Századok – 1969

Figyelő - L. Benke Zsófia: Néhány ifjúsági történelmi regényről 1291/V–VI

FIGYELŐ 1293 királlyá választását és uralkodásának évtizedeit. A történet címszereplője Gergő, a Hunyadi-ház hű alattvalója, majd a király testőrkapitánya; az ő alakja segítségével az író közelről mutathatja be Mátyás emberi és uralkodói portréját. Hegedűs Gézának A fekete ember históriája megírásához mindenképpen kevesebb forrás állt rendelkezésére, mint Hunyady Józsefnek. A történet 1570-ben játszódik. Debrecenhez a török egyre jobban közelít. Hegedűs bemutatja Karácsony György felkelésének történelmi körülményeit. Karácsony egy naiv, vallási alapon létrejövő osztálynélküli társadalom hitével és Ígéretével sereget gyűjt, elsősorban a legelnyomottabb rétegekből. Az uralkodó osztály azonban jobban fél a parasztseregektől, mint a töröktől, és amikor a török megveri a támogatás híján majdnem fegyvertelen parasztsereget, Karácsonyt Debrecen város gazdag polgárai kivégzik s vezér nélkül maradt katonáival a császári zsoldos csapat könnyűszerrel végez. Ugyancsak a XVI. században játszódik Hegedűs Géza Hajnal a tárnák fölött c. regénye is, melynek tárgya az 1525 — 26-os bányászfelkelés. A besztercei és Beszterce környéki bányászokat erőszakoskodásaival sanyargatja Dóczi, a nemes földesúr és gazdasági elnyomásukat fokozzák a végsőkig egyrészről a bányatulajdonos Thurzó, az ország főkincstartója és a pénzverde bérlője, másrészről pedig a város patrícius vezető rétege. A bányászok nyomorúságukban ellenállást szerveznek, a munka beszüntetésével, majd fegyverrel védik jogaikat. A főnemesi és köznemesi párt egyetértésre jut abban, hogy számukra a felfegyverzett bányászok nagyobb veszélyt jelentenek, mint az ország ellen előnyomuló török sereg. A városi patríciusok is a földesúrhoz fordulnak segítségért a bányászokkal szemben. Fegyveres csapatok kegyetlenül leverik a bányászfelkelést, közben pedig a Kassai fiúk — fiatal bányászok, Dózsa egykori katonájának árvái, kiknek fontos szerepük volt a felkelés megszervezésében — túlélik a válságos időket, az egyik bányászmesterségót folytatja, a másik a török elleni harcot választja hivatásául. A Hegedűs Géza regényei által ábrázolt korszakokban az ellentétes irányú osztályérdekek ereje mintegy zöld utat nyitott a külső ellenség előtt. Takács, Hollós Korvin. Orsi regényei olyan időszakokban játszódnak, amikor bizonyos — legalább időleges, részleges — társadalmi összefogás jött létre a közös ellenséggel szemben. Takács Imre Thököly ifjúsága című regénye 1670-ben a Wesselényi — Zrínyi féle összeesküvés bukása után játszódik. A császári csapatok megszállják az összeesküvés gyanújába került főnemesek várait; az osztrák uralom retorzióval él az összeesküvés résztvevőivel szemben. A császár bosszújától méltán tart Thököly István, az ország egyik leggazdagabb főura is. Ezért fiát, Thököly Imrét az ostrom előtt álló Árva várából a nehezebben bevehető Likavába, majd Erdélybe menekíti, ő maga azonban belehal betegségébe és Árva várát várnópe átadja az osztrák csapatoknak. A regény főszereplője a 13 esztendős Thököly Imre a gyermeki szorongáson egyre inkább felülkerekedő — szinte már jövőjére utaló — bátorsággal viseli el a nehéz hónapokat. Apja katonái védelmezik és egyszersmint tanítják a harcra. Takács regénye mintegy előjátéka a Thököly-felkelésnek. Hollós Korvin Lajos A Vöröstorony kincse című könyvének tárgya szintén két szabadságmozgalom közé ékelődik: a tokaji felkelés leverésével kezdődik és a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásával ér véget. A hegyaljai felkelés leverése után a garázdálkodó császári katonák meggyilkolják a kis Eke Mihály édesapját is. A kisfiú cselédnek szegődik, ahol kiszolgáltatottságában társakra talál. A jobbágy gyerekek kuruc csapatot alakítanak, leleplezik a veszélyes osztrák kémet és megszerzik tőle az ellopott Rákóczi-kincsesládát, melyet sok kaland és hányattatás után Eke Mihály át is ad a közben a kurucok élére állt Rákóczinak, hogy az fegyvereket készíttessen a drágaságok árából. A kuruc vitézzé lett kisfiút regényes kalandjai végigviszik az ország nagy részén, általa az olvasó is közelről figyelemmel kísérheti az Esze Tamás és Kis Albert vezetésével szerveződő tiszaháti jobbágyfelkelés előkészítését, majd szövetségét Rákóczival, végül a szabadságharc zászlóbontását. Már javában folynak a kuruc—labanc harcok Örsi Ferenc regényében. (A Tenkes kapitánya. ) A siklósi várban labanc csapatok állomásoznak, állandó sanyargatásokkal zaklatva a környék szegény lakosságát. Eke Máté kuruc kapitány védelmezi a környék parasztságát és közben félelmes hírre tesz szert a labancok szemében. Siklós osztrák parancsnoka és katonái hiába igyekeznek őt'elfogni ós ártalmatlanná tenni, a hős kuruc vitéz a döntő pillanatban mindig kivágja magát üldözői közül. A nép maga is menti, s együttesen készítik elő az utat a várat felmentő kuruc sereg számára. A történet végére a vár ismét kuruc kézben van. Lengyel Balázs 1848 — 1849 telén játszódó regényében — A szebeni fiúk — tíz bátor és leleményes gyermek siet a szabadságharcot vívó magyar hadsereg segítségére. Puchner megszállva tartja Szebent és hátba akarja támadni Bem seregót. A tíz szebeni gyermek azonban kikémleli Puchner tervét, tájékoztatja a Segesváron állomásozó Bemet,