Századok – 1969

Figyelő - L. Benke Zsófia: Néhány ifjúsági történelmi regényről 1291/V–VI

FIGYELŐ 1299 Nyilvánvaló, bogy a regény célja — nem utolsósorban — a szórakoztatás. Számos olyan ifjúsági regény íródott — a bemutatottak közül is nem egy —, melynek fordulatosán kalandos cselekménye igen szórakoztató formában mutatja be történelmi tárgyát. Ritkán szolgálhat azonban a történelmi téma kifejezett kalandregény keretéül.10

A történelmi keret nem teszi szalonképesebb műfajjá a kalandregényt, de a kalandregény az író nyilvánvaló szándéka ellenére is eltorzíthatja a történelmi igazságot. Különösen káros hatású lehet az ifjúságnak írt történelmi kalandregény. A fiatal olvasó általában inkább „tanul" az olvasottakból, mint a felnőtt. Kevesebb ismeretanyaggal rendelkezve kevésbé tudja eldönteni, hogy az eléje tárt kép hiteles, vagy hamis-e, és így könnyen megtéveszthető. Más megítélés alá esik, mert nem rejti magában a félreérthetőség veszélyét, a történelmi környezetben játszódó mese. Ide soroljuk Tatay Sándor: Kinizsi Pál című könyvét. A mesének csak általában, fő vonásaiban kell tükröznie a történelmi igazságot, mert e műfaj igen ritkán tűri meg a mélyreható történeti, illetve társadalomábrázolást. Az eleve irreálisnak szánt történet irreális tulajdonságokkal felruházott hőseit nem lehet a valóság területére szabott mórtékkel mérni. Ez éppen olyan meddő és reménytelen feladat volna, mint pl. kritikai elemzés alá vonni Tündérország földrajzi sajátosságait, vagy a vasorrú bába jellemének fejlődését a tündérmesében. Tatay magávalragadóan bájos, üde írása azonban a kisgyermek olvasó számára nem is minden haszon nélkül való olvasmány. A legfiatalabb olvasóközönség, az általa is felfogható előadásban, esetleg életében először találkozik a régmúlt fogalmával, és mindenképpen megismerkedik néhány történelmi névvel és eseménnyel. Érdemes megfigyelni azt is, hogy az ifjúsági történelmi regényírók hogyan kezelik műveikben a nemzeti és az osztályviszonyok összefüggését. Hollós Korvin Lajos A Vöröstorony kincse című regényében a harc az idegen elnyomó ellen folyik, de maga az ellentét nem kizárólag magyar-osztrák ellentét, hanem inkább kuruc—labanc ellentét. A labanc pedig nemcsak az osztrák elnyomó, hanem az országon belüli magyar kiszolgálója is. A határvonalat kuruc és labanc között nem szükségszerűen a nemzeti hovátartozás, hanem az osztályérdek, az egyéni érdek és sok esetben a becsületes vagy becstelen választás vonja. De ahogy nem szükségszerűen az osztrák a labanc, a kuruc sem feltétlenül magyar nemzetiségű. Esze dolhai seregében ukránok, szlovákok, románok harcoltak a magyarokkal együtt, sőt a császári seregből osztrák parasztok is átálltak közéjük. Az élesen körvonalazott társadalmi kép belső logikája hibátlanul szinte magától értetődően jelöli meg minden társadalmi ós nópréteg helyét a történetben. Hegedűs két könyvének éppen legfontosabb mondanivalója, hogy a XVI. századi magyar uralkodó osztályok saját hatalmi pozíciójuk megtartása, illetve kiszélesítése érdekében elhanyagolták a legalapvetőbb nemzeti szempontot, az ország védelmét a török hódítással szemben. Karácsony katonái nem voltak mind magyarok, a Beszterce környéki felkelő bányászok pedig elsősorban német ós szlovák nemzetiségiek közül regrutálódtak. A Beszterce-környéki bányászok ellen főnemesek, köznemesek és polgárok fogtak össze, míg a törökkel szemben tétlenek maradtak, a Karácsony-felkelést leverő uralkodó osztályok pedig minden nemzeti aggály nélkül szövetkeztek az országban állomásozó idegen, osztrák csapatokkal is az elnyomott osztályok térdrekónyszerítése érdekében. A Karácsony-mozgalom leverésével éppen a török behatolás ellen egyedül küzdő paraszt plebejus csapatot semmisítették meg. A nemzeti kérdés ábrázolásával kapcsolatban helyenként elgondolkoztató Lengyel Balázs regénye. A könyv egyik gyermekszereplőjének édesapja és szász iparos nagybátyja között folyó vitákból történetileg is hiteles képet kapunk a szász nemzetiségnek a szabadságharccal szemben érzett fenntartásairól. A történet egyik, igen fontos szerepe ^ játszó kis hőse maga is félromán; a románok által megtámadott magyar menekülteket épp egy román paraszt segíti biztos területre; Bem győztes seregében ott harcol az osztrák diákok csapata. Problematikus azonban a regénynek az a fejezete, melyben arról számol be az író, hogy az egyik gyermek szüleihez a felbúj tott románok elől menekülnek a rokonok Szebenbe. A menekülők egyike sebesülten érkezik, másikukat a románok már útközben meggyilkolták. Hiba lenne, ha egy 1848, 1849 telén Erdélyben játszódó történetben szó sem esnék a nemzetiségi problémákról, sőt a nemzetiségi felkelésekről is. " A „kalandregény" megjelölés nem azonos a „kalandos regény" fogalmával. Földes Péter — Kolta Ferenc megállapítására hivatkozva — abban látja a különbséget, hogy míg a „kalandregény" a kalandok zsúfolásáért íródik a „kalandos regény" művészi mondanivalóját adja elő olyan fordulatosán, hogy az az ifjúság kalandvágyát is kieelégítse. A kétféle elnevezés tehát értékítéletet is jelent. Földes Péter: Az ifjúsági irodalom néhány műfaji kérdése. Vita az ifjúsági irodalomról. Jelenkor 1965~1!)вв. 120. 1.