Századok – 1969
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 883/IV
384 KRÓNIKA le. A vitaindító előadást Benczédi László tartotta, s hét korreferátum-hozzászólás gazdagította a tanácskozás programját, nyitott fórumot színvonalas vitának. Hahn István: A rabszolgatartó társadalmak kialakulása (Az ázsiai termelési mód problémája) című, 1969 januárjában megtartott előadása az egyetemes történet sokat vitatott szakdidaktikai kérdéseit fejtegette. A statisztikai módszerek és általában a tudományos bizonyítás egzaktságának kérdéseivel kapcsolódott össze Hanák Péter: A néphangulat változásai a Monarchiában 1917 — 1918-ban (A történeti bizonyítás kvantifikációs lehetőségei) címmel 1969 februárjában tartott előadása. Mindezekről az előadásokról és vitákról megállapítható, hogy az érdeklődés tömeges volt, és ami a Társulat néhány korábbi évének gyakorlatában ilyen mértékben nem fordult elő: velük általában a sajtó is foglalkozott. Ez arra mutat, hogy az e téren végzett munkánk szélesebb társadalmi igényt is kielégített. Lényegében a módszertani problémák területére utalhatók az angol—szovjetolasz és franciaországi hosszabb tanulmányutakról elhangzott beszámolók, melyeket Bartha Antal, Jemnitz János, Rázsó Gyula és Vadász Sándor 1969 februárjában tartottak, főleg az új szemléleti és módszertani megfigyeléseket állítva előtérbe. Az újabb kutatások eredményeiről elhangzott referátumok között foglal helyet Bartha Antal: Agrárkultúránk VII—IX. századbeli előzményeiről 1968 áprilisában tartott előadása, amely szintetikus képet rajzolt egy egész korszak komplex kutatási eredményeinek jelenlegi állásáról. Berend T. Iván előadása a Dunavölgy országainak gazdasági problémái az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után címmel 1968 novemberében gazdaságtörténeti oldalról közelítette meg az egyik fontos egyetemes történeti folyamatot. ,,A Pilvax forradalma" címmel Spira György 1969 márciusában ismertette újabb kutatásait, az 1848-as forradalom eddig nem vizsgált kérdéseiről. Referátuma szövegének rövidített változata a sajtóban is megjelent. d) A történeti évfordulókról megemlékező előadásokra részben a módszertani jellegű rendezvényeknél már utaltunk. Külön említést érdemel, hogy Társulatunk részt vett a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású nemzetközi ülésszak megrendezésében. A számos más történészintézménnyel együttesen, de az MSzMP Párttörtóneti Intézetének vezetésével előkészített és lebonyolított ülésszakon sikerült méltó tudományos eredményekkel és összefoglalásokkal megemlékezni a Magyar Tanácsköztársaságról. 1968 májusában S. Vince Edit: A szocialista eszmék az Általános Munkásegyletben címmel tartott színvonalas előadást a Munkásegylet évfordulója alkalmából. Kecskemét város 600 éves fennállását ünnepelve a városi tanáccsal együttműködve rendezte meg Társulatunk 1968 májusában IV. várostörténeti konferenciáját, melya mezővárosi fejlődés problémáit vitatta meg. Székely György, Makkai László, Szuhay Miklós tartottak referátumokat. A kétnapos tanácskozáson 7 korreferátum (többek között Erdei Ferencé, Csizmadia Andoré és Gyimesi Sándoré) valamint számos hozzászólás is elhangzott, s a konferencia fontos új eredményekkel gazdagította a várostörténeti kutatásokat. Békéscsaba újjátelepítésének 250. évfordulója alkalmából, társrendező szervekkel együtt 1968 márciusában tudományos ülést szerveztünk a városban, ahol Fügedi Erik és Király István tartott előadást. Kecskeméten 1968. augusztus 18-án Társulatunk támogatásával a Katona József Társaság és a Városi Tanács Művelődési Osztálya Molnár Erik emlékülést rendezett. Az ülés előadója Borús József volt, s Társulatunkat az elnökség több tagja is képviselte. с) Rendezvényeink sorában fontos helyet töltöttek be vidéki csoportjaink rendezvényei. A bszámolási periódusban a vidéki rendezvények többsége a nagy évfordulók ünnepségeihez kapcsolódott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából 1967 októberében került sor Társulatunk Borsod-Zemplén megyei csoportjának miskolci ülésére, ahol Honfi József tartott előadást. Novemberben a Nyugat-dunántúli csoport győri ülésén ugyancsak Honfi József előadása hangzott el, s mindkét esetben több korreferátum egészítette ki a téma (Újabb eredmények a Nagy Októberi Szocialista Forradalom története kutatásában) megvitatását. 1969 tavaszán vidéki csoportjaink tanácsköztársasági emléküléseket rendeztek. Ezek közül kiemelkedő a Dél-Dunántúl-i, Nyugat-Dunántúl-i, ahol Liptai Ervin, a Nógrád megyei, ahol Vadász Sándor, továbbá a Borsod-Zemplén-i csoport, ahol Mód Aladár tartott előadást. Társulatunk részt vett március 10 — 12. között a Somogy megyei Pártbizottság
