Századok – 1969
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 1257/V–VI
1278 FOLYÓIB.ATSZEMLE agresszívabb, s a monarchia inkább tapadt a militarista-reakciós irányzathoz. Történetileg II. György mindvégig sesítséget nyújtott Metaxas tábornok fasiszta izű diktatúrájának, amelynek néhány, a demokratikus szabadságjogokat sértő törvényét éppen az 1960-as években ásták elő. Arra is figyelmeztet, hogy 1945— 46-ban Nagy-Britanniának, később az Egyesült Államoknak mily nagy része volt a jobboldal konszolidálásában. — CLAUDE MAZAURIC: Albert Soboul újabb munkái (100—112. 1.) megállapítja, hogy Soboulnál a körültekintő szorgalmas kutató erényei szerencsésen párosulnak a nagy erudicióval — s ez az igazi történetírói munka sikerének záloga. Ez annál nagyobb érték, mert az utóbbi időben a francia forradalom iránti érdeklődés, úgy látszik, csökkent. Soboul sokoldalúan bővítette az e korszakról kialakult ismereteket. 1962-ben megjelent és a sans-culotteokról nyújtott társadalom-történeti elemzésével már új anyagokat tárt fel, s új kutatási irányba indult meg, később a forradalom előtti Franciaországról, a sansculotte-okról, a parasztok és jakobinusok kapcsolatairól, XVI. Lajos peréről jelentetett meg tanulmányokat, önálló munkákat, összefoglalókat írt a forradalom egész történetéről, s bekapcsolódott Babeuf összes írásának összegyűjtésébe és kiadásába. Mazauric jellemzi végül Soboul módszerét, amely a társadalomtörténeti módszerek alkalmazásával egyidejűleg is szigorúan történeti és tartózkodik a leegyszerűsítő sémáktól. 1968. ápr. szám. —- TON VY: A munkások harcai Dél-Vietnamban 1954—1965 között (3—26. 1.) a bőséges statisztikai adatokkal alátámasztott tanulmány gondosan nyomon követi a sztrájkharcokat, a munkanélküliség alakulását és a munkások követeléseit. A dél-vietnami országrészben ebben az időszakban 255 ezer üzemi, munkás és 61 ezer az ültetvényeken dolgozó munkás életkörülményeit vette vizsgálat alá a szerző. Érzékelteti a politikai változások hatását, így 1957-től az amerikai tőke és később a katonai erő fokozott beáramlását — amely a sztrájkharcok idején is éreztette káros befolyását. A szerző rávilágít a politikai jelleget öltő harc szakaszaira, szélesedésére, a különféle szervezetek és áramlatok bekapcsolódására, az imperialistaellenes egységfront kialakulására — de elsődleges figyelme az üzemi munkások közvetlen célkitűzéseire, szakszervezeti harcára irányul. — JEAN •CHESNEATJX: Hol tart az ázsiai termelési mádról indított vita (1П. rész. 47—56. 1.) összefoglalja az újabb nemzetközi kongresszusok eredményeit és röviden ismerteti az utóbbi években a különféle országokban megjelent s e kérdést tárgyaló műveket, a legfontosabb gondolatokat. — KE О MONIVANA: A középkori Laosz szociális-gazdasági tükre (56—71. 1.) a XIV—XVlf. századbeli gazdasági, társadalmi fejlődés problémáit vizsgálja, kitér az ázsiai termelési mód laoszi sajátosságaira, de érinti a politikai, államszerkezeti, sőt a szellemi élet jelenségeit is. A statikus elemek mellett rávilágít az időbeli változásokra, részletesebben foglalkozik, а XVII. századbeli viszonyokkal, a társadalmi ellentmondásokkal, s a vallás szerepével, a vallás és politika, a vallás és a gazdasági élet kapcsolataival. Tematikus bibliográfiát mellékel. — L. SEDOV: AZ angkori társadalom és az ázsiai termelési mód problémája (71—85. 1.) egyfelől a történeti problémákra ad új feleleteket, másfelől reflektál az újabb történeti irodalom eredményeire. — GUY LEMARCHAND :AXV. századbeli Franciaország : az új kutatások irányai (85—108. 1.) támaszkodott arra a vitára, amely 1967-ben Duparquier, Porsnyev, Soboul, Suret-Canale és Vilar részvételével zajlott le. Lemarchand több évre (egyes esetekben egészen 1945-ig) visszatekintve eleveníti meg az újabb kutatási eredményeket. Vizsgálódásakor a következő nagyobb témákkal foglalkozott: az árak mozgása, a jövedelmek, a mezőgazdasági termelés alakulása, a kereskedelem és a kézműipar fejlődése, a demográfiai mozgás. Hangsúlyozza, hogy Franciaország egyes részei között rendkívül nagyok a különbségek az elemzett kérdésekben, majd e nehézségek ellenére is megkísérel bizonyos periodizálást megalkotni. A társadalmi struktúra kutatásánál a XVII. századra vonatkozóan már régóta folytak kutatások, ennek ellenére e téren is jelentősek az új eredmények: így a kvantitatív módszerek segítségével a parasztság helyzetét ismerték meg jobban. Lemarchand külön alfejezetet szentelt a parasztfelkeléseknek, az egyház és a társadalom kapcsolatának, s egy egész külön részt a szellemi élet jelenségeinek, ezen belül a vallásnak és a pszichológiai elemzés lehetőségének. 1968. jún. szám. — JACQUES TEXIER: Oramsci, a jelépítmény teoretikusa. A polgári társadalom felfogásáról (35—51. i.) Gramsci munkáinak gondos elemzése nyomán felhívja a figyelmet, hogy Gramsci mindig helyesbítette a mechanikus materialista történetszemléletet, s éppen ezen a ponton bírálta Buharin munkásságát is. Texier hangsúlyozza, hogy néhány kérdésben Marx és Gramsci között is eltérések mutatkoznak, mindenekelőtt abban, hogy Gramsci a felépítménynek még aktívabb