Századok – 1969
Közlemények - Gergely Ernő: Az ukrán és a német kérdés a Magyar Tanácsköztársaság nemzetiségi politikájában 425/II–III
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG NEMZETISÉGI POLITIKÁJÁHOZ 431 különbség nélkül. A jogok deklarálásával az alkotmány rögzítette az abban lefektetett jogok anyagi biztosítékait is. A Forradalmi Kormányzótanácsnak a Magyarországon lakó nem magyar ajkú nemzetek jogaira vonatkozó jogalkotó tevékenységét az alkotmány egybefoglalta és kiegészítette. Az alkotmány a nemzetek jogainak átfogó marxista —leninista szabályozását adta. Az ott lerögzített alapelvek részletekbe menő feldolgozására, az egyes részkérdések jogi szabályozására már nem kerülhetett sor. Az alkotmány jelentős intézkedéseket tartalmazott a nemzetiségi kérdés megoldására ós külön fejezetben ,,A nemzetek jogai a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságban" címen foglalkozott a nemzetiségek különleges jogaival. A proletár forradalom és a tanácshatalom Kárpátukrajnábani a Magyarországon az 1915. évi népszámlálás adatai szerint a 21,480.829 lakosból (Hór vát-Szlavonországgal együtt) 485.130 (2,3%) az ukrán.4 1 Az ukránok Európa legszegényebb népe volt. A terület, melyen éltek a XX. század elején Magyarország legelmaradottabb peremterülete.42 Az ipari munkaviszonyok súlyosak voltak, a munkásokat a végletekig kizsákmányolták. A munkaidő általában napi 13 — 14 órás volt. A lakosság kb. 80%-a paraszt volt, de a mezőgazdasági művelés alatt álló területnek csak 21%-a volt a parasztoké. A parasztföldek 40%-a is 2500 kuláké volt és a parasztok 90%-a egyáltalán, vagy csak egész jelentéktelen földterülettel rendelkezett.4 3 A nyomorult, kisemmizett és a kincstári földek gyűrűjétől szorongatott ukrán paraszt sóváran nézte a százados rengeteg erdőt, melyből nem részesedhetett, pedig pompás legelőket hasíthatott volna ki belőle.4 4 Magyarország ukránlakta területe azon vidékek közé tartozott, ahol a legtöbb analfabéta ólt. Az iskolába be nem írt tankötelesek száma 1913. évben 8.225 (26,8%). Az 1914/15. tanévben gimnáziumokban és reáliskolákban osztályvizsgát tett 39, kisdedóvó-, női-, tanító- és tanítónőképzőkben 25, felsőfokú tanintézetekben a beiratkozott hallgatók száma 3 volt (1 orvos, 1 bölcsész, 1 hittudományi szakos).4 5 Az 1914 —1918-as imperialista háború Kárpátalja dolgozóinak egyébként is súlyos helyzetét tovább nehezítette. Krúdy Gyula írta 1919-ben az ukrán parasztról: „O volt az a legszerencsétlenebb, aki mindenét elveszítette a háborúban, mert ha csak egy tehénkét, egy félig földbeásott házikót, egy lovac-skát, vagy egy kecskét ragadt el tőle a testén gázoló sereg, annyi, mintha életét is elvette volna. Neki nem voltak palotái, gyárai, kastélyai, amelyeket újonnan kellene építeni. Csak kis kunyhói voltak, amelyekben együtt lakott barmaival a gazda; az emberpalánta ós a kis borjú ott nőtt fel a tehénke lábainál."46 A háború alatt az ipari üzemekben katonai fegyelmet vezettek be. Minden elégedetlenség nyilvánításáért a katonai törvények rendelkezéseit alkalmazták a munkásokkal szemben. A közigazgatás önkénye mindjobban érvényesült és kémkedési ós hazaárulási perekkel keserítették az ukránok életét. így pl. a háború alatt 3 kisbotskói parasztot akasztottak fel, mert az oroszoknak Szigetről és Nagybocskón át történő visszavonulásuk alkalmával segítettek a szökésben.47 ' " A kárpátontúli ukrán történészek széles körben dolgozzák fel Kárpátukrajna és Magyarország dolgozóinak 1917 — 1919-ben a tanácshatalomért folytatott küzdelmét. (Ld. M. Tróján: A kárpátontúli ukrán történészek legújabb kutatásai. Századok, 19C3. 2. sz. 410-41-1.1. és a 8„ 12., 17., 23., 27. és 32. sz. lábjegyzeteket.) Az 1918-19-es kárpátukrajnai eseményekkel foglalkozik még M. F. I.ebov: Az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság (Moszkva, 1959) c. > munkájában. (Ismerteti Hajdú Tibor, Századok, 1962. 1 -2. sz. 314 -315. 1.) TJ6.: Tanácsok Magyarországon 1919-ben. Szovjet Állam és Jog. 1958. 2. sz. 71 -81.1.: V. Vszenko: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a forradalmi mozgalom fejlődésére a Kárpátontúlon az 1917 — 1919. években. Kijev. 1955: M. Tróján: Bereg vármegye dolgozóinak harca a tanácshatalomért az 1918-1919-es években. Századok, ;9(>4. 1-2. sz. 107-157. 1.: G. I. Turjanyica: A magyarországi proletárforradalom és a tanácshatalom megteremtése Kárpátalján 1919-ben. A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége és nemzetközi hatása c. tanulmánvkötetbcn. Bpest, Kossuth Könyvkiadó. 1960. 358 — 381. 1. 11 Magyar Statisztikai Évkönyv. XXIII. köt. Bpest, 1918. 48. 1. A XIX. századvégi kárpátukrán agrárnépesség társadalmi szerkezetének statisztikai ábrázolását Id. Mayer Mária hasonló c. tanulmányában. Történelmi Szemle, 1961. 3. sz. 330-345. 1. 12 Az ukránok gazdasági, szociális és kulturális helyzetével részletesen foglalkozik M. Tróján: Bereg vármegye dolgozóinak harca . . . 109. és köv. oldalak. 13 Berend Iván —Bánki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában. 1900-1914. Bpest, Szikra, 1955. 320.1. Ld. még G. I. Turjanyica: i. m. 359. 1. "Darás Gábor: A ruténföld elszakitásának előzményei. (1890 — 1920). Űjpest, Vörösmarty Irodalmi Társaság kiadása. 1935. 14-15. 1. Magyar Statisztikai Évkönyv. XXIII. köt. Bpest, 1918. 240., 26]., 269., 289. 1. A kérdésről ld. még: Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (ruthének). Nemzetiségi Ismertető Könyvtár, Budapest, 1913. 248 — 273. 1. Krúdy Gyula: Havasi Kiirt. Ruszin-Krajna Kistükre. Ruszka-krajnai Népbiztosság kiadása, 1919. 14 — 15. 1. ' 4 1 Ld. Darás Gábor: i. m. 93. 1. 11*
