Századok – 1969

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1305/V–VI

KRÓNIKA 1311 A pályázatra beküldött munkáikért dicséretet érdemelnek 1. „A Tanácsköztársaság Zala megyében" című tanulmánykötet szerzői közül: dr. Gábor Ernőné ,,Az ellenforradalom hatalomrajutásának néhány kérdése"; dr. Simonffy Emil „Zala megye mezőgazdasága 1919-ben"; Tóth Lászlóné „Baloldali szervezkedések 1918 — 1919-ben. Az egyesült párt tevékenysége" c. tanulmányaikért. 2. dr. Hunyadi Károly „Kun Béla és a Vörös Hadsereg" című tanulmányáért. 3. dr. Vargyai Antal „A párt és a tömegszervezetek Vas megyében a Tanácsköztársaság idején" c. tanulmányáért. 4. „A Tanácsköztársaság szociális és művelődésügyi politikája ós annak eredményei Vas megyében" című tanulmánykötet szerzői közül: Kövesdi László kulturáltan megírt tanulmányáért, és dr. Horváth Ferenc „Művelődésügy Vas megyében 1919" c. tanulmányáért. 5. Bodó László „A déli demarkáción és a mögöttes területen uralkodó viszonyok a Magyar Tanácsköztársaság katonai szervei iratainak tükrében" című dolgozatáért. 6. Kovács Emil ,, . . . Az ember a napfénybe néz ..." c. Komárom megyére vonatkozó dokumentumkötetéért; 7. Finta Lajos „A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Győrött" című dolgozatáért. * Ügy véljük, hogy az 1918—1919-es évek kiemelkedő forradalmi eseményei félévszázados évfordulójának tiszteletére meghirdetett két pályázat eredményeivel elégedettek lehetünk. Ez a két pályázat figyelemreméltó, tudományos igényű eredményeivel fontos részét képezte annak a nagy fellendülésnek, amely az 1918. őszi polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulása és az első győztes magyar munkáshatalom győzelme 50. évfordulójának tiszteletére országszerte kibontakozott. A két pályázatra beérkezett mintegy 60 dolgozat jelentős mértékben gazdagította a korszak történeti irodalmát, új erőket vont be az 1918 — 1919 történeti kérdéseinek művelésébe. Ügy véljük, a pályázatokra beérkezett munkák is — a konkrét tudományos eredményeken felül — jelentősen hozzájárultak ós hozzájárulnak majd ahhoz, hogy nemzeti történetünknek e dicsőséges szakasza elfoglalja az őt megillető helyet a közgondolkodásban. A Magyar Történelmi Társulat Elnökségének nevében köszönetet mondok mindazoknak a történészeknek, akik e munkák minősítésében részt vettek és hozzájárultak ahhoz, hogy döntéseink a lehető legobjektívebbek legyenek. Gratulálunk a díjnyertes szerzőknek és köszönjük a pályázat vlamennyi résztvevőjének fáradozását. Továbi eredményes munkát és az ehhez nélkülözhetetlen jó egészséget kívánunk mindannyiuknak." A Bizottság beszámolójának elhangzása után Ember Győző, a Társulat elnöke adta át a nyerteseknek a pályadíjakat. Molnár Erik emlékülés Molnái1

Erik születésének 75. évfordulója alkalmából a MTA Eilozófiai és Történeti Osztálya és a Magyar Történelmi Társulat 1969. december 11-én a Magyar Tudományos Akadémián emlékülést rendezett. Az emlékülés elnökségében Mátrai László akadémikus, a MTA II. osztályának titkára és Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke foglalt helyet. Mátrai László akadémikus megnyitó szavai után Bánki György, в, MTA Történettudományi Intézet helyettes igazgatója „Molnár Erik történetírása" címmel tartott előadást. Először elemezte Molnár Eriknek az ellenforradalmi rendszer éveiben megjelent nagyszámú publikációit, amelyek a világkapitalizmus fő tendenciáival, a gazdasági válságok okaival, a válság és az imperialista háború összefüggéseivel, a magyarországi gazdasági helyzettel s az alapvető társadalmi osztályok mozgásával foglalkoztak. Ezután kitért az 1934-ben megjelent, kevéssé ismert, marxizmus és pszichoanalízis témájú cikkekre, majd részletesen taglalta a harmincas évek írásainak központi gondolatát, legfontosabb kutatási területét, az agrárkérdés problematikáját. Előadása következő részében Ránki György a felszabadulást követően megjelent nagy Molnár-művekről szólt. Hangsúlyozta, hogy „A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig" című munka mutatott először példát a magyar történelem egy összefüggő, hosszabb szakaszának marxista értelmezésére. Molnár Erik e művel bebizonyította, hogy a marxizmus nemcsak a forradalmi események osztályhátterét, mozgatóerejét tudja bemutatni, hanem a múlt távoleső, lassú átalakulásait is. Igazolta ez a mű,