Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 883/IV

KRÓNIKA 885 tőségeit fellendíti; néhány vidéki csoportunk munkájának megélénküléséről; a Társulat nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséről, kiterjesztéséről és elevenebbé tételéről. Nagy fontosságot tulajdonítunk három kezdeményezésnek is, melyek a tárgyalt időszakban még nem léphettek túl az előkészítés stádiumán, de a beszámolási időszak végére megvalósításuk napirendre került. Ezek: népszerű történeti folyóirat indítása; újabb népszerű sorozat indítása az Akadémiai Kiadónál; s végül társulati életünk szervezeti kereteinek továbbfejlesztése a társadalmi bázis kiszélesítése és az irányítás demokratizmusának fejlesztése jegyében. 1. A Társulat rendezvényei A beszámolási időszak társulati tevékenységének felélénkülésére utal sokirányúan kiterjedő, gazdag rendezvény programja. a) A sort a centenáris közgyűléshez kapcsolt tudományos ülésszak nyitotta meg. Az ülésszak Társulatunk eddigi történetének egyik legnagyobb rendezvénye volt, amit nemcsak a tagság által tanúsított nagy érdeklődés s a mintegy 40 külföldi résztvevő fémjelzett, hanem az az eredmény is, amit az ülésszak elhanyagolt kutatási területek fellendítése terén elért. Az ülésszak eredményeként gazdag historiográfiai és kultúrhistóriai termést takaríthattunk be. A referátumok ós korreferátumok minden eddiginél többet tettek évszázados múltú Társulatunk útjának, és ennek révén hazai művelődéstörténetünk e fontos mozzanatának feltárásáért. Az ülésszak külön figyelmet fordított a tudatformálás történelmi feladataira. E téma részletes, kiemelt tárgyalására a Tanári Tagozat külön konferenciáján is sor került. A centenáris közgyűlés szakmai eredményei elsősorban Ember Győző, Elekes Lajos, Mátrai László és Pamlényi Ervin referátumaihoz, továbbá a 16 értékes korreferátumhoz fűződtek, míg az előkészítés és lebonyolítás rendkívül fáradságos, de kiemelkedően eredményes és külföldi vendégeink által azóta is emlegetett munkáját elsősorban Nagy Zsuzsa titkár vállalta magára, a titkárság és az apparátus más tagjainak ugyancsak áldozatos közreműködésével. b ) Kendez vényeink között hagyományosan kiemelkedő helyet töltöttek be a vándorgyűlések. Miután 1967. évi salgótarjáni vándorgyűlésünket az év tavaszán, 1969. évi vándorgyűlésünket pedig közgyűlésünkhöz kapcsolva rendezzük meg, a beszámolási periódusra csupán az 1968. augusztus 26 — 28-án megrendezett zalaegerszegi vándorgyűlés esett. A v ándorgyűlés témáját a helytörténetírás elvi és gyakorlati problémái alkották. Ezeket tárgyalták Benda Kálmán, valamint Kiss Géza előadásai. A kiterjedt vita a helytörténetírás műfaji problémáitól szervezeti irányításának kérdéséig terjedt. Weltmann Imre, Gábor Sándorné előadásai konkrét témán keresztül világítottak meg módszertani és elvi kérdéseket. A vándorgyűlés tehát a társulati munka jellegének megfelelően felölelte a helytörténet elvi-módszertani, tanítási és kutatási kérdéseinek széles körét, mintegy 200 résztvevő és 24 hozzászóló által jelzett nagy érdeklődést váltott ki, s jól szervezett kirándulási programjaival is hozzájárult vándorgyűléseink hagyományos eredményességéhez. A közgyűlésünket követő napokban sorrakerülő 1969. évi budapesti vándorgyűlés programjának kialakításánál hasonló célokat követve a kortörténetírás elvi-módszertani és oktatási problémáit állítjuk középpontba. c) Rendezvényeink harmadik csoportját a központi előadássorozat képviselte. Az elmúlt közgyűlés előtt feltámasztott előadás-sorozat jó eredményein, de nem egyszer a történész érdeklődéshez képest periferikus témaválasztásának hibáin okulva az elmúlt két évben élénkebb és aktuálisabb programot sikerült biztosítani. Igyekeztünk az eszmei-politikai szempontból legfontosabb témákat kiválasztani, s időszerű módszertani problémákra felhívni a figyelmet. Egyben néhány előadással friss kutatási eredményekről kívántunk hírt adni. Előadásainkkal bekapcsolódtunk a fontosabb történelmi jelentőségű események tudományos megünneplésébe is. Az eszmei-módszertani kérdések területéről megemlítjük az 1967 novemberében lezajlott tudományos ülésszakot, amelyen Dolmányos István előadása hangzott el: „Eszmei viták, módszertani kérdések az Októberi Forradalom kutatásában" címmel. Az előadáshoz több hozzászólás kapcsolódott. Ebbe a kategóriába tartozott továbbá az a nagyobb szabású ankét, amelyet 1968. február 27-én a történelemszemlélet és a nemzeti kérdés újabb vitairodalmáról folytattunk