Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
1094 IZSÉI'Y EDIT Egészen a neolit korba vezet vissza Téglás Gábor: Adatok hazánk legrégibb kereskedelméhez című cikkében. Bizonyos ásványi anyagokkal (tűzkő, gránit, szerpentin, bazalt stb.) kagylóból csiszolt gyöngyökkel és borostyánnal már ekkor Európa-szerte kereskedtek. Téglás tanulmánya érdekes kezdeményezés, megmutatja a gazdaságtörténészeknek, hogy nem csak az agrár-, hanem a kereskedelem- és ipartörténet kezdetét is az emberiség történelem előtti korszakában kell keresniök.11 8 A visegrádi kongresszus (1335) után felélénkült a kereskedelem Cseh- ós Magyarország között. Pór Antal: Külkereskedelmünk fellendülése a XIV. században című cikkében bő kivonatban közli magyarul I. Károly királynak és Telegdi érseknek a vámokra vonatkozó okiratait. Értekezésnek nem nevezhetjük ezt, inkább csak adatközlésnek.11 " Fest Aladár: Fiume kereskedelme a középkorban című értekezésében ismerteti a kereskedelmi árúcikkeket, a korabeli pénzeket és mértékeket, a közlekedési viszonyokat szárazon ós vizén, végül a kereskedelmi ügymenetet ós hatósági intézkedéseket. Feltevése szerint: „Zengg, Zára, Trau, Spalato kereskedése ós mindennapi élete szintoly formákban mozoghatott . . , (a középkorban) mint Fiuméé." „A magyar nemzet . . . oly régen elvesztette ... az oczeanikus kutúrával való összeköttetését, bogy az azzal összefüggő fogalmak és képzetek majdnem kiestek eszmeköréből. E tekintetben roppant sok a pótolni valónk." A hiány egy részét akarta Fest eltüntetni ezzel a régi gazdasági kapcsolatainkra fényt vető cikkével.120 Krizskó Pál: Egy körmöcbányai nagykereskedő a XV. században című cikkében Vilhelmovics Szaniszló, vagy Sztankó életét és harcait mondja el a körmöci s besztercebányai német polgárokkal. Sztankó posztó- és fakereskedéssel, bányák bérletével és pénzkölcsönzéssel foglalkozott. „Száz meg száz embert látott el békés munkával ... s működése egész vidékekre nézve áldásthozó lőn" — írja patetikusan a szerző. Bár erre nem hoz fel adatokat, csak arra, hogy „roppant vagyont, befolyást ós tekintélyt szerzett magának," amiből az előző állítás még nem következik. Krizskó egy ismeretlen kereskedő alakját próbálta elénk állítani, de a róla rajzolt kép elég homályos marad.121 Kerekes György magyarul közölte a kassai kereskedelmi társaság följegyzéseit 1502—1503-ból, valamint a kassai kereskedőcóh könyvét (1446—1553). Ez a legrégibb ismert céhkönyvünk. Mindkettő eredetileg német nyelvű, Kerekes csak tárgyi megjegyzéseket fűz hozzájuk.12 2 Ugyancsak ő igyekezett megrajzolni Almássv István kassai kereskedő és bíró sorsával kapcsolatban a XVII. század eleji Kassa egész gazdasági életét és művelődéstörténetét is. Ez nem erénye, hanem hibája a cikknek. Tagányi bizonyosan húzott volna belőle, de Kováts nem tehette, örült, ha betelik a lap. Kerekes a céhszabályok, mértékek, árak, bérek mellett a köztörténetet, bíráskodást, iskoláztatást és ruházkodást is közli, míg a kereskedelmi élet igazi leírásával adós marad. Almássy leltára és bevásárlási jegyzéke nem pótolja azt.123 Takáts Sándor: Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt című értekezése értékes ismertetése néhány akkori merkantilista tervnek. Az udvari kamaránál a folytonos háborúk és milliós lopások miatt állandósult a pénzhiány. A török időkben virágzó magyar marha- és borkivitel tönkrement. A gazdasági életnek a felszabadult területeken való megindítása és támogatása helyett az adók, vámok, regáliák és monopóliumok bevezetésével igyekeztek a pénzügyi helyzeten javítani. Vállalkozó szellemű idegen kereskedők mégis egymásután alakítottak kereskedelmi társulatokat . Becher J. J. Keleti Társaságot alapított a réz és kéneső Hollandiába való szállítására. Sedgewick Zakariás ós Ferner F. J., majd Vecelli magyar borokat vitt Angliába. Ez utóbbi az egész keleti kereskedelmet a Földközi tengerről a Duna mentére akarta terelni. „Tüzes" Gábor barát értékes tervei a magyar kereskedelem fejlesztéséről s a Genovával való kereskedésről azonban nem valósultak meg. Hazzi Kristóf örmény kereskedelmi társulata selymet vitt Angliába és onnan szövetet Perzsiába. A tranzitó kereskedés görög, rác és zsidó kereskedők révén elég élénk volt Törökország felé. A kor merkantilista irányát követve minél több árut akartak külföldre szállítani s minél jobban akarták csökkenteni a behozatalt. Gazdasági életünk nagy kárára még a megvalósult vállalkozások sem voltak tartósak. Sok szerteágazó adatból alakul ki Takáts fő mondanivalója: a Magyarországon átmenő kereskedelem hasznát a bécsi kormányszervek igyekeztek lefölözni.121 118 1898. 481. I. "•1903. 433. 1. 1895. I. és 81. I. "4898. 193. 1. 122 1902. 106. 1. és 1903. 342. 1. 128 Kerekes György: Almássy István kassai kereskedő és bíró 1573-1635. 1902. 145. és 300. 1. »'1899. 343., 391. és 439. 1.
