Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
MÁRKI SÁNDOR MINT DIDAKTIKUS 1209 folyó vitában például — bár a főigazgató jóelőre kijelentette, hogy nem helyesli azok megalakítását —• vezetője lett az engedélyezés mellett érvelő tábornak, mely végül is győzelmet aratott.5 9 Nem húzhatunk szigorú választóvonalat Márki iskolai és országos jelentőségű pedagógiai tevékenysége közé. E két munkaterülete egyre szorosabb kölcsönhatásba került egymással. Ebben az időszakban több sikeres tankönyvet írt.6 0 Eközben természetesen felhasználta saját didaktikai tapasztalatait is. Hasonló forrásokból táplálkozott és eredményekkel járt Márkinak a szemléltető oktatás elterjesztése érdekében végzett munkássága. 1885-ben az első törtónelemtanítási kongresszus az ó javaslatára hozta a következő határozatot: „A szemléltetés minden fokon s a történettanításban is szükséges lévén, óhajtja a kongresszus, hogy a tanügyi kormány a történelmi tanszereknek minden intézetben való kiegészítését szigorúan elrendelje, illetőleg elősegítse . . ."61 Márki a kongresszus után is többször felszólalt a szaksajtóban a szemléltető oktatás ügyében. Hangsúlyozta, hogy a legdöntőbb feladat „történelmi szertárak" létesítése.6 2 Indítványozta, adjanak ki egy sorozatot a „Képzőművészet Remekei" címmel, állítsanak fel a Nemzeti Múzeumban galvanoplastikai műhelyt és itt az iskolák számára készítsenek szemléltető eszközöket, fokozottan használják fel a tanításban a fényképeket.6 3 A szemléltető oktatás kiszélesítésében nagy szerepet játszott a Középiskolai Tanáregyesület 1891. július 5-én megnyílt jubileumi tanszerkiállítása, melynek sikeréhez Márki is jelentősen hozzájárult. Tagja volt az előkészítő bizottságnak, ő rendezte a történelem- ós a földrajzanyagot, felajánlotta a kiállítás céljaira saját történelmi gyűjteményének egy részét.6 4 Közreműködését igen nagyra értékelték. Július 7-én a Tanáregyesület választmányi tagja lett, meghívták a tanszertanulmányozó, majd július 24-én falitérképek ügyét felülvizsgáló bizottságba.6 5 E bizottságok eredményes munkát végeztek. Ezt bizonyítja, hogy a „közoktatási kormány megállapította ós kiadta a történeti oktatás sikerességét előmozdító taneszközök jegyzékét",6 6 1891 végén pedig megjelent a még 1890-ben állami támogatással alapított Holzel cég kiadásában Lóczy Lajos tervei alapján Kogutowicz Manó első iskolai térképe. Márki szerint: „Valóságos tanügyi esemény ez. Mert ez az első falitérkép, mely hazánkat teljesen a magyar iskolák követelményeihez képest mutatja be."67 1893 ós 96 között Márki is tervezett három iskolai falitérképet,6 8 emellett részt vettegy 10 térképből álló kézi atlasz szerkesztésében is. 1901-ben külön kiadványban ismertette „Történeti fali térképeink" helyzetét, az állam újabb pénzügyi támogatását kérve.6 9 Ezek után talán nem túlzás kijelenteni, hogy Márki egyik úttörője volt a szemléltető oktatásnak a hazai történelemtanításban. S itt ismét utalnunk kell másirányú elfoglaltságaira, sokoldalú életének többi területére. Középiskolai tanári, didaktikai és történelem kutatói munkássága mellett Márki az 1886—87-es tanévben a Történelmi Társulat, majd a Földrajzi Társulat választmányi tagja, 1888. március 18-án pedig a budapesti egyetem magántanára lett; 1890—91-ben a Magyar Turista Egyesület egyik alapítója, 1891-ben a Balatoni Bizottság jegyzője, a Közoktatási Tanács könyvbírálója, a Középiskolai Tanáregyesület választmányi, valamint a Pedagógiai Társulat rendes tagja.7 0 A tisztségeknek (és egyben kötelezettségeknek) ez a felsorolása azt a látszatot keltheti, mintha Márki akadály nélkül haladt volna előre pályáján. Ennek pedig éppen az ellenkezője igaz. Annak ellenére, hogy a Történelmi Társulatban előadásokat tartott és részt vett a vidéki kutató kirándulásokon, „csak bajjal jutott be" a választmányba.7 1 Magántanári jelentkezését első formájában elutasították.7 2 "Jk. 1890. szept. 30. " „Az Osztrák-Magyar Monarchia politikai földrajza" (1887), „Európa földrajza az I. gimn. számára" (1887), „Történelem a népiskolák számára" (1888), „Világtörténelem. Polgári és felsőbb leányiskolák számára" (1889), „Földrajz. Polgári és felsőbb leányiskolák számára" (1889), „Földrajz. Polgári fiúiskolák számára" (1890) stb. Feltűnő, hogy Márki, aki elsősorban a történelemtanítás iránt érdeklődött, kezdetben főként földrajz tankönyveket írt. " I. m. 189-190. 1. •г Márki Sándor: A történelmi kiállítás. Közlöny, XX. évf. 67. 1. " Márki Sándor: Képzőművészet az iskolákban. Közlöny, XX. évf. 491-496.1. "Dr. Пеке Manó: A kiállítás története. Közlöny, XXV. évf. 125-126. 1.; valamint Ért. 1890/91. .26. 1. Életrajzi jegyzetei. MH. 21. cs. 66 Ért. 1891/92. 26. 1. BT Marki Sándor: Magyarország új fali térképe. Közlöny, XXV. évf. 474. 1. ee Ezek: „Európa a magyarok honfoglalása és a frank birodalom szétbomlása idejében" (ehhez külön magyarázó szöveget is adott ki. Bpest. Hornyánszky. 1893); „Európa a renaissance és Mátyás király korában"; „Európa a népvándorlás korában az 500. évben". Munkájának alaposságát bizonyítja a következő megjegyzés: „Egy ízben nekem Brassóból Budapestre s vissza Kolozsvárig 1100 kilométernyi utat kellett tennem, hogy igazoljak a határvonaltól való 10 kilométernyi eltérést." J)r. Márki Sándor: Történeti fali térképeink. Bpest, 1901. 11. 1. Később: Magyarország Nagy I.ajos korában címmel is tervezett iskolai falitérképet. •» I. m. — "Ért. 1886-1892: valamint MH. 21. cs. " Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Bpest. 1887. márc. 5. OSzK. Lev. Ezt nem is csodálhatjuk, hiszen „A magyar köznép története a legrégibb kortól 1848-ig" címmel kívánt előadásokat tartani. Tervezete: MH. 24. cs.-ban. 18 Századdk 1969/5—6.
