Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1305/V–VI

1312 KRÓNIKA hogy a társadalom törvényszerű szerkezeti felépítését és a fejlődés folyamatát hirdető történelemszemlélet tudja a valóságot a maga teljes bonyolultságában, ok és okozati összefügései teljességében megragadni, s ez a történetszemlélet az osztálytársadalom és az állam kialakulásáról megmagyarázza a magyar társadalom sajátos fejlődését is. Ezek következtében — emelte ki az előadó — Molnár Erik e műve ,, . . . megtette a maga erjesztő hatását. A marxista történetszemlélet alkalmazásának ós sikeres alkalmazásának vált fényes bizonyítékává, egy új történószgeneráció tankönyvévé, komoly tudományos élményévé, formálójává, nevelőjévé." A továbbiakban Ránki György ismertette Molnár Erik második társadalomtörténeti könyvét, s a dogmatikus korszakban hamarosan következő vitát, amely a szerzőt igazságtalanul, nem egy esetben tudománytalanul elmarasztalta, s a történetírás szempontjából bizonyos passzivitásra kényszerítette. A XX. kongresszus után viszont — melyet Molnár Erik kitörő örömmel fogadott — tudományos alkotó készsége új lendületet kapott, s tudománypolitikai téren is aktivizálódott; „most már méltó rangelsőt kapott a magyar marxista történettudomány." Érdeklődése ismét történelmi kérdések felé fordult. Szót emelt a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozása érdekében, s 1969-ben írt tanulmányában — elemezve a Tanácsköztársaság történelmi tanulságait — elsősorban a Tanácsköztársaság korai kikiáltásáról szóló nézettel vitatkozott. A felszabadulás 15. évfordulója alkalmából az Akadémián tartott beszámolójában Molnár Erik áttekintette a történeti fejlődós és a történetírás 15 éves fejlődésének problémáit. Ekkor utalt először a magyar történetírásban jelentkező nacionalista tendenciákra, a történetírás bizonyosfokú provinciális szemléletére. Az előadó kiemelte, hogy Molnár Erik gondolatai, útmutatásai ezután időben és tematikában egyaránt kiterjedtek. „Alig van a magyar történelemnek olyan korszaka, amelyre ne találnánk utalást, figyelemre méltó szempontot, útmutatást Molnár Erik munkásságában, mint ahogy alig van a társadalomtudományoknak olyan ágazata, melyben kutatásai ne vittek volna előre, vagy olykor ne alapozták volna meg a hazai marxista gondolkodást." Molnár Erik életének utolsó esztendei heves vitákban teltek el. Ekkor figyelmét elsősorban a nemzet történeti szerepe, a nemzeti kérdés, s a nacionalizmusnak közgondolkodásunkban levő maradványai foglalkoztatták. Érdeklődését nem tekinthetjük új keletűnek, hiszen — mutatott rá Ránki György — már az 50-es évek elején is gyakran helytelenítette azt a marxista történetírásban elharapódzott káros jelenséget, amely a régi polgári nacionalista szemléletetmarxistaköntösbe burkoltan akarta konzerválni. E vonatkozásban az előadó erőteljesen hangsúlyozta, hogy Molnár Erikhez rendkívül közel állt minden, amit jó értelemben magyarnak tartott, s ugyanakkor idegen volt tőle a nemzeti frázis, a hazafias szólamok hangoztatása. „Szilárdan hitte, hogy magyarsága csak a meggyőződéses, nem taktikai internacionalizmusban teljesedhet ki, mint ahogy a nemzet felemelkedését is e két fogalom találkozásától várta." Ránki György előadása befejező részében Molnár Erik életműve utolsó szakaszáról, a marxizmus szövetségi politikájáról írt művéről szólt. Hangsúlyozta, hogy Molnár Erik ebben a művében a politikai gazdaságtan, a filozófia, a nemzeti kérdés után a marxizmus politikai elmélete felé fordult. A szövetségi politika kérdését nem tételként fogta fel — mutatott rá az előadó —, nem úgy tekintette, mint a marxizmusnak valami örök érvényű tanítását, hanem mint olyan kérdést, melyet a munkásmozgalom gyakorlata újból és újból felvet, s a választ a marxizmus elmélete csakis történetien alakíthatja ki. Az előadás elhangzása után az emlékülés Mátrai László akadémikus zárszavával ért véget. A tanári tagozat hirei Társulatunk tanári tagozata és a TIT budapesti szervezete történelmi szakosztályának közös rendezésében 1969. november 26-án Ránki György, a MTA Történettudományi Intézete helyettes igazgatója elnökletével Siklós András kandidátus, egyetemi docens „Mi történt március 21-én?" (Megjegyzések egy sajtóvitához) címmel tartott előadást. Az előadást követő vitábanLitvánGyörgy, Hajdú Tibor, L. Nagy Zsuzsa és Ránki György vett részt. (Az előadás szövegét a Századok közölni fogja.) A vidéki csoportok hírei Szemere Bertalan emlékülés Szemere Bertalan halálának 100. évfordulója alkalmából Társulatunk Borsod-Zempléni Csoportja a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya, valamint Miskolc mj. Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya közreműködésével tudományos emlékülést rendezett a Városi Tanács dísztermében. Varga Gáborné, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese meg-