Századok – 1969
Tanulmányok - Szekeres József: A fővárosi népbiztosság 347/II–III
\ A FŐVÁROSI NÉPBIZTOSSÁG 355 Szombaton — március 22-én — délben az Újvárosháza nagytermében ülést tartott a KMP, amelyen Kun Béla bejelentette a két párt egyesülését és ismertette az egyesülési plattform főbb pontjait. Ezek a következők voltak: a) minden hatalom a proletárság kezébe b) a proletariátus felfegyverzése és a burzsoázia lefegyverzése c) munkáshadsereg szervezése d) a hatalmat a munkás-, katona- és földmívestanácsok gyakorolják e) a föld közvagyon, földosztás nem lesz f) a gyárak, a bányák, a bankok, a vasutak és az egyéb közlekedési eszközök szocializálása g ) az egyház és az állam szétválasztása. Továbbá bejelentette, hogy ezeknek a programpontoknak a megvalósításával Magyarország a világon a második szovjetköztársaság lesz. Elmondotta a megjelent bizalmiférfiaknak és párttagoknak, hogy a jövőben még nagy feladatokkal kell megküzdeniük és nagy nehézségeket legyűrniük: „Nem ígérünk hazugul mindenféle jókat. Szenvednünk és éheznünk kell . . . Nagy és nehéz építő és romboló munka áll előttünk, amelyben minden munkásnak hősies lemondással, önzetlen szenvedések árán is részt kell vennie."1 4 Az egybegyűltek lelkesedéssel vették tudomásul az elhangzottakat. Március 23-án vasárnap a parlament előtt népgyűlés volt, amelyen több mint 100 000 ember jelent meg és nagy lelkesedéssel fogadta a Forradalmi Kormányzótanács tagjainak előadását a proletárdiktatúra kikiáltásáról és a következő feladatokról. Ilyen körülmények között a KMP második vezetőségéből kialakult, egyesülést ellenző csoport és főleg Dienes beláthatták, hogy helytelen a szembefordulás a Gyűjtőfogházban létrejött egyezménnyel, illetőleg a két munkáspárt egyesülésével, és ezzel elhárultak a Városházán március 24-én hétfőn kezdődő munka, a forradalom és a proletárdiktatúra megszervezésének és a kapitalista rendszer lerombolásának munkája elől az akadályok. Március 24-én egymást követték a legfontosabb rendelkezések, amelyek az ország és a főváros életének és közigazgatásának átalakítását voltak hivatottak eredményezni. A fővárosi népbiztosok tevékenységét is egész sor rendelkezés jelezte. Az első ezek között a proletárgyermekek ingyenes fürdetéséről szólt: „Rendelet. Az óvódákba és iskolákba járó proletárgyermekek ingyenes fürdetése érdekében elrendeljük a következőket : 1. Az összes fürdők tisztálkodásra szolgáló valamennyi helyiségeiket minden berendezéssel együtt hetenkint két félnapon éspedig pénteken reggel 7 órától délután 1/2 2 óráig és szombaton déli 12 órától estig az óvónők vagy tanítók és tanítónők vezetése mellett csoportosan megjelenő gyermekeknek ingyenes fürdetésre tartoznak átengedni. 2. Hasonlóképpen igénybe vesszük a magánlakásokban levő fürdőszobákat is hetenkint egyszer, szombaton egész napon át az iskolai vagy kisdedóvói igazolványnyal odautalt gyermekek ingyenes fürdetésére. A fürdőszobák birtokosai tartoznak a fürdéshez szükséges fűtőanyagot, világítást, türölközőt és szappant ingyen rendelkezésre adni. 11 Kun Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. Bpest 1958. 152 — 153. 1.
