Századok – 1969
Közlemények - Lengyel Alfréd: Adatok a Győr megyei kivándorlási mozgalom történetéhez (1890–1910) 717/IV
722 LENGYEL ALFBÉD A helyzet ugyanis nem volt olyan egyszerű, mivel sokan — a Győr megyéből távozni készülők közül is — kint élő rokonaiktól, ismerőseiktől kaptak hajójegyeket, s ezek legtöbbnyire az észak-német kikötők (Hamburg, Bréma) hajóstársaságaitól származtak. Ilyen esetekben természetesen nem lehetett az érdekelteket a fiumei útvonal igénybevételére kényszeríteni, de emellett számosan újból illegális utakon-módokon távoztak a legkülönbözőbb irányokba, mivel a titkos ügynökök ebben az időszakban szinte a maximumra fokozták üzleti tevékenységüket. A vázolt tényezők összjátéka folytán — eltekintve a kivándorlást előidéző egyéb okoktól — 1903-ban Győr megye lakossága 639 fővel ritkult,1 6 mely szám a korábbi évekhez viszonyítva a rekord-veszteséget jelentette. A kivándorlók majdnem kivétel nélkül az Egyesült Államokba vették útjukat (a legtöbben persze ezúttal is a sokoróaljai járásból hagyták el otthonaikat, Tétről, pl. 45-en, Gyarmatról 51-en távoztak el), de jellemző, hogy ebben az esztendőben a mozgalom szinte általánossá vált a megye falvaiban, főleg az év utolsó negyedében, amikor ?28-яп vettek búcsút családjaiktól és hazájuktól.17 4 A belügyminiszter részben „egyes szocialista elveket valló egyének aknamunkájának" tulajdonította ezeket a súlyos létszám-apadásokat, de a helyzetet tárgyilagosan megítélő politikusok és szakemberek tisztában voltak azzal, hogy az ilyen és hasonló értelmű tájékoztatásokkal a kormányzat csak a saját felelősségét kívánja áthárítani. A főispánokhoz intézett bizalmas körrendeletek már sokkal inkább rátapintottak egy-egy olyan momentumra, amelyek valóban szoros összefüggésben álltak az USA-ba irányuló kivándorlás aggasztó méretű további erősödésével. Ä Győr megyéhez is leérkezett 74.713/1904. számú B.M. leirat pl. nemcsak arról adott közlést, hogy a német kikötőkkel üzleti összeköttetésben álló ügynökségek, hajózási irodák az egész országra kiterjedő, jórészt illegális hálózatot építettek ki, hanem azt is tudomására hozta a főispánoknak, hogy a tiltott üzelmek lebonyolításában a vasúti és közhivatali személyzet, de különösen a jegyzői kar megtévedt tagjai is közreműködnek, megfelelő ellenszolgáltatás fejében.19 A kivándorlási mozgalmak korlátozására kiadott renszabályok foganatosítása és az ellenőrzés szigorítása terén Győr megyére különleges feladatok hárultak, minthogy a legkeresettebb északnyugati német kikötőkhöz vezető útvonalak részben a területén futottak keresztül. S nem kétséges, hogy a végrehajtott intézkedések Győr megyében átmenetileg eredményeztek bizonyos fokú javulást, amennyiben 1904-ben (az előző évi 639-el szemben) csak 426-an mentek ki az Egyesült Államokba. Amikor azonban az esztendő utolsó negyedében beadott útlevélkérelmek hatalmas száma itt is a kivándorlási láz magasba szökkenését jelezte, a győri főispán is kénytelen volt — a belügyminiszter utasítása alapján — az egész к érd és-komplexum megvitatása céljából egy bizalmas jellegű értekezletet összehívni. Az alispánnak küldött erre vonatkozó értesítés lényegében a következőket tartalmazta:,, A belügyminiszter úrnak hozzám intézett leirata szerint az amerikai kivándorlás az utóbbi hónapokban mindinkább nagyobb méreteket kezd ölteni, az útlevelek kiállítására feljogosított hatóságokhoz tömegesen érkeznek a kérelmek, sőt a titkos kivándorlás is egyre erősebb arányokban kezd terjedni. — Különösen aggályos jelenség, hogy újabb időben a kivándorlók családjaikkal együtt hagyják itt az országot s így annak veszélye áll elő, hogy nemcsak a munkabíró elem hiánya válik érezhetővé, hanem a lakosság is feltűnően meggyérül. — Miután a kormányzatomra bízott törvényhatóságok területén a kivándorlás növekedése szintén észlelhető, annak okait alaposan kipuhatolni és elhárítására, valamint a baj orvoslására szolgáló utakat, módokat a legerélyesebben kutatni kell."19 Az értekezlet 1905. március 18-án ült össze. Bevezetőben a vármegye alispánja ismertette a kivándorlások folytán előállott aggasztó helyzetet, majd kifejtette, hogy az egész mozgalom fő okát nem a munkanélküliségben látja, hanem egyrészt abban a körülményben, hogy az itthon maradt családtagok a tengeren túlról érkező levelekből az amerikai viszonyoknak csak fényoldalairól értesülnek, s így a könnyű pénzszerzés tévhitébe kerülnek, másrészt ama sajnálatos tényben, hogy az úgynevezett zúglapok az elégedetlenséget fokozó cikkeik révén nagy mértékben elősegítik a kivándorlási láz terjedését, járvánnyá való elfajulását. Lippay Géza nagybirtokos, a Győrmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, ugyancsak a meggazdagodás utáni vágyban látta a csábító okok legfőbb mozgatóját, bár egy-1 Magyar Statisztikai Közlemények, i. m. 58. I. " Gy,(T,: Alispáni iratok. X. 375/1904. "Gy/L: Főispáni iratok. I. 141/1904. biz. GyÁL: Alispáni iratok. X. 863/1905.
