Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
MÁRKI SÁNDOR MINT DIDAKTIKUS 1205 Tanév Jeles Jó Elégséges Elégtelen 1877/78 21,47 36,29 36,29 5,92 1878/79 24,40 26,77 41,73 7,08 1879/80 30,00 22,22 46,66 1,11 1880/81 50,00 24,07 25,92 — 1881/82 21,87 34,37 43,75 — 1882/83 30,00 38,33 31,66 — 1883/84 21,21 27,27 51,51 — 1884/85 21,87 35,93 42,19 — 1885/86 30,19 33,96 35,84 mi térképeket rajzoltat. Fontosnak tartotta a képekkel való szemléltetést is. Ezért Magyar Pantheon címmel gyűjteményt jelentetett meg, melyben a magyar történelem, művészet és irodalom 150 kimagasló alakja kapott helyet „képekben és rövid életrajzokban föltüntetve".26 Márki önálló gyűjtéssel is támogatta az iskolai szertár fejlesztését. 1880 és 1886 között az intézetnek tett adományai a következők: egy őskori edény, az elpusztult csicseri szerb templom harangjának feliratos része, cserópdarabok a szent-annai avar gyűrűből, kovaszilánkok Okkopvárról, bronz karperec Várajtóról, négy tizenhetedik századbeli lengyel és francia ezüstpénz, okiratok az 1648-tól 1849-ig terjedő évekből. A Márki által gondozott rógiségtár és éremgyűjtemény különben is igen gazdag volt, 1886-ban 2669 darabból állott. Lelkiismeretes munkát végzett a fiatal tanár az iskola Orczy és Kézdi-Vásárhelyi könyvtárainak őreként. Számos könyvet ajánlott fel magángyűjteményéből. Emellett budapesti ismerőseitől is kért adományokat az intézet számára.2 7 Elkészítette a könyvtárak 9902 kötetének betűrendes, majd szak- és sorrendmutató jegyzékét. Intézte egyes ritka példányok pontos meghatározását.2 8 Néhány értékes könyvet elküldött az országos könyvkiállitásra. Külön kell megemlékeznünk a szemléltető oktatás egyik formáját jelentő tanulmányi kirándulásokról, melyeknek Márki lelkes híve volt. Tanítványaival meglátogatta Arad környékét, Petrozsényt, Világost ós az órákon is tanította „Arad vármegye történetének vázlatát". Minden kirándulásra alaposan felkészült. Kis füzetében jegyzeteket készített az útirányban fekvő történelmi és földrajzi nevezetességekről. Feljegyzéseit azután a helyszínen szerzett értesülései vagy tapasztalatai alapján kiegészítette újabb adatokkal.2 9 Nem véletlen, hogy később egyik alapító tagja lett a Magyar Turista Egyesületnek. Márki tehát sokat tett tanári gyakorlatában a tanítás korszerűsítéséért. Az oktatás kérdései ugyanakkor elméletileg is foglalkoztatták. Határozottan törekedett arra, hogy tanítványai értsék a történelemtanulás célját. Gyakran ad ott olyan,,szabad dolgozati feladványokat", amelyekben a pályázóknak a történelem „hasznáról", „becséről" kellett írni. Aradi működése idején a történelemtanítás alapvető didaktikai célja körül folyó vitákban lényegében az akkor még „hivatalos" pedagógiai irányzatot jelentő művelődéstörténeti tábor oldalán állt. Tanmeneteiben kiemelte, hogy a művelődési viszonyok bemutatására állandó figyelmet fordít, művelődéstörténeti tételeket jelölt az évente megrendezett tanulói pályázatok témájául. Az oktatásügy irányítói ismerték az akkor már neves történész didaktikai álláspontját. Felkérték, hogy írjon cikkeket a tanügyi lapok számára,3 " majd 1885-ben rábízták az első történelemtanítási kongresszus egyik legfontosabb referátumát. A „Történettanítás nép- és középiskolákban" című beszámoló nemcsak Márki pedagógiai nézeteit tükrözi tanári működésének első szakaszában, hanem az adott kor szakdidaktikájának általános helyzetét is.3 1 "Dr. Márki Sándor: Magyar Pantheon. Pozsony. 1884. " Márki Sándor - id. Szinnyei Józsefnek. Arad, 1886. júl. 2. MTAK. K. "Márki Sándor-Csontos! Jánoshoz. Arad, 1879. okt. 26. OSzK. Lev. "MH. 32. es. "Alexandert Bernát-Márki Sándornak. 1882. dee. 6. MTAK. K. 31 A Magyar Történelmi Társulat 1885. júl. 3 — 6. napjain Budapesten tartott Congressusának irományai. A választmány megbízásából szerkeszti Szilágyi Sándor titkár. Bp. Atheneum B. Társ. Könyvnyomdija. 1885. 138 — 154. 1.
