Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
44 VADÁSZ SÁNDOIl nyilatkozat szövegét Sörenbergből megküldte Wyjnkoopnak, hangsúlyozva kísérő levelében, hogy a norvégok és a bolgár tesznyákok pozitív állásfoglalása (a 2. Balkán-konferencián) lehetővé teszi a baloldal közös elvi nyilatkozatának elkészítését.1 9 Lenin nagyra értékelte Kollontajnak a skandináv baloldali elemek körében végzett sikeres munkáját. Egyik hozzá intézett augusztusi levelében kifejezésre juttatja elégedettségét és kéri, tolmácsolja üzenetét Höglundnak: haladéktalanul és komolyan készüljön a küszöbön álló konferenciára.2 0 Ez az adat is azt bizonyítja, amit különben más forrásokból is tudunk: Leninnek a skandináv baloldallal kapcsolatos reményeit vitathatatlanul Höglund testesítette meg. Ez a levél más szempontból is megérdemli figyelmünket, ugyanis egy igen fontos és Lenin akkori taktikájára rendkívül jellemző kérdést is tartalmaz : egyetértene-e Kollontaj azzal, ha a különböző országokban működő baloldaliak — teljesen függetlenül a tervezett szocialista konferenciától — közös elvi nyilatkozatban foglalnák össze nézeteiket? Lenin kérdésfeltevése arra vall, hogy a bolsevik párt számára a baloldaliak egységes elvi platformjának kidolgozása nem egyszerűen a konferenciára való felkészülés részfeladata, hanem a baloldal egész további fejlődésének sine qua non-ja volt. A holland és skandináv ellenzéki csoportokon kívül a bolsevikok a lengyeleket és a bolgár tesznyákokat is tájékoztatták az előkonferenciáról, továbbá az elvi nyilatkozat megszületése érdekében kifejtett erőfeszítéseikről.2 1 Az imént vázolt politikai feladatok megoldásában jelentős szerep jutott Radeknek. Állandó kapcsolatban állott Leninnel, a német baloldaliakkal; figyelmét nem kerülték el a centristák manőverei. Egyik levelében, bár 1 Grimm jószándékát hangoztatja, s a német és francia baloldal bizalmi emberének nevezi, figyelmezteti Lenint, ne hagyja félreállítani magát, mert a helyzet veszélyeket rejt magában.22 1 Radek vállalkozott a Lenin által annyira sürgetett elvi nyilatkozat elkészítésére. Az első tervezettel azonban. Lenin egyáltalán nem volt elégedett, túlságosan „akadémikusnak" találta, és legfőképpen azt hiányolta, hogy egyetlen szót sem tartalmazott a szociálsovinizmusról és az ellene folytatandó harcról. „Mire jó a baj szépítgetése és az, hogy leplezzük a munkástömegeknek a szociáldemokrata pártokban levő fő ellenségét !"2 3 —- kérdezte Radektől. , Válaszlevelében2 4 Radek kifejezi készségét, hogy változtatásokat hajt i végre téziseinek szövegén a kifogásolt helyeken, bár az egész problémát stiláris kérdésnek fogta fel. Ugyanitt értesíti Lenint arról, hogy kívánságának megfelelően követelte a holland baloldaliaktól, hogy feltétlenül küldjék el képviselőiket a konferenciára. E levélváltás után Radek átdolgozta tervezetét; Lenin ismét bíráló észrevételeket tett, lényeges változtatásokat javasolt. Miután elnyerte végleges formáját, Radek tervezetét a baloldaliak különértekezlete szeptember 4-én elfogadta. Ez lett a Zimmerwaldi Baloldal határozati javaslata. 19 Lenin Wyjnkoophoz írott, pár soros kísérőlevelének szövegét lásd no. 20 Lenin Kollontajnak, 1915. aug. 19. előtt. Művei. -36. köt. Bpest. 1968. 337. 1. 21 Vö. D. Blagoev Lenninek, 1915. aug. 15. CPA IML f. 2. op. 5. ed. hr. 585. 22 K. Radek Leninnek, 1915. júl. Uo. ed. hr. 584. 23 V. I. Lenin Radeknek, 1915. aug. vége. Leninszkij szbornik. XIV. 176. 1. 21 K. Radek Leninnek, 1915. aug. 21: CPA IML f. 2. op. 5. ed. hr. 586.
