Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

822 FOLYÓIK ATSZEMLE 1964). A közbirtokosságok 1964-ben megszűntek és beleolvadtak a termelőszövetkezetekbe. Az alsóőrsi közbirtokosság történetét fennmaradt jegyzőkönyvei alapján ismerteti. — J. TÓTH DEZSŐ: A kisgazdapárt agrárprogramjának néhány vonása az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején. Az őszirózsás forradalom győzelme után a hazai nagybirtokosok is érezték, hogy a földreformmal tovább várni nem lehet, s maguk is hajlamosak voltak birtokaik egy részét e célra a kormánynak — a háború előtti áron — felajánlani. A kisgazdapártnak is állást kellett foglalnia. Háború előtti programjára visszavezethető álláspontjának érvényesülése esetén az országban a föld 3/4 része a parasztok kezére került volna, s a középbirtok is a parasztbirtok mögé szorult volna; ugyanakkor nem juttatta volna földhöz az agrárproletariátust. A program — mely lényegében a helyzetet nem tudta reálisan felmérni — mégis előrelépésről tanúskodott: meg akarta volna nyitni az utat a parasztság előtt a politikához. — MOLNÁR LÁSZLÓNK: A mezőgazdasági termelőerők fejlődése Hajdú-Bihar megyében (1945 — 1964) címmel a mezőgazdasági statisztikák felhasználásával elemzi a megye mezőgazdaságának felszabadulás utáni fejlődését. - 0. - K. HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK XV. évf. (1968.) 3. sz. — Mucs SÁNDOR: Pártunk a dolgozó nép hadseregéért. Az elvi jellegű megemlékező cikk áttekinti a magyar kommunista pártnak a szocializmus ügyéért Magyarországon és külföldön vívott fegyveres harcokban játszott szerepét; a magyar szocialista fegyveres erő megszervezéséért folytatott harcot és a szocialista hadsereg eszmei-politikai irányításában végzett tevékenységet a Tanácsköztársaság idején és a felszabadulás utáni időszakban. — FARKAS MÁRTON: Katonai felkelés Pécsett 1918 májusában. A tanulmány a 6. (újvidéki) gyalogezred póttest alakulatainak 1918 májusában Pécsett lezajlott megmozdulását tárgyalja. A katonai felkelésben a háborúval szembeni ellenállás ég a békevágy, valamint a délszláv származású katonák nemzeti sérelmei jutottak elsősorban kifejezésre, de szerepet játszottak benne az osztálytudatos munkásmozgalom erői is: az ezredben nagyszámú Oroszországból visszatért, az orosz forradalom tapasztalatait elsajátított volt hadifogoly vett részt. Ezen túl a felkelésnek kapcsolatai voltak a pécsi bányászok szervezeteivel is. A munka a felkelést az 1918. év folyamán a Monarchia hadseregében ч végbemenő forradalmi erjedés fontos tényezőjeként méltatja. — PATAKI ISTVÁN: Az ellenforradalom fegyveres szervezkedése Magyarországon és Ausztriában a proletár -hatalom ellen. ,,Nemzeti Hadsereg" létrehozásának első periódusa. 1919. III. 21. — 1919. VIII. 1. A tanulmány elemzi a Tanácsköztársaság területén, a magyar Vörös Hadsereg tiszti állományán belül és felső irányító szervei keretében működött katonatiszti ellenforradalmi szervezkedéseket; a bécsi ellenforradalmi komité kísérleteit ellenforradalmi hadsereg szervezésére. A cikk fő tárgya a szegedi ún. nemzeti hadsereg megszervezése. A szegedi ellenforradalmi kormány iratanyaga és ellenforradalmár résztvevők emlékiratai alapján kimutatja, hogy 1919 júliusának végéig a szegedi ellenforradalmi kormánynak csupán kb. 3000 főnyi fegyveres erőt sikerült összetoboroznia. Ismerteti a tanulmány a szegedi nemzeti hadsereg szervezeti felépítését, fegyverzetét és tárgyalja a katonai és polgári ellenforradalmi csoportosulások közötti súrlódásokat. — DÓSA RUDOLFNÉ: A MOVE megalakulása és tevékenysége az 1918-as polgári forradalom időszakában. Elemzi az ellenforradalmi tiszti szervezet tevékenységét legkorábbi időszakában. Ismerteti megalakulásának körülményeit, tárgyalja részvételét és szerepét a polgári demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló ellenforradalmi szervezkedésekben, vizsgálja kapcsolatait más ellenforradalmi szervezetekkel. Vizsgálatának középpontjában annak felderítése áll, hogyan alakult ki az induló MOVE keretein belül az a Gömbös személye körül tömörült tiszti klikk, amely később oly jelentős szerepet játszott az ellenforradalmi korszak szélsőjobboldali mozgalmaiban. Behatóan tárgyalja, hogyan szerezte meg ez a klikk a vizsgált időszakban fokozatosan a MOVE vezetését. —• CSIMA JÁNOS: Adalékok a horthysta vezérkarnak az ellenforradalmi rendszer háborús politikájában betöltött szerepéről. A húszas éveket tárgyalva kifejti, hogy a vezérkari tisztek döntő szerepet játszottak a szélsőjobboldali mozgalmakban: mind a húszas években működött fajvédő szervezkedések vezetői között, mind a harmincas évek nyilas mozgalmaiban. Ezt az időszakot vizsgálva érdekes adatokat közöl a potsdami Zentralarchiv anyaga alapján a magyar és a német szélsőjobboldali mozgalmak közötti kapcsolatokról. A második világháború időszakát tárgyalva a tanulmány — nagyrészt Kádár Gyula hírszerzőfőnök kéziratos visszaemlékezéseire támaszkodva — áttekinti a vezérkar náci-német orientációjú részének szerepét a háborúban résztvevő magyar rezsim csatlós politikájának létrehozásában és erősítésében. —