Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
A ZIMMER WALD I KONFERENCIA 649 vélekednek erről azok, akikre leginkább számított a baloldali erők tömörítésében. Igen fontos volt számára a holland baloldal talán legmarkánsabb egyéniségének, Wyjnkoop-nak támogatása. Kapcsolatuk lényegében a berni szocialista nőkonferencia előtti és utáni hetekben mélyült el, amikor Wyjnkoop teljes egyetértéséről biztosította Lenint a baloldali nőszocialisták közeledését illetően.1 5 Lenin — Radek közvetítésével — eljuttatta Wyjnkoophoz Zinovjevnek az előkonferenciáról készített jelentését és javasolta neki, hogy sürgősen cselekedjenek. Wyjnkoop nézetei megismerhetők abból a levélből, amelyet július 13-án írt Leninnek, válaszképpen a fenti javaslatra. Kijelenti, hogy helyesli Lenin értékelését Kautsky ködösítő politikájáról, sőt abban is bizonyos, hogy a holland baloldal két másik vezetője: Gorter és Pannekoek is teljesen egyetértenek velük. „Elvi és gyakorlati forradalmi programot kell kidolgoznunk és le kell lepleznünk a tétlen radikalizmust, a csalárd békeprogramot nemkülönben"1 6 — írta álláspontjáról. Hogy még nyomatékosabbá tegye a nézetazonosságot, levelében maradéktalanul azonosítja magát a polgárháború jelszavával, mivel a bolsevik koncepciónak éppen ez a része volt a legfőbb választóvonal a tényleges és álbaloldaliság között. „Forradalmi módon kell harcolnunk a háború és a kapitalizmus ellen, minden eszközzel. Amikor majd a munkások ezt komolyan veszik, szükségképpen eljutunk a polgárháborúhoz, az osztályharc egyik formájához, amit mi természetesen a népírtó háború elé helyezünk."1 7 Wyjnkoop végül azt javasolja levelében, hogy Lenin dolgozza ki az elvi nyilatkozatot és küldje meg jóváhagyás végett a holland tribunistáknak, valamint a többi forradalmi csoportnak. (Franciaországban Merrheim,Monatte, Nicod, Németországban a Lichtstrahlen-csoport, a lengyel Radek, az olasz Lazzari, Skandináviában Höglund, továbbá az egyik szerb szocialista a bal> káni szociáldemokrata pártok képviselőjeként.) Amint a felsorolásból kitűnik, Wyjnkoop lényegében Leninnel azonos módon bírálta el a baloldali csoportok és elemek nemzetközi megoszlását. , A svéd és norvég baloldaliakra Lenin Kollontajon keresztül igyekezett hatni, és amint a fejlemények megmutatták, teljes sikerrel. A Norvég Ifjúsági Szövetség (Norges Sozial-Demokratiske Ungdomsforbund) volt az első baloldali szervezet, amely nyilatkozatban tette közzé — az ifjúszocialisták berni nemzetközi tanácskozásán részt vett Olaussen aláírásával — a háború t jellegéről, valamint az internacionalisták kötelességeiről vallott felfogását. A nyilatkozat mind tartalmát, mind pedig éles megfogalmazását tekintve a bolsevik szervezetek tavaszi konferenciáján elfogadott határozatokra emlékeztet. A közeljövőben összehívandó konferencia feladatát nem a békekötés részletkérdéseinek megvitatásában jelöli ki, „hanem elsősorban a világproletariátus felfegyverzésében az előtte álló, elkerülhetetlen forradalmi harcokra és az Internacionálé forradalmi taktikájának meghatározásában".1 8 Lenin a 15 Vö. D. Wyjnkoop Leninnek, 1915. ápr. 6. CPA IML. f. 2. op. 5. ed. hr. 545. 16 „Wir müssen ein prinzipielles und praktisches Revolutionsprogramm formulieren, und den passiven Radikalismus mitsamt einem betrügerischen Friedensprogramm entlarven." D. Wyjnkoop Leninnek, 1915. júl. 3. Uo. ed. hr. 572. 17 Uo. 18 ,,. . . sondern in erster Linie das Weltproletariat für die bevorstehenden unvermeidlichen revolutionären Kämpfe auszurüsten und die Richtlinie der revolutionären Taktik der Internationale festzustellen." IML ZPA Reichsamt des Innern. Politische-Parteien. Nr. 1/8 a.