Századok – 1969

Könyvszemle - Könyvszemle Magyar történelem 1239/V–VI

KÖNYVSZEMLE 1243 egyrészt nem volt világos még számára az. új német rendszer álláspontja a magyar revíziós politikát illetően, másrészt pedig - a semmeringi egyezményt és a német behozatali korlátozásokat tekintve — féltette a magyar kiviteli helyzetet. A soronkövetkező fejezetek a német—olasz ellentétek átmeneti éleződésével, az 1934. március 17-én létrejött római egyezménnyel, a németek Ansehlusst #lőkészítő politikájával, majd az 1935-től fokozatosan, s mind rohamosabban javuló olasz—német viszonnyal foglalkoznak. Érinti a Kisantant politikai törekvéseit is —• s mindezek hatását a magyar külpolitikára. 1936-ban Ausztria helyzete mind kedvezőtlenebbé vált. A júliusi osztrák—német egyezményt Ausztria már jórészt közös olasz—magyar —német nyomásra írta alá, s bár az osztrák és a magyar kormány egyaránt csak szüksógmegoídásnak tekintette, mégis ez a diplomáciai aktus vált kiinduló pontjává a németek bekebelezési politikájának. A továbbiakban a Berlin—Róma tengely kialakulását vizsgálja, s a magyar külpolitikát 1936—1938-ban. Az utolsó fejezetek az Anschluss közvetlen előzményeit, majd annak lefolyását és magyarországi fogadtatását tárgyalják. Áttekintve a könyvet—annak ellenére, hogy néhány alapvető kérdésre nem válaszol a szerző (nem ad például világos feleletet arra, hogy tulajdonképpen miféle erők hajtották a magyar uralkodó osztályokat Németország mellé), hogy a 30-as évek európai diplomáciájában néhány igen jelentős tényt esak nagyon futólagosan érint (pl. a francia—csehszlovák—szovjet tárgyalásokat és „megegyezést") megállapíthatjuk, hogy figyelemreméltó munkával állunk szemben, amely szerzőjének alapos korszak-ismeretét tükrözi. Stier Miklós Termelő Szövetkezetek Története. Szerkesztette: Donath Ferenc (Budapest. 1967. 364 l.) — A Földművelésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa ós a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1963-ban meghirdetett pályázata, termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozó helytörténeti tanulmányok megírására ösztönzött, azt is célul tűzve a pályázók elé, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulásának bemutatásával a falun élők életkörülményeinek változását, a kulturális, szociális fejlődóst, egyszóval az egységes paraszti osztály kialakulásának problematikáját is körvonalazzák. A Tudományos Imeretterjesztő Társulat gondozásában megjelent kötet a pályázatra beérkezett legjobb, legsikerültebb tanulmányokat, visszaemlékezéseket adja közre. A szocialista társadalom kialakulásának folyamatában jelentős állomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a falu, a mezőgazdaságban dogozók élet- és kulturális viszonyainak szocialistává tótele. Ennek a fejlődésnek — nehézségeivel, zsákutcáival, küzdelmeivel ós ragyogó eredményeivel teletűzdelt — krónikájába nyer bepillantást az olvasó e kötet által. A kötetben megjelent tanulmányok, visszaemlékezések szerzői néhány kivétellel nem történész ihletettséggel, a történelmi kutatáshoz szükséges felkészültséggel dolgozták fel, írták le tapasztalataikat, hanem — többségükben — mint a termelőszövetkezeti mozgalom harcosai, a történés aktív résztvevői és alakítói fogtak tollat. Imre Gyula : A termelőszövetkezeti mozgalom úttörői című tanulmányában a felszabadulás után először megalakult—eddig ismeretlen — termelőszövetkezeti társulások történetét Felsőszelestén, Vasszilvágyon, Dánszentmiklóson ós Etveken vázol ja fel. — BaloghGyula : Mezőkeresztes község és termelőszövetkezeteinek fejlődése c. tanulmányában a statisztikus, szociológus nézőpontjából kapunk képet a község történetéről, eredményeiről, nehézségeiről. — Berényi Andrásné: Emlékeim a Tarnagyöngye Tsz életéből című — az Üj írásban is megjelent — naplószerű visszaemlékezése inkább feldolgozásra váró történeti forrás, mintsem helytörténeti tanulmány. — Kecskeméty Károly : A Dombegyházi Petőfi termelőszövetkezet c. tanulmányában a nevelő, pedagógus nézőpontjából mutatja be a termelőszövetkezet életét, apai féltéssel, szeretettel és szigorral. — Dr. Kukovics Sándor: Termelőszövetkezeti mozgalom Bölcskén c. tanulmányában a szervezés, a tudatformálás problémáit felvetve, a termelőszövetkezet egyik vezetőjének, pártmunkásának Bölcskón szerzett tapasztalatait, tanulságait összegzi. — Lemle Géza: Kátyúban — a pettendi termelőszövetkezet életéből — c. írásában az újságíró-riporter módszerével, a tények és a különböző vélemények, eredmények és főleg gondok, akadályok képszerű bemutatásával vázolja fel a falu életét. — A felsorolás korántsem teljes. A kötet nem ad szintézist, összefoglaló elemzést a termelőszövetkezeti mozgalomról — s ez nem is lehet feladata e könyvnek —, ám az egyes írások szerencsésen egészítik ki egymást, s a nézőpontok különbözősége ez esetben erénnyé válik, olvasmányossá, a laikus számára is érdekfeszítővé, filmszerűvé téve a kötetet. Természetesen az a szerkesztő érdeme is, hogy nincs törés, éles választóvonal az egyes tanulmányok, írások között. 20*