Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
658 VADÁSZ SÁNDOIl A zimmerwaldi konferencia szeptember 9-re virradó éjjel fél 2-kor fejezte be munkáját, Grimmnek a „nagy szociális harcokat", „az összes elnyomott felszabadítását" jósoló zárszavával.4 5 A küldöttek hazautazását, akárcsak érkezésüket, olyan titokban szervezték meg, hogy a berni rendőrség és a svájci szövetségi kormány csak a hónap közepe táján értesültek a történtekről.4 6 A konferencia szervezői és a centrista nézeteket valló többség a szocialisták nemzetközi találkozójának puszta tényét értékelték elsősorban, igyekeztek csökkenteni a Zimmerwaldban lezajlott vitáik jelentőségét és szervezkedésüket átmeneti jellegűnek tekintették.4 7 A soviniszta fertőzés heveny szakaszában természetesen önmagában is jelentős, bátor tett volt a nemzetköziség zászlaját magasra emelni, de a baloldalt nem elégítették ki az elért eredmények. Wyjnkoop egyenesen azt kérdezte Lenintől, hogyan írhatta alá a kiáltványt. „Ha e kiáltvány alapján cselekvésre kerül sor, mi természetesen ott leszünk. Nehezen fog azonban megszületni valami Forradalmi ebből a kiáltványból."4 8 Leninnél világosabban senki sem látta az elért haladás viszonylagosságát, az elfogadott kiáltvány gyengeségeit. Cselekvésének indítékaira vet fényt a konferencia utolsó napján készített feljegyzése, a Zimmerwaldi Baloldal határozati javaslatához írt kiegészítés. Különösen azért szavazzuk meg a kiáltványt — írta—mert „elébe akarunk mepni a két francia elvtársnak, akik komoly felfogást fejtettek ki".4 9 A franciaországi helyzetről szóló beszámolóban főként az ragadta meg Lenint, hogy Merrheim elengedhetetlennek tartotta a lassú, óvatos átmenetet határozottabb taktika alkalmazásához. Mindez arra enged következtetni, hogy a szavazásnál Lenin nagymértékben a még gyenge francia háborúellenes mozgalom szükségleteit és lehetőségeit tartotta szem előtt, tudva azt, hogy a konferencia esetleges kudarca az SFIO szociálsoviniszta vezetőségének végleges felülkerekedését eredményezné. Lenin cikket írt a konferencia eredményeiről. Vázlatában összefoglalta a viták leglényegesebb mozzanatait: szavazás a hadihitelek ellen, polémia Ledebourral, a kautskyanizmus jelenléte a német küldöttségben, forradalmi csaták várása mind Ledebournál, mind Merrheimnél. Jellemző, hogy Lenin itt szó szerint idézi Bourderonnak a III. Internacionáléra vonatkozó elutasító kijelentését.50 45 „Zimmerwald und der internationale Kommunismus." Neue Zürcher Zeitung, 1965. szept. 14. 4C A berni német követség jelentését lácl : IML ZPA Reichsamt des Innern. Politische Parteien No. 1/8 a. 47 R. Grimm: ,,. . . in jenem Moment galt die Tatsache des gemeinsamen Aufrufes mehr als sein Inhalt." („Von Zimmerwald bis Kienthal"). (A. Balabanova: „Was Zimmerwald betrifft, so muss ich betonen, dass es sich um eine provisorisch gegründete Organisation, die wesentlich den Charakter einer Defensive . . . trug, handelte." (Der erste Kongress der Kommunistischen Internationale. Hamburg, 1921. 137. 1.) Ugyanez a tendencia figyelhető meg a szocialista sajtóban. „Zimmerwald mérföldkő, de nem a részletek, hanem létrejöttének ténye miatt". (Die Gleichheit, 1915. nov. 12.). „The utmost cordiality and unanimity prevailed . . ." (Labour Leader, 1915. szept. 23.). A Vperjod a jobb- és a baloldal kölcsönös engedékenységét dicsérte. 48 D. Wyjnkoop Leninnek, 1915. szept. 28. CPA IML f. 2. op. 5. ed. hr. 6Q5. 49 „. . . zselajem pojtyi navsztrecsu dvum fr(ancuzszkim) t(ovariscsam), kotorüe viidvinuli vazsnoje szoobrazsenyije." Leninszkij szbornyik. XIV. 185. 1. 50 ,. Rourderon: Lenine, v[ou]s voulez donner la formule de la III. I[nternationa]Ie, mii live dija etovo prisli". Leninszkij szbornyik. XIV. 188. 1.
