Századok – 1969

Figyelő - L. Benke Zsófia: Néhány ifjúsági történelmi regényről 1291/V–VI

1300 FIGYELŐ A véres esemény megtörténhetett, sok hasonló meg is történt, — inkább esak az arányokat kell itt megkérdőjeleznünk. A beállítás kevéssé árnyalt volta más vonatkozásban is vet fel problémákat. Ha az osztrák katonaság ellenségként jött is az országba, nem különítményes csapatokból állt, hanem reguláris hadsereg volt. Nem fűthette, de nem is fűtötte minden katonáját személyes bosszú a magyar lakosság ellen. A regényben mégis alig találkozunk olyan császári katonával, aki ne tekintette volna személyes ügyének, hogy a legbrutálisabban járjon el még a polgári lakossággal szemben is. Ez a beállítás kifejezetten komikussá válik ott, ahol az író a polgári lakásba beszállásolt osztrák tisztek, majd Szeben felszabadításakor helyükre költöző magyar honvédek viselkedése közötti különbséget kívánja érzékeltetni. Az előbbiek szándékosan rongálják a berendezést, piszkot hagynak maguk után; ezzel szemben az utóbbiak nemcsak hogy kitakarítják a feldúlt lakást, magukat is rendbehozzák, sőt még csizmájukat is szépen kifényesítik. Az író nyilván azt az amúgy is kézenfekvő tanulságot akarja érzékeltetni, hogy míg az osztrák csapatok ellenségként jöttek az országba, tisztjeik a polgári lakosságban is ellenséget láttak, a magyar honvéd a számára idegen magyar házban is otthon érezte magát. Ez a regény feltehetően nem a legkisebb gyermekek számára íródott, így az olvasók életkora talán nem indokol ilyen mértékű leegyszerűsítést. 5. Szinte valamennyi e kérdéssel foglalkozó tanulmány hangsúlyozza, hogy az ifjúsági regény éppen olyan művészi kvalitásokat igényel, mint bármelyik más szépirodalmi mű. A nevelői, oktatói indítékok nem pótolhatják, legfeljebb talán befolyásolhatják a művészi szempontokat. Az ifjúsági történelmi regényre a követelmények természetesen ugyancsak érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy e műfajban, sajátságai révén, az ismeretterjesztés szempontjai is többé vagy kevésbé, de szükségszerűen előtérbe kerülnek. A jó ifjúsági történelmi regényben ezeknek az elemeknek tökéletes harmóniában kell lenniük. Ennek az összhangnak a megteremtése azonban nem könnyű szépírói feladat. Az első probléma éppen a történelmi regény ismeretközlő jellegéből adódik. Egy, már időben távoli kor felidézésénél szükségszerűen bizonyos alapvető tudnivalókat is kell közölni az olvasóval. A serdületlen olvasó azonban kevés olyan ismerettel rendelkezik, melyre, mint alapra, építeni lehetne. Tekintve, hogy a szépirodalmi forma nem tűri a cselekmény menetéből „kilógó" magyarázatokat, az új fogalmak bevezetése csakis magán a cselekményen belül, illetve a cselekmény által történhet. Kiválóan oldotta meg ezt a nem könnyű feladatot Hegedűs Géza két regényében, melyek pedig egy ellentmondásokban bővelkedő korszak igen bonyolult társadalmi, politikai és eseménytörténeti képét adják. A korrajz sehol sem válik el a cselekménytől, az igen széleskörű ismeretanyag a meseszövés szerves részévé válik és szinte észrevétlenül tárul fel az érdekfeszítő olvasmány keretei között. Hollós Korvin Lajos ismertetett könyvének is erénye a probéma jó írói megoldása, amit számára megkönnyített az, hogy a Rákóczi-szabadságharcot lmegelőző korszak az ifjú olvasó számára is meglehetősen ismert. Széleskörű, bonyolult ismeretanyag is beilleszthető tehát a regénybe, anélkül, hogy ezzel az író története fonalát akár egyszer is megszakítaná. A legjobban megszerkesztett, legkiválóbb írói készséggel előadott történetbe is azonban csak bizonyos mennyiségű adatot lehet zökkenőmentesen beolvasztani. Ennek túllépése a regényt szükségszerűen zsúfolttá teszi. Ilyen — mondhatjuk maximalista — törekvés teszi több helyen vontatottá Hunyady József könyvét. Mátyás uralkodásának eseménydús évtizedeiből igen jól emeli ki az író a legfontosabb problémákat, szemléltetően ír a humanista művészetről, de a túl sok adat igen fárasztóvá teszi a könyvet. Azokról a hadjáratokról, melyeknek leírása már végképp nem fért a regénybe, a szereplők elbeszéléséből szerzünk értesülést és e beékelt eseménytörténeti adatok még növelik a zsúfoltságot. Valószínűleg e nehezen feldolgozható adattömeg útvesztőjében kívánnak vezérfonálként szolgálni a fejezetek elején található rövid, néhány soros tartalmi kivonatok. E tömör, csattanós és igen szellemesen megfogalmazott kis összefoglalók valóban megkönnyítik a könyvben való tájékozódást. Természetesen nem lehet meghatározni, hogy egy történelmi regény milyen széles időbeli keretek között játszódjék, de még azt sem, hogy választott korának milyen mélységéig hatoljon. Mint a vizsgált könyvek is mutatták, maga a történelmi regény igen sok műfajjal tarthat rokonságot az ismeretterjesztő irodalomtól a kalandregényig, sőt a meséig. Az ifjúsági irodalomnál az is fontos szempontként esik latba, hogy milyen kor-