Századok – 1969
Közlemények - Gergely Ernő: Az ukrán és a német kérdés a Magyar Tanácsköztársaság nemzetiségi politikájában 425/II–III
•432 GERGELY ERNŐ Papp Antal munkácsi görögkatolikus püspök 1918. január 28-án kelt felirata a miniszterelnökhöz „a kárpát-ukrajnai nép nyomoráról" képet ad e nemzetiség nehéz helyzetéről. A püspök felhívta a miniszterelnök figyelmét, hogy e vidék amúgy is szegény ukrán ajkú népét az „éhínség és éhhalál pusztítja",4 8 Az ukrán nép a proletárforradalomtól életének megváltozását remélte. A proletáruralom kihirdetése az ukrán nép körében „általános lelkesedést keltett", a proletárdiktatúrától több száz éves elnyomatásuknak és embertelen kihasználásuknak végleges megszüntetését remélték.4 9 Munkácson március 26-án a dolgozók gyűlést tartottak. Az ukrán proletárság „lelkes csatlakozását jelentette be" a bátor küzdelemhez, amely hivatva lesz az egész világot a rabszolgaságból a szabadság birodalmába juttatni.5 0 1919 áprilisában az antant támogatásával a román ós a cseh burzsoázia megkezdte a Magyar Tanácsköztársaság ellen irányuló agresszív tervei megvalósítását. Huszton a reakciós erők a románok közeledésének hírére elfogató parancsot adtak ki a huszti direktórium tagjai ellen.5 1 1919. április 20-ról 21-re virradó éjjel Munkácson és Beregszászon az ellenforradalmi elemek lázadást szerveztek.5 2 Az ellenforradalmi lázadás egyik szervezője Kaminszky József volt, a Ruszka-Krajnai Népbiztosság kárpátaljai politikai biztosa.5 3 1919. április 26-án a Székely Hadosztály vezetői letették a fegyvert.5 4 Kárpátalja területét 1919. május 5-ére a cseh és román csapatok szállták meg. Kárpátalja megszállását a csehszlovák burzsoázia „jogilag" is igyekezett megerősíteni. 1919. május 8-án Ungváron összehívták a földesurak és különféle burzsoá nacionalisták „kongresszusát", amely kimondotta, hogy Kárpátalja „önként csatlakozik Csehszlovákiához".5 5 Kárpátukrajnában a proletárdiktatúra fennállásának rövid ideje alatt jelentős fejlődés indult meg. Megkezdődött a terület gazdasági átalakítása, javulás következett be a dolgozók anyagi ós kulturális helyzetében. Állami tulajdonná vált a munkácsi dohánygyár, a sörgyár és villanytelep, továbbá több más nagy- és középipari vállalat.5 6 Az államosított földeken megalakultak a termelőszövetkezetek, a helvtelen agrárpolitika azonban Kárpátukrajnában is károsan befolyásolta a munkásosztály ós a parasztság szövetségének megerősödését. A proletárforradalom győzelme lehetővé tette az ukrán nyelv fokozottabb érvényesülését mind a hivatali, mind a magánélet területén. A ruszka-krajnai népbiztosságon megkezdődött az előkészítő munka az írástudatlanság felszámolására.5 7 A hivatalos nyelv az ukrán lett, anyanyelveri készültek tankönyvek az ukrán lakosság számára. Pl. a „Felnőttek olvasókönyve", „A ruszin-ukrán nyelv- és irodalom emlékei", „Részletek a XVII — XVIII. századi magyar —orosz nyelvemlékekből" stb. Népszerű brosúrát adtak ki „Mit kell tudni a földművesnek a Tanácsköztársaságról" címmel, amelyben kifejtették a proletárhatalom gazdasági politikájának alapelveit.58 A Ruszin Népbiztosság Budapesten ukrán nyelven jelentette meg a „Ruszka-Pravda"5 9 című lapot. Beregszászon a „Beregi Munkás", Munkácson a „Ruszka-Krajna" és a „Munkácsi Népszava", Nagyszöllősön az „Ugocsai Munkás" jelent meg. A kormány április második felében rendeletet adott ki az ukrán helvesírás szabályozásáról és előkészítették a magyar-ukrán szótár kiadását.6 0 A budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán 1919 áprilisában a ruszin (ukrán) nyelv és irodalom számára " Ld. MMTVD 5. köt. 83 -84. 1. " Vörös Újság, 1919. márc. 28. Proletárönrendelkezés. Ld. még MMTVD 6/A. köt. 69.1. 69 Az Újság, 1919. márc. 28. A vidék lelkes csatlakozási a szovjetkormínyhoz. " Pesti Hírlap, 1919. ápr. 24. Ugocsában és Nagyszöllősön a polgárok és hivatalnokok nem kaphatók ellenforradalomra. 5! Ld. részletesen M. Tróján: Bereg vármegye dolgozóinak harca 150 — 153. 1., valamint Fogarassy László: Az 5. vörös hadosztály történetéhez. Borsodi Szemle, 1902. 6. sz. 49 — 50. 1. " G. I. Turjanyiea: i. m. 378.1. 66. sz. lábjegyzet. Ld. még Csehi Gyula bejelentését Kun Bélához Stefán Ágoston ruszin népbiztos megbízhatatlanságáról. MMTVD 6/B. köt. 480-481.1. Az ellenforradalmi lázadással kapcsolatban ld. még MMTVD 6/A. köt. 305. 1.; Az Újság, 1919. ápr. 24. A politikai helyzet Ruszka-Krajnában. 51 Ld. MMTVD 6/A. köt. 325. 1. " Ld, G. I. Turjanyiea: i. m. 380. I. s" A beregszászi gőzmalmok szocializálása alkalmával a malmok munkásai a Forradalmi Kormányzótanácsnak küldött üdvözletükben azon örömüknek adtak kifejezést, hogy végre felszabadultak a burzsoázia uralma alól és a legnagyobb lelkesedéssel néznek az új jövő felé. (Pl Archívum. Forradalmi Kormányzótanács Elnöksége. XXXVII. 2571 /1919.) 57 Ruszka-Krajna (Munkács), 1919. ápr. 19. Az írástudatlan proletárok (analfabéták) tanitása. " Ld. в. I. Turjanyiea: i. m. 375.1. " A ..Ruszka Pravda" a Tanácsköztársaság idején mint a Ruszin Népbiztosság hivatalos lapja jelent meg Kárpát-Ukrajnában. Az 1919-es ápr. 12-i első számot Budapesten adták ki. összesen hat szám jelent meg. (Ld.: MMTVD 6/A. köt. 193. 1.) Ld. Ruszka-Krajna (Munkács), 1919. ápr. 19. Egy magyar —ruszin szótár ügyéről.
