban, amelyek a középkori franciaországi zsidók és katharok helyzetének egyidejű virágzásából a judaizmusnak az eretnekségre gyakorolt befolyását tételezik fel (215 — 220. 1.). 3. szám. — HERBERT MOLLER: Az ifjúság mint erő a modem világban (237 —• 260. 1.) a demográfia és az általános történelem összefüggéseit az ifjúságnak a történelemben időnként vitt nagy szerepével bizonyítja, összefüggést mutat ki a lakosság kor szerinti összetétele, illetve a születési arány, valamint a radikális mozgalmak között. Ha az ország gazdasági fejlődése nem tart lépést a népesség növekedésével, ez társadalmi lázadásokhoz vezeti — NURIA SALES DE BOHIGAS: Néhány vélemény a kitonai szolgálat alóli mentességről a XIX. századi Európában (261 — 289. 1.) a századot átmenetnek tekinti a nyílt egyenlőtlenség és a valódi agyenlŐ3ag között: általánosan kötelező a katonai szolgálat, de pénzzel mag lehet váltani, így a polgár és a katona személye nem azonos. Idővel annyira megnőtt a mentességben részesülők száma, hogy a 70-es években a legtöbb európai orazágban eltörölték a magváltást. — LEONORE 15*