Századok – 1969

Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV

A ZIMMER WALD I KONFERENCIA 653 két órányira levő, idillikus fekvésű falucskában, Zimmerwaldban, a „Beau Séjour" elnevezésű szállóban. A küldöttek a berni Eigerplatz-on gyülekeztek, ahonnan négy lovaskocsi vitte őket egyelőre még ismeretlen úticéljukhoz.31 A konspiráció szabályainak szigorú betartása és betartatása egyáltalán nem volt felesleges óvóintézkedés Grimm részéről: Bernben ez idő tájt hemzsegtek a kémek és a külföldi követségeknek a szocialisták figyelésével megbízott titkos ügynökei.3 2 A konferencián 38 küldött vett részt, 11 országból. Oroszország : Lenin és Zinovjev (bolsevik KB), Akszelrod és Martov (mensevik Szervező Bizott­ság), Trockij (Nase Szlovo), Berzin-Vinter (lett szociáldemokrácia), Natan­szon-Bobrov és Csernov (eszerek), Lemanszkij (zsidó Bund). Németország : Thalheimer és Meyer (Internaeionálé-csoport), Borchardt (Lichtstrahlen), Ledebour, Hoffmann, Vogtherr, Herzfeld, Reinhart, Berger, Lachermaier (centrista ellenzék). A legnépesebb, tíz tagú küldöttség hangadója vitathatat­lanul Ledebour volt, aki középütt helyezkedett el Liebknecht és a Haase— Kautsky-féle irányzat között: szembefordult a pártvezetőséggel, csatlakozott a német baloldaliak június 9-i tiltakozásához, de nem követte Liebknechtet a hadihitelek elutasításában. Franciaország : Merrheim (vasas-szakszervezet), Bourderon (kádár­szakszervezet), mindkettő a CGT kisebbségétől. A másik franciát Merrheim beszélte rá a részvételre, mivel vele ellentétben Bourderon a szocialista párt­nak is tagja volt. Merrheim ugyanis nem akarta, hogy a francia munkásmoz­galmat egyetlen szindikalista képviselje a szocialista konferencián. Közvetlenül • megérkezésük után, a berni Volkshaus-ban, Lenin nyolc órán keresztül agi-1 tálta Merrheimet a baloldal álláspontjának elfogadására, de sikertelenül, mert ez utóbbi hallani sem akart új Internacionáléról, csupán nemzetközi háborúellenes akcióról.3 3 > Bewegung, Berlin, 1966. A. Rosmer: Le mouvement ouvrier pendant la Guerre. De l'Union Sacrée à Zimmerwald. Paris. 1936. J. Rotschild: The Communist Party of Bulgaria, t New York, 1959. L. Schapiro: The Communist Party of the Soviet Union. London, 1963. Cikkek, tanulmányok: Avanti, 1915. szept. 19. „Eine internationale sozialistische Kon-I ferenz in Zimmerwald." Freie Jugend 1915. 11. R. Orimm: Von Zimmerwald bis Kienthal. Neues Leben. 1916 máj. ..Pervaja szocialisztyicseszkaja mezsdunarodnaja konferencija." Internacional i vojna 1915. 1. „Doklad predsztavitelja Org. K-ta P. B. Akszel'roda na Cimmervaldszkoj Konferencii." Izvesztija, 1916. febr. 5. Jemnitz János: A szocialista pártok, pártcsoportok háborúellenes fellépése 1914 — 1915-ben és a zimmerwaldi kon-I ferencia. Párttörténeti Közlemények, 1965. 3. N. Je. Korolev: Bolseviki na Cimmer­! valdszkoj konferencii. Voproszi Isztorii, KPSzSz, 1965. 9. „The International Conferen­ce". Labour Leader, 1915. szept. 23. W. Münzenberg: Eine internationale sozialistische Konferenz in Zimmerwald (Bern). Jugend-Internationale, 1915. dec. 1. „A svájci nem­zetközi értekezlet". Népszava, 1915. szept. 25. K. Radek: Der erste Schritt. Lichtstrahlen, 1915. okt. 3. A. Rosmer: Lénine, les bolcheviks et Zimmerwald. Les Lettres Nouvelles, 1958. dec. A. Struthahn : Die internationale sozialistische Konferenz. Neues Leben, 1915. szept. Le Sentinelle, 1915. szept. 20. „Conférences de Zimmerwald." L'Union des Métaux, 1915 mai-déc. „Tnternacionalnaja szocialiszticseszkaja konferencija v Cimmervalde." Vperjod, 1915. okt. 20. G. Sinowjew : Die Entstehung der Kommunistischen Internatio­nale und ihre Tätigkeit in den ersten fünf Jahren. Hamburg, 1924. G. Zinovjev: Die erste internationale Konferenz. . . . 281—287. 1. 31 Útközben hangzott el Trockij ironikus kijelentése: 50 évvel a Nemzetközi Mun­kásszövetség megalakulása után négy kocsi elegendő az internacionalisták elszállítására. L. Trotsky: Ma vie. Paris. 1930. 107. 1. 32 A berni, hágai, stockholmi stb. német, osztrák-magyar és francia követségek jelentéseinek ismeretében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világháború éveiben tevé­kenységük egyik legfontosabb területe a szocialisták nemzetközi akcióiról küldött tájé­koztatás volt. 33 Merrheim évekkel később, a CGT 1919-es kongresszusán számolt be első talál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom