Századok – 1969
Figyelő - L. Benke Zsófia: Néhány ifjúsági történelmi regényről 1291/V–VI
1294 FIGYELŐ aki az értékes adat birtokában elfoglalja a várost. A felszabadított város ünnepli a honvédeket és a bátor, szebeni gyermekeket. A legutóbbi néhány évtized története sokkal szegényebb regényes feldolgozásokban. Borbás Mária Tél Budán című könyve az össztermésnek ehhez az elenyészően kis részéhez tartozik, Budapest 1944—1945-ös ostromáról, felszabadulásáról szól. Egy becsületes gondolkozású, értelmiségi család 14 éves leánya mondja el benne a izgalmakkal, tragédiákkal ós végül beteljesülő reményekkel telt hónapok történetét. Az ostrom küszöbén a deportálásból a családhoz menekül egy leány, majd a család fia is hazaszökik a közeli frontról. A két üldözött bújtatása az б beszámolóik és az ezzel kapcsolatban felmerült korábbi emlékek felvillantása néhány pillanatképet ad a háborúról, egy zsidó család kálváriájáról, a deportálás rémségeiről. Ha e kilenc történelmi regényt a műfaj jellemző darabjainak tekinthetjük, az első probléma már a regények témájával kapcsolatban vetődik fel. Mint már említettük — a történelmi regényírókat történelmünk néhány pozitív korszaka illetve azok előkészítési szakaszai vonzzák, míg a többi kevésbé „látványos" korszak, de különösen a sok problémát felvető közelmúlt—igen kevés kivételtől eltekintve — hiába vár ilyen feldolgozásra. A témaválasztásnak ezt a szűk, egyes időszakokra korlátozott voltát a Jelenkor hasábján közölt vita több hozzászólója is nehezményezte5 . Mi indokolja ezt a tematikai egyoldalúságot? Mindenekelőtt nyilvánvalóan az, hogy a nemzeti függetlenségi harcok története, e harcok bizonyos szakaszai szinte maguktól is szépirodalmi feldolgozásba kívánkoznak. Az ifjúsági regény csaknem mindig eszményképet kíván adni; egy elnyomott ország hősi erőfeszítései készen hordozzák a hőst és a tanulságot. A függetlenségi harcok természetes pátosza magával ragadja az írót és olvasót egyaránt, és ugyanakkor minden erőszakoltság nélkül kedveznek az ifjúsági regény íróját valamennyire mindig befolyásoló didaktikai szempontoknak. És mégis e korszakok egyoldalú előtérbeállításának van negatív oldala is. A nagy nemzeti összefogások ugyanis bizonyos belső társadalmi béke vagy legalábbis fegyverszünet talaján jönnek létre. Az osztályharc ós az osztályszempontok időleges bizonyos fokú háttérbeszorulása. épp e küzdelmek sikerének előfeltétele. Az olvasó, különösen a szükségszerűen tájékozatlanabb ifjú olvasó tehát, ha olvasmányaiban csak e kivételes korszakok társadalmi történetével találkozik, egyoldalú tájékoztatást kap a történelmi fejlődós hajtóerejéről, a társadalmi fejlődésért és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelmek összefüggéseiről. Természetesen hálásabb írói feladat a nemzeti öröm vagy gyásziinnepek napjait visszaidézni, mint kevésbé „mutatós", problematikusabb korszakok helyes szemléletű ifjúsági szépirodalmi feldolgozását adni. A Jelenkor vitacikkeinek legtöbbje éppen amellett érvel, hogy az ifjú olvasó igenis képes a komplex problémák felfogására, hogy az ifjúsági írónak semmi esetre sem lehet feladata a leegyszerűsítés. Hegedűs Géza még az ötvenes évek elején megírt ós azóta is igen népszerű két regénye pedig éppen a legmeggyőzőbben bizonyítja, hogy igen komplikált társadalmi és politikai viszonyok is érzékelhetők az ifjúsági irodalomban. A közemúlt története szintén csak kivételesen ihletett ifjúsági regény írására. Eöldes Péter vitacikke szerint a munkásmozgalom és a közelmúlt történetével foglalkozó könyveket régen — helytelenül — politikai munkáknak minősítették.6 Hogy ez a nézet mennyire helytelen, az talán ma már nem szorul bizonyításra. Lehetetlen feltételezés, hogy az ifjúság csak száz évnél régibb tetteken okulhat és csak száz évesnél régibb történetek szórakoztathatják. Az ifjú olvasó számára a húsz évvel ezelőtti események még egyértelműbben a történelmet jelentik, mint a felnőtt számára. Az utolsó évszázad nyilvánvalóan igen sok regénybe kívánkozó szakasza várja még a szépírókat, sok történelmi egyénisége szolgálhat eszményképül, sok történelmi helyzete regény problémájául és rengeteg eseménye drámai, kalandos, szórakoztató regény tárgyául. 4. A történelmi valóság hiteles érzékeltetésének kulcsát — mint jeleztük — első sorban a társadalomábrázolásban, a társadalmi-gazdasági fejlődés fő tendenciáinak felfogásában kell keresni. (A társadalomábrázolás hitelessége természetesen nemcsak a történelmi szépirodalommal szemben támasztott követelmény; azt minden mai tárgyú regénytől is számon kéri a kritika.) A regény — néhány itt most figyelmen kívül hagyható 5 Kotta Ferenc: Húsz év ifjúsági irodalma. 1945-1965. Vita az ifjúsági irodalomról. Jelenkor 1965-1966.125. 1. Földes Péter: Az ifjúsági irodalom néhány műfaji kérdése. I. m. 120. 1. " Földes Péter: Az ifjúsági irodalom néhány műfaji kérdése. Vita az ifjúsági irodalomról. 122. 1.
