Századok – 1969
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI
1206 SZEBENYI PÉTER A történelemtanítás szellemét, didaktikai alapcélját illetően az 1885-ös kongresszuson tartott alapbeszámolójában Márki határozottan szembeszállt a túlzó nacionalista törekvésekkel. A történelem „tantárgy hazánknak minden iskolájában. Tantárgy s nem a nemzet öndicsőítésének eszköze; nem is kizárólag magyar" — mondta. Majd máshol: „történetünk csak része az egyetemesnek, s . . . ebben olyan törvények nyilatkoznak, mik általános érvényüknél fogva reánk is kiterjednek". Éppen ezért Márki szerint a középiskolákban a történelmet „olykóp kell . . . tanítani, hogy az életrajzi modor mellőzésével és az időrend szem előtt tartásával az etnographicus és a csoportosító rendszert alkalmazzuk, s hogy az emberi élet tevékenységének minden nyilvánulását mint a művelődóstörténet keretébe tartozót fogjuk fel". Ugyanakkor Márki hangsúlyozta, hogy a népiskolákban a történelmet a magyar múltból vett életrajzok alapján kell tanítani, s a középiskolában a világtörténelem keretein belül kellő súlyt kell fektetni a hazai viszonyokra. Határozati javaslatában — bizonyos fokig ellentétben beszámolójának szellemével — már a „nemzeti felfogás" dominált.32 Szemléletének ellentmondásai: egyrészt a demokratizmus, másrészt a nacionalista magyarkodás felé hajló hazaszeretet és a vallásosság — mindvégig meghatározták Márki világnézeti ingadozásait, vívódásait.3 3 Különben éppen ez a kettősség tette lehetővé, hogy Márki az 1885-től 1902-ig terjedő évek történelempedagógiájának központi alakjává váljék. Az ő didaktikai nézetei ős nézeteinek változásai feleltek meg leginkább annak az átmeneti korszaknak, amelyet a művelődéstörténeti irányzat fokozatos visszavonulása, a nacionalizmus térhódítása jellemzett . Ha ezenkívül azt is figyelembe vesszük, bogy éppen ennek a pedagógiaiideológiai harcnak kapcsán vált szükségessé a történelemtanítás addig megtett útjának összegezése,megérthetjük,miért játszott olyan jelentős szerepet Márki a történelemtanítás pedagógiájának kidolgozásában. Márki oktatáspolitikai kiegyenlítő és ebből eredő pedagógiai értékközvetítő szerepe először az 1885-ös kongresszuson nyilvánult meg, ahol nemcsak a kót szemben álló párt nézeteit próbálta egybefogni, hanem kísérletet tett a gyakorlati — objektív — módszertan eredményeinek általánosítására is. Ma is érvényes, rendkívül fontos didaktikai elveket fektetett le, amikor — többek között — felhívta a tanárok figyelmét az életkori sajátosságok szerepére, a tananyag válogatásának fő szempontjaira, az értelmet és érzelmet megmozgató tanári magyarázat, valamint a helyesen felfogott feleltetés és összefoglalás jelentőségére, az önálló véleményalkotás szükségességére, a tankönyvírás alapproblémáira és végül a korszerű szemléltetési eszközök felhasználására.34 Gyakorlati és elméleti pedagógiai tevékenységét vázolva utalnunk kell arra, hogy Márki ezekben az években mint történész is igen sokat alkotott. 1885. március 18-án kelt önéletrajzában 32 önállóan megjelent munkáját sorolja fel.3 5 Ráadásul az aradi években Márkinak az idő korlátozottságán kívül más nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Fiatalon nősül, gyermeke van, anyagi gondokkal küszködik.3 6 Kutatómunkáját akadályozza, hogy nem „telik" pesti utazásokra. Ezért kénytelen visszautasítani például id. Szinnyei Józsefnek azt az ajánlatát, hogy írja meg a magyar földrajzirodalom történetét.37 1886-ban németországi levéltári kutatóútjára is édesapja támogatásával indul el.3 8 Márki tudományos pályáján is akadályokba ütközik. Bár „Dózsa György és forradalma" című művét az Akadémia megdicséri, annak haladó szelleméért számos támadás éri. Ezért nem választják meg — bár aradi tanársága idején Nagy Iván kétszer is ajánlja — akadémiai levelező tagnak.3 9 E lehangoló nehézségek " Márki Sándor indítványai előadói értekezése után. TJo. 189-190. 1. Az első indítvány így szólt: „Magyarország történetére a középiskolák világtörténelmi tananyagának tárgyalásában az eddiginél jóval nagyobb gondot és több időt óhajtván fordítani, ezen ügynek egyöntetűen való szabályozása, illetőleg az elvnek a még meg nem erősített reáliskolai utasításokban való érvényesítése végett kívánatosnak tartja a tanügyi kormány intézkedését." 88 Lásd erről bővebben „A Történettanítás" írója c. részben. " Az 1885-ös kongresszusról bővebben Mann Miklós: Az 1885-ös történészkongresszus és a történelemtanítás. Magyar Pedagógia, 1964. 35 Márki Sándor —Nagy Ivánhoz. 1885. márc. 18. OSzK. Lev. Itt kell megjegyezni, hogy ekkoriban Márki neveléstörténeti tanulmányokat is írt. Például 1881-ben Amos Comeniusról a Nemzeti Nőnevelésben, 1886-ban pedig Basedow, Bél, Dugonics és Oláh pedagógiai működéséről a Pedagógiai Piutarchosban. 88 Például: „A kért 60 forintot ide zárva küldöm, nem szükséges, hogy visszaadd", (Márki János levele fiához, Sarkad, 1882. okt. 5. MII. 31. cs.). " Márki Sándor - id. Szinnyei Józsefnek. Arad, 1882. szept. 27. MTAK. K. - Kutatómunkájához a csak Budapesten található nélkülözhetetlen adatokat jóbarátja, Fest Aladár írja ki számára. (Fest Aladár—Márki Sándornak. 1878. márc. 19. MTAK. K.) 3" Márki János fiának. Sarkad, 1886. márc. 17. MH. 31. cs. 89 Nagy Iván-Márki Sándornak 1885. márc. és Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Arad, 1886. ápr. 15. OSzK. Lev. — E kérdésről bővebben: Banner János: Márki Sándor emlékezete. Gyula, 1961. Banner megállapításaihoz csak annyit: maga Márki sem tudta, kiaz a Torma Miklós, de úgy sejtette, hogy Thallóczy rejlik e név mögött. Márki Sándor-Torma Károlyhoz. Arad, 1883. dec. 20. OSzK. Lev.
