Századok – 1969
Közlemények - „A marxizmus és a természettudományok legújabb forradalma” Diner-Dénes József tanulmánya; melyre Lenin is felfigyelt. Közlik: László József–Siples Sándorné 731/IV
733 DJNEIt-DÉNES JÓZSEF TANULMÁNYA Az 1890-es években kapcsolódik be a szociáldemokrata mozgalomba, melynek publicistája és propagandistája lesz. 1905-ben megindítja A Munka Szemléje című szociáldemokrata elméleti folyóiratot, mely társadalompolitikai, irodalmi ós művészeti kérdésekkel foglalkozik.2 A század eleji magyar szellemi élet erjedését a Huszadik Század és a Szocializmus mellett e folyóirat hasábjain is nyomon lehet követni. A folyóirat központi problémája a magyar polgárosodásért vívott harc, a polgári Magyarország igenlése a „feudális Magyarország" helyett. Bátran felveti az általános választójog szükségességét, mint a demokratikus társadalmi átalakulás előfeltételét. Folyóirata az ortodox marxista vonalat követi, s mint ilyen élesen szembefordul a revizionistákkal. Művészettörténeti tanulmányait a marxista művészettörténetírás első megnyilatkozásainak tarthatjuk. Leonardo da Vinciről szóló könyvében kísérletet tesz a reneszánsz szellemének materialisztikus megközelítésére a marxista módszerek alkalmazásával.3 Így vallott erről annak előszavában: „Az a fórfiú, aki felnyitotta szememet, Marx Károly volt. Történelmi materializmusa minden történelmi alakuláson át vezetőm és irányítóm lett, aki soha cserben nem hagyott, tóvutakra el nem csábított."'1 A II. Internacionálé stuttgarti kongresszusán a kivándorlási ügyekkel foglalkozott s erről tanulmányban számolt be a Neue Zeit-ben. Ugyanebben á folyóiratban jelenik meg az a tanulmánya, melyet alább közlünk. A Neue Zeit, a német szociáldemokraták folyóirata Stuttgartban jelent meg 1883 és 1923 között. 1917 októberéig H. Cunow szerkesztette, aki maga is több szociológiai és gazdaságtörténti mű szerzője volt. 1885 és 1895 között e folyóirat teszi közzé Marx és Engels egyes cikkeit. Engels gyakran adott útmutatást a szerkesztőségnek, bírálta a marxizmustól való eltéx'ésüket. E folyóirat hasábjain jelentek meg Mehring és Plehanov cikkei. A századfordulótól egyre több revizionista cikket közöl, az első világháborúban centrista álláspontot foglal el. Diner-Dénes több tanulmánya jelenik meg a hazai szociáldemokrata párt elméleti folyóiratában, a Szocializmusban. Főleg agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozik és heves harcot folytat Jászi Oszkár és Dániel Arnold revizionista nézetei ellen. Politikai felfogásában 1910 körül törés mutatkozik, ugyanis az erős feudális maradványok láttán azt hirdeti, hogy a munkásosztálynak szövetséget kell kötnie a polgársággal, mivel az még nem vivta meg a maga polgári forradalmát.6 Ez a nézete nagy ellenkezést vált ki Kunfi Zsigmondból ós Buchinger Manóból is. Az első világháború alatt — 1917-ben —Károly király tudtával békekötési tárgyalások érdekében közvetítéseket folytatott felhasználva franciaországi kapcsolatait is. Károlyi Mihály is megemlékezik emlékiratában Diner-Dénes József szerepéről.6 1918-ban az Arbeiter Zeitung pesti levelezője. Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom után külügyi államtitkár. A Tanácsköztársaságot először rokonszenvvel fogadja, később szembehelyezkedik vele és Bécsbe emigrál. Innen Prága, majd Párizs útjának állomása. Itt jelenik meg francia nyelven La Hongrie с. könyve, mely a nyugati közvéleményt tájékoztatta a magyar társadalom fejlődéséről. Ugyancsak jelentős hasonlóan francia nyelvű Marx-életrajza, mely elé Léon Blum írt előszót. Emigrációs magányában halt meg 1937-ben Párizsban. Nagy politikai ellenfele, Jászi Oszkár szép nekrológot írt róla.7 A Népszava8 és a Szocializmus9 is megemlékezett haláláról. A magyar^lexikonok Diner-Dénes Józsefről a felszabadulás előtt többet írtak, mint később.1 0 Az Uj Magyar Lexikon, valamint a Magyar Irodalmi Lexikon meg sem említi. A Magyar Életrajzi Lexikon foglalkozik vele kissé részletesebben.1 1 Életéről és tevékenységéről Komlós Aladár tanulmánya az első úttörő kezdeményezés.1 2 Az alább közölt cikkel kapcsolatban még meg kell említeni, hogy szerzőjének filozófiai és természettudományos műveltsége lehetővé tette a téma átfogó és összegező kifejtését, s valószínűleg ez a látásmód keltette fel Lenin érdeklődését. A cikk ma 2 Magyar Életrajzi Lexikon. Bpest, Akadémiai Kiadó. 1967. 378. 1. Idevágó adata téves. A Munka Szemléje 1906-ben indult. 8 Leonardo da Vinci és a renaissance kialakulása. Budapest, Lampcl R. Könyvkereskedése. 1906. ' Uo. 6. 1. I Diner Dénes József: Pártunk taktikája. Szocializmus, 1910-11. évf. 51.1. Idézi Márkus László: A szociáldemokrata történetfelfogás fejlődéséhez, Bpest. 1963. 143. 1. " Károlyi Mihál'i: Egy egész világ ellen. Bpest, Gondolat, 1965. 159.1. * Századunk, 1938. jan-febr. sz. • Népszava, 1937. aug. 8. • Szocializmus, 1937. okt. 448. 1. (Vándor Zoltán cikke). 10 Ismertebb lexikonok adatai Diner-Dénesről : Franklin Kézi Lexikona I. köt., Bpest, Franklin Társulat, 1911. 679.1. - Révai Nagy Lexikona, V. köt. 572.1. - Világlexikon, Bpest. Enciklopédia R. T. kiadó, 1925.192.1. — Tolnai Űj Világlexikona. Bpest, 1926. 303. 1. - Genius Kis Lexikona. Bpest, Genius Könyvkiadó R. T., 1933. 342. I. II Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. 318. 1. "I. m.
