Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
1210 SZEBENYI PÉTER A budapesti egyetem Tanácsa 1890-ben Fejérpatakyt jelölte a középkori tanszék élére,, annak ellenére, hogy ,,a bölcsészeti karban Fejérpataky 6, Marczali 17, Márki 11 szavazatot" nyert.7 3 A legnagyobb elkeseredést azonban az váltotta ki belőle, hogy az Akadémia új га és újra visszautasította felvételét. Ez nemegyszer egészen erős kifakadásokra ragadta.74 ügy gondolta, hogy a visszautasítások igazi oka haladó történelemszemlélete. Ezért írta, hogy „minden áron valóban nem akarok bejutni".7 5 De mégis, ahogyan mellőzését elsősorban haladó nézeteivel — felvételét is főleg világnézeti változásával magyarázhatjuk. Mindenesetre 1892. május 6-től az Akadémia levelező tagja lett. Az év nyarán pedig kinevezték Kolozsvárra egyetemi tanárnak. Metodikai tevékenysége azonban ezzel nem ért véget. A VKM az — 1902. augusztus 1. és 15. között tartott — első történettanítási tanfolyam vezetőjéül és elméleti előadójául jelölte ki. Ez a feladat lehetővé, sőt szükségessé tette a történelemtanítás addig elért eredményeinek összegezését és általánosítását. Előadásai még 1902-ben „Történettanítás" címmel könyvalakban is megjelentek.7 6 így jött létre a történelemtanítás első tudományos igényű módszertana hazánkban. A „Történettanítás" irója (1892—1902) „Uj állásba, s jóformán új szakhoz jutván, sokat kellett tanulnom, írnom ós olvasnom, hogy hetenként 5 órát tarthassak.77 Előadásaimat teljesen kidolgoztam . . . Negyedfél hónap alatt két vaskos kötetet írtam össze eképp. Ezzel párhuzamosan dolgoztam akadémiai székfoglalómat, Péró lázadását . . . — írta Márki 1892 decemberében.7 8 De az agilis egyetemi tanár nagyfokú elfoglaltsága ellenére sem szakította meg kapcsolatát a középiskolával. Tagja lett az Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak,7 9 előadásokat tartott a Magyar Pedagógiai Társaságban.8 0 Tanítványával, Krenner Miklóssal összeállította a. középiskolai történelmi szakkifejezések gyűjteményét.8 1 Alapításától elnöke volt a Kolozsvári Tanári Körnek,8 2 az Országos Középiskolai Tanáregyesület legnagyobb vidéki szervezetének;8 3 mint „világi főgondnok" gyakran látogatta a kolozsvári r. k. főgimnázium óráit.8 4 Folytatta tankönyvírói munkásságát is, bár az volt a véleménye, hogy „nálunk . . .elveszettnek látszik a tudományra nézve, aki tankönyvet mer írni".8 5 Mindez mégsem eléggé magyarázza, miért éppen őt találták 1902-ben a legalkalmasabb elméleti szakembernek arra, hogy a történelemtanítás alapvető didaktikai irányát meghatározza. Márki tantárgytörténeti jelentőségű szereplését csak úgy érthetjük meg, ha összevetjük a történelemtanítás didaktikai alapcéljának, valamint Márki történelemszemléletének és ebből következően didaktikai felfogásának változásait a tárgyalt időszakban. A történelemtanítás didaktikai alapcélját Márki aradi tanárságának éveiben elsősorban a művelődéstörténeti iskola eszméi határozták meg. A kor vezető pedagógusa, Kármán Mór szerint a történelemtanításnak az a feladata, hogy megmutassa „a legprimitívebbnek ismert emberi társadalmakból hogyan fejlődött ki a komplikált újkori társadalom, s civilizáció".86 A történelmi fejlődést hangsúlyozó elvek lényegében megfeleltek a kezdő tanár elképzeléseinek. Vitathatatlan, hogy a „Dózsa" írója érzelmileg a parasztság, a haladás oldalán állott. S hogy ez nemcsak a történelmi múltra vonatkoztatva volt így, bizonyítja jóslata, mely szerintDózsa nevét dicsőséggel fogják még emlegetni „nem éppen most, talán csak a XX. vagy XXI. században, de mindenesetre akkor, mikor a társadalmi forradalom tért foglal s lemossa emlékéről az akkoron már félezredóv óta viselt szennyet".87 "Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Bpest. 1890. máj. 30. OSzK. Lev. " Például: „Ami történt ott velem s ajánlott társaimmal, egyszerűen pimaszság." (Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Bpest. 1891. ápr. 24. OSzK. Lev.) Vagy egy évvel később: „Én már undorodom az akadémia klikkjeinek bűzös istállójától." (Márki Sándor-Nagy Ivánhoz. Bpest. 1892. ápr. 11. OSzK. Lev.) "Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Bpest. 1891. márc. 9. OSzK. Lev. Dr. Márki Sándor: Történettanítás (A középiskolai új tanterv szellemében). Bpest. 1902. Singer és Wolfner kiadása. (Történettanítás.) 77 Az egyetemes történelem tanszékre nevezték ki tanárnak. 78 Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Kolozsvár, 1892. dec. 30. OSzK. Lev. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bpest. 1902. VIII. kötet. 615. 1. 80 Badics Ferenc-Márki Sándornak. 1892. MTAK. K. 81 Történettanítás, 82. 1. 82 A kolozsvári tanári kör 10 éve. Kolozsvár, 1906. A kör titkára a későbbi neves pedagógus, Imre Sándor volt-83 Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Kolozsvári Körének ülésein tartott felolvasásokból. Kolozsvár. 1904.23. 1. 8< Márki emlékkönyv. 19. 1. 85 Történettanítás, 69. 1. 88 Kármán Mór: Az új gymnásiumi tantervjavaslat. Magyar Tanügy, 1874. 301. 1. "Dr. Márki Sándor: Dózsa György és forradalma. Bpest. Kiadja Ráth Mór. 1883. 1-2. 1.
