Századok – 1969
Közlemények - „A marxizmus és a természettudományok legújabb forradalma” Diner-Dénes József tanulmánya; melyre Lenin is felfigyelt. Közlik: László József–Siples Sándorné 731/IV
737 DJNEIt-DÉNES JÓZSEF TANULMÁNYA súlytalan, anyagtalan, s így minden testen áthatolhat. Nos, bár a természettudósok többsége még a régi tanokhoz ragaszkodik, a természettudományok területén végbement legújabb forradalom jelentősége éppen abban áll, hogy a legvégső ellentéteket és a legélesebb határokat eltüntesse. Hatással volt erre a forradalomra a ,,sugárzó anyag" tanulmányozása, hogy Faraday kifejezését használjam, amelyet Crookes is átvett, Száz és ezer új megfigyelés történt a sugárzó anyaggal kapcsolatban, mióta Crookesnek sikerült a légüres teret egy hittor fi csőben 1/20000000 atmoszféra nyomásra szorítani s ezzel voltaképpen lehetővé tette a katódsugárzás tanulmányozását, valamint mióta Lenard 1892-ben alumínium ablakain keresztül a csőből sugarakat hívott elő. Roentgen 1895-ben az X sugarat, Becquerel egy évvel később fedezte fel sugarait. Majd vizsgálták az un. sötét fény és az ultra-viola sugarakat. A tudósok egész sora fáradozott azon, hogy az un. rádióaktiv testek sugárzását felfedje, míg végül Gustav Lebon kimutatta, hogy minden test többé-kevésbé radioaktív. Csupa rejtély előtt állunk. Ha fennáll az erő megmaradásának és az anyag változhatatlanságának törvénye, hogy tud egy radioaktív test minden külső ráhatás nélkül, csak magától oly hatalmas energiát kifejteni, ahogy azt a radioaktiv sugárzásokban tapasztaljuk. Sok nagy tudós erre a kérdésre félénken próbált válaszolni. Rámutattak arra, hogy itt az anyag disszociációjáról van szó. Először azonban Gustav Le Bon merészelte a választ bátran megfogalmazni d-s ezzel az eddigi exakt természettudományos alapokat megdöntötte. Tanítása, melyet sokoldalú kísérletekkel igazolt, a következő : A radioaktivitás az atom disszociációja. Minden atom csak sűrített äther, amelyet hatalmas erők tartanak egyensúlyban, s ha ezt az egyensúlyt valami megzavarja, újra kisugárzik a világűrbe (ätherbe), ezáltal újra az az energia szabadul fel, amely a sűrítésre szolgált. Minden elem ebből az atherből mozgás által keletkezik, minden természeti erő, minden energia, maga az anyag is, egy bizonyos forma, különböző formák, amelyben ezeket a mozgásokat érzékeljük. Mily fényesen igazolódott Engels 30 évvel ezelőtti megállapítása-. ,,A mozgás az anyag létezési formája." És ezzel a végére érkeztünk. Tudom jól. hogy néha nagyokat kellett ugranom, hogy bizonyos dolgokat az olvasó fantáziájára kellett bíznom. Csak azt akartam bebizonyítani, hogy a természeti jelenségekben nincsenek állandó ellentétek és szilárd határok. A természettudományok területén végbement legújabb forradalom is ezt igazolja. Minden természeti jelenség mozgás. a különbség csak az, hogy mi emberek ezeket a mozgásokat különböző formákban érzékeljük, mint ahogy a marxizmus minden társadalmi jelenségben a termelőerők mozgásának különböző formáit látja. Úgy van. ahogy Engels mondta. A történelmet is, a természetet is a dialektika mozgási törvénye irányítja. Megjósolhatjuk, eljön majd az az idő, amikor e két, jelenleg még különbözőnek látszó törvénynek az egységét elismerik; nem úgy, hogy a mozgási törvényt a természet egy részére: biológiára, kémiára, fizikára, történelemre vonatkoztatják, hanem a természetre és a történelemre, melyek egy magasabb egységes törvénynek vannak alávetve. Közlik: László .József — Sipka Sándorné 9 Századok 1069/4. sz.
