Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
A ZIMMER WALD I KONFERENCIA 657 zésekkel írja le a kontinensen bekövetkezett pusztulást és a háborút a kapitalista társadalom fejlődéséből vezeti le. Megbélyegzi azokat, akik mindent alárendeltek az osztálybékének: megszavazták a hadihiteleket, beléptek a kormányokba és ilymódon vállalták a felelősséget ezért a háborúért a munkásosztály előtt, mind a jelenben, mind pedig a jövőben. A kiáltvány felszólítja az internacionalizmus eszméjéhez hű maradt munkásokat, hogy egyesítsék erőiket a béke kivívására. „Most a saját ügyetekért, a szocializmus magasztos céljaiért, az elnyomott népeknek és a szolgasorsba döntött osztályoknak felszabadításáért kell síkra szállnotok a kibékíthetetlen proletár osztályharc útján . . . Semmilyen áldozat nem nagy, semmilyen teher nem súlyos, hogy elérjük ezt a célt: a népek közötti békét."4 0 A bizottság munkájának befejezése után, szeptember 8-án ismét plenáris ülésre gyűltek össze a küldöttek. A baloldaliak nyilatkozatban jelentették ki: „A konferencia által elfogadott kiáltvány nem teljesen elégít ki bennünket. Nem tartalmazza sem a nyílt, sem pedig a radikális frázisokkal leplezett opportunizmus jellemzését... . Megszavazzuk, mert harcra szólító felhívásnak tekintjük, és e harcban mi kéz a kézben akarunk menni az Internacionálé többi részével."4 1 A nyilatkozatot követően a konferencia egyhangúlag elfogadta a kiáltvány szövegét. Általános helyeslést és rokonszenvet váltott ki a német—francia közös , nyilatkozat. Alapgondolata: „Ez a háború nem a mi háborúnk !" mind a német baloldalnak, mind pedig a francia szindikalista ellenzéknek jelmondata volt. Elítéli a belga semlegesség megsértését,4 2 idegen népek leigázását és ! annexió nélküli békét követel. Az együttes fellépés legfőbb értelme az ünnepélyes kötelezettségvállalás volt. „Magunkra vállaljuk azt a nyomatékos kötelezettséget, hogy szüntelenül ebben a szellemben fogunk hatni, mindenki ' a saját országában, hogy a békemozgalom elég erős legyen ahhoz, hogy kormányainkat e mészárlás beszüntetésére kényszerítse."4 3 Német részről Hoffmann I és Ledebour, valamint a két francia küldött: Merrheim és Bourderon írták alá a nyilatkozatot. Végezetül létrehozták a Nemzetközi Szocialista Bizottságot, tekintettel a Nemzetközi Szocialista Iroda teljes tétlenségére. Tagjai lettek: Grimm, Naine, Morgari és Balabanova, akit a fordítói teendők ellátásával bíztak meg. A határozat értelmében ez a bizottság ideiglenes titkárságot hoz létre Bernben. Magától értetődik, hogy az új nemzetközi szervezet céljának, jellegének 1 meghatározása során ismét két csoportra oszlott a konferencia: amíg a baloldaliak, mindenekelőtt Lenin, a jövendő Internacionálé csírájának tekintette, addig a többség, sőt a centrumnak a baloldal felé hajló képviselői: Naine és Balabanova is a bizottság ideiglenes jellegét hangsúlyozták és tiltakoztak 1 a határozatnak olyan értelmezése ellen, hogy ez a Nemzetközi Iroda felváltására irányul. „Ez a titkárság semmilyen módon nem helyettesíti az eddigi Nemzetközi Irodát, hanem feloszlik, mihelyt az képes lesz megfelelni rendeltetésének"4 4 - olvasható a konferenciáról kiadott hivatalos közleményben. 40 Internationale sozialistische Kommission zu Bern. Bulletin Nr. 1. 3. 1. 41 Szocial-demokrat, 1915. No 47. Idézi L. A. Szlepov—Ja.O. Tyomkin: i. m. 35. 1. 42 Ledebour volt az, aki szorgalmazta e pont bevételét a kiáltványba, szép példát mutatva az internacionalista magatartásra. Vö. XXe Congrès National corporatif. 173. 1. 43 Internationale sozialistische Kommission zu Bern. fi. 1. 44 Uo. 8. 1. 4 Századok 1969/4. sz.
