Századok – 1969
Tanulmányok - Vadász Sándor: A zimmerwaldi konferencia 641/IV
648 VADÁSZ SÁNDOIl kevésbé, mert a végleges döntést a tervbe vett második előkonfereneiára halasztották. (Ez a valóságban soha nem ült össze.) A nemzetközi baloldalt képező csoportok számára mindennél fontosabb volt, hogy a következő hetekben összébb zárják soraikat és kikényszerítsék meghívásukat. Július— augusztus hónapokban Lenin igen élénk levelezést folytatott a legkövetkezetesebb baloldali elemekkel, szervezte-irányította felkészülésüket a várható összecsapásra. Lenin és Krupszkaja ekkor már nem laktak Bernben. Krupszkaja betegsége a tavasszal kiújult, ezért az orvos azt tanácsolta neki, hogy költözzék a hegyek közé, tartózkodjék állandóan magaslati levegőn. Lenin választása Sörenbergre esett, erre a kis hegyi falura, amely a Brienz-i tó közelében, a Rothorn-csúcs lábánál terül el. Az egész nyarat itt töltötték. Lenin számára ezek a hónapok korántsem jelentettek gondtalan kikapcsolódást, ellenkezőleg: mivel a svájci könyvtárak liberális gyakorlata lehetővé tette, hogy akár Bernből, akár Zürichből postán könyveket kapjon, tovább folytatta Bernben megkezdett tanulmányait. Sörenbergben írta meg „A szocializmus és a háború" című brosúráját, innen küldte szét leveleit a Svájcban élő bolsevikoknak, valamint a nemzetközi baloldal vezetőinek, a konferencia előkészítésének jegyében.1 2 Tartalmából következtetve, nem sokkal a július 11-i előkonferencia után írhatta Kollontajhoz intézett levelét. Ebben részletesen kifejti, hogy véleménye szerint milyen taktikát kell követniük a bolsevikoknak és a többi baloldali csoportnak a centristákkal szemben. „A nemzetközi ügyekben nem fogunk közeledni Haase—Bernstein—Kautsky-hoz (mert a valóságban ők a Südekumokkal akarnak egységet és fedezik őket, el akarják különíteni magukat baloldali frázisokkal, de semmit sem akarnak változtatni a régi, megrothadt pártban). Mi nem támogathatjuk a béke jelszavát, mert úgy véljük, hogy ez a jelszó pacifista, nyárspolgári, a kormányok kezére játszik ... és akadályozza a forradalmi harcot."13 Lenin elengedhetetlennek tartotta, hogy a baloldaliak közös elvi nyilatkozatban összegezzék a háborúra és a munkásmozgalom feladataira vonatkozó felfogásukat. Ez tartalmazná: 1. a szociálsovinizmus elítélését; 2. forradalmi akcióprogramot (e pontnál megjegyzi: nincs nagy fontossága annak a kérdésnek, vajon „polgárháborút", avagy „forradalmi tömegharcokat" mondjanak); a „honvédelem" jelszavának elutasítását. „A baloldaliaknak néhány ország nevében tett elvi nyilatkozatának óriási jelentősége lenne, természetesen nem a Zetkin-féle lapos értelmezésben, ahogyan ő a berni nőkonferencián azt megvalósította: Zetkin megkerülte a szociálsovinizmus kérdésének megvitatását!!"11 Lenin tehát rendkívül nagy fontosságot tulajdonított egy ilyen deklarációnak, minden levelében visszatért e kérdésre, mert tudni akarta, miként 12 Vő. N. K. Krupszkaja : Visszaemlékezések Leninre. 282 — 283. 1. 13 „V internae(ionalnüh) gyelah mü nye bugyem za szblizsenyije sz Haase-Bernst(ein)—Kautsky (ibo onyi na gyelehotjat jegyinsztvasz zjugyekumami i prikrütyija ih, hotjat otgyeljatszja levümi frazami i nyicsevo nye izmenyity v sztaroj gniloj partyii.) Mü nye mozsem sztojaty za lózung mira, ibo szesitajem jevo arhiputaniim, paeifisztszkim, mesesanszkim. pomogajuscsim pravityelsztvam ... i tormozjascsim r(e)v(olju)c(ionnuju) borbu). Leninszkij szbornik II. Moszkva—Leningrad, 1924. 231. 1. 14 ,.Igyejnaja gyeklaracija „Levüh" ot imenyi neszkolkih sztran imela bü gigantszkoje znaesenyije, konyeesno, nye v dühe cetkinszkoj poslosztyi, provegyennoj jeju na zsenszlcoj k(on)f(eren)eii v Bernye: Cetkina obosla voprosz ob obszuzsgyenyii szoeialsovinizma ! !" Uo. 231-232. 1.
