Századok – 1969
Tanulmányok - Farkas Márton: Az Osztrák-Magyar Monarchia megmentésének kísérletei és a páduai fegyverszünet 306/II–III
A MONARCHIA MEGMENTÉSÉNEK KÍSÉRLETEI 325 javaslatot tettünk a fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére. Válasz mindezideig nem érkezett. A további vérontás elkerülése és lehetőség szerinti megakadályozása céljából és hogy a hadsereg fel ne bomoljék, valamint a hátország anarchiába ne süllyedjen, mindenütt be kell szüntetni az ellenségeskedést és frontszakaszról-frontszakaszra tárgyalásokba kell bocsátkozni a további magatartást illetően. Azonnali állásfoglalás közlendő."10 0 A nagyhorderejű parancstervezet annak a kudarcnak a beismerése volt, amely a Velencei síkság kiürítése és más frontszakaszokon az 1917-es állásokba való visszavonulás alkalmával a visszaözönlő hadsereg mozgása uralásának sikertelenségével következett be. Október 30-án már szó sem lehetett arról, hogy a még megszállt olasz területeken manőverezve, a hadsereg visszaözönlését lefékezik és magát a hadsereget újjászervezik, vagy legalábbis rendbeszedik. De ez már csak azért sem sikerülhetett, mert a manőverezés feltételezte volna a meginduló fegyverszüneti tárgyalásokkal gyengébbé váló, egyre gyengülő ellenséges nyomást (ami nem következett be), továbbá azért sem, mert a felbomlott hadsereg visszaözönlése már akkor olyan káoszt teremtett, hogy a hadsereg megállítása volt sorsdöntő kérdés. Ennek fontosságát emelte a „bandákba" verődő alakulatok fosztogatása és a helybeli lakossággal, valamint a hatóságokkal szembeni kíméletlen fellépése, amely elindította a polgári személyek népvándorlásszerű menekülését és ugyanakkor „szélsőséges irányba" fokozhatta a katonák amúgyis fenyegető elkeseredését. A hadvezetőség ezek után úgy gondolta, hogy frontszakaszról-frontszakaszra bekövetkezett „fegyvernyugvással" a hadsereg felbomlott alakulatainak visszaözönlését még megállíthatják. , A hadseregcsoportparancsnokok azonban nem értettek egyet a parancstervezettel. A tiroli arcvonalparancsnokság válaszában kifejtette, hogy a frontszakaszról-frontszakaszra történő fegyvernyugvási kísérleteknek az olasz, csapatok fegyelmezetlensége lenne a feltétele. Erre vonatkozólag azonban éppen ellenkező tapasztalatok vannak — így az említett fegyvernyugvási kísérlet egyenlő lenne a feltétel nélküli kapitulációval.10 1 Ugyanezt a véleményt képviselte Boroevic. A hadvezetőség azonban álláspontjukat nem fogadta el, mert ugyanezen a napon a Külügyminisztériumba több igen kedvező távirati jelentés futott be a semleges országokban lázas tevékenységet kifejtő osztrákmagyar ügynököktől. így páldául Skrzynski közölte Lausanneból, hogy az angol és francia kormány „melegen" támogatja Wilsonnál a Monarchia fegyverszüneti kérését.10 2 Andrássy azonnal válaszolt és kérte Skrzynskit, tudassa partnereivel, hogy „a bolsevizmus annyira elharapódzott a Monarchiában, hogy ha nem kötnek fegyverszünetet, nemcsak a Monarchiát, hanem a nyugatot is fenyegeti".10 3 Skrzynski választáviratában megnyugtatta Andrássytr „. . . ma az antant képviselőit tűzbehozzuk, hogy siessenek. Az igen befolyásos francia követ teljesen megérti álláspontunkat. Francia diplomaták állandóan hangsúlyozzák: meg kell a Habsburgok monarchiáját menteni . . . Mind az angolok, mind a franciák olyan veszélynek tartják a bolsevizmust, amellyel mindnyájunknak szembe kell fordulni".10 4 Andrássyerre még aznap elhatározta, 100 KAW: AOK. Op. Geh. Nr. 148.888-1918. okt. 30. 101 A hadseregcsoportok jelentését kivonatosan közli Kerchnawe: i. m. 116. 1. 102 StAW: PA. I. 966. Krieg. 25/33. Friedensverh. Válasz Bázelből a Nr. 63. sz. öávirátrá 103 StAW: PA. I. 966. Krieg. 25/33. Friedensverh. Telegr. Nr. 771. 104 StAW; PA-I. 966 Krieg. 25/33. Friedensverh. Telegr. Nr. 772.
