Századok – 1969

A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Márki Sándor mint középiskolai tanár és didaktikus 1201/V–VI

1206 SZEBENYI PÉTER A történelemtanítás szellemét, didaktikai alapcélját illetően az 1885-ös kongresszu­son tartott alapbeszámolójában Márki határozottan szembeszállt a túlzó nacionalista törekvésekkel. A történelem „tantárgy hazánknak minden iskolájában. Tantárgy s nem a nemzet öndicsőítésének eszköze; nem is kizárólag magyar" — mondta. Majd máshol: „történetünk csak része az egyetemesnek, s . . . ebben olyan törvények nyilatkoznak, mik általános érvényüknél fogva reánk is kiterjednek". Éppen ezért Márki szerint a kö­zépiskolákban a történelmet „olykóp kell . . . tanítani, hogy az életrajzi modor mellő­zésével és az időrend szem előtt tartásával az etnographicus és a csoportosító rendszert alkalmazzuk, s hogy az emberi élet tevékenységének minden nyilvánulását mint a mű­velődóstörténet keretébe tartozót fogjuk fel". Ugyanakkor Márki hangsúlyozta, hogy a népiskolákban a történelmet a magyar múltból vett életrajzok alapján kell tanítani, s a középiskolában a világtörténelem keretein belül kellő súlyt kell fektetni a hazai viszo­nyokra. Határozati javaslatában — bizonyos fokig ellentétben beszámolójának szelle­mével — már a „nemzeti felfogás" dominált.32 Szemléletének ellentmondásai: egyrészt a demokratizmus, másrészt a nacionalista magyarkodás felé hajló hazaszeretet és a vallá­sosság — mindvégig meghatározták Márki világnézeti ingadozásait, vívódásait.3 3 Különben éppen ez a kettősség tette lehetővé, hogy Márki az 1885-től 1902-ig terjedő évek történelempedagógiájának központi alakjává váljék. Az ő didaktikai néze­tei ős nézeteinek változásai feleltek meg leginkább annak az átmeneti korszaknak, ame­lyet a művelődéstörténeti irányzat fokozatos visszavonulása, a nacionalizmus térhódí­tása jellemzett . Ha ezenkívül azt is figyelembe vesszük, bogy éppen ennek a pedagógiai­ideológiai harcnak kapcsán vált szükségessé a történelemtanítás addig megtett útjának összegezése,megérthetjük,miért játszott olyan jelentős szerepet Márki a történelemtanítás pedagógiájának kidolgozásában. Márki oktatáspolitikai kiegyenlítő és ebből eredő peda­gógiai értékközvetítő szerepe először az 1885-ös kongresszuson nyilvánult meg, ahol nem­csak a kót szemben álló párt nézeteit próbálta egybefogni, hanem kísérletet tett a gyakor­lati — objektív — módszertan eredményeinek általánosítására is. Ma is érvényes, rend­kívül fontos didaktikai elveket fektetett le, amikor — többek között — felhívta a taná­rok figyelmét az életkori sajátosságok szerepére, a tananyag válogatásának fő szempont­jaira, az értelmet és érzelmet megmozgató tanári magyarázat, valamint a helyesen fel­fogott feleltetés és összefoglalás jelentőségére, az önálló véleményalkotás szükségességére, a tankönyvírás alapproblémáira és végül a korszerű szemléltetési eszközök felhasználá­sára.34 Gyakorlati és elméleti pedagógiai tevékenységét vázolva utalnunk kell arra, hogy Márki ezekben az években mint történész is igen sokat alkotott. 1885. március 18-án kelt önéletrajzában 32 önállóan megjelent munkáját sorolja fel.3 5 Ráadásul az aradi években Márkinak az idő korlátozottságán kívül más nehézsé­gekkel is meg kellett küzdenie. Fiatalon nősül, gyermeke van, anyagi gondokkal küszkö­dik.3 6 Kutatómunkáját akadályozza, hogy nem „telik" pesti utazásokra. Ezért kénytelen visszautasítani például id. Szinnyei Józsefnek azt az ajánlatát, hogy írja meg a magyar földrajzirodalom történetét.37 1886-ban németországi levéltári kutatóútjára is édesapja támogatásával indul el.3 8 Márki tudományos pályáján is akadályokba ütközik. Bár „Dózsa György és forradalma" című művét az Akadémia megdicséri, annak haladó szel­leméért számos támadás éri. Ezért nem választják meg — bár aradi tanársága idején Nagy Iván kétszer is ajánlja — akadémiai levelező tagnak.3 9 E lehangoló nehézségek " Márki Sándor indítványai előadói értekezése után. TJo. 189-190. 1. Az első indítvány így szólt: „Magyar­ország történetére a középiskolák világtörténelmi tananyagának tárgyalásában az eddiginél jóval nagyobb gondot és több időt óhajtván fordítani, ezen ügynek egyöntetűen való szabályozása, illetőleg az elvnek a még meg nem erősített reáliskolai utasításokban való érvényesítése végett kívánatosnak tartja a tanügyi kormány intézkedését." 88 Lásd erről bővebben „A Történettanítás" írója c. részben. " Az 1885-ös kongresszusról bővebben Mann Miklós: Az 1885-ös történészkongresszus és a történelemtanítás. Magyar Pedagógia, 1964. 35 Márki Sándor —Nagy Ivánhoz. 1885. márc. 18. OSzK. Lev. Itt kell megjegyezni, hogy ekkoriban Márki neveléstörténeti tanulmányokat is írt. Például 1881-ben Amos Comeniusról a Nemzeti Nőnevelésben, 1886-ban pedig Basedow, Bél, Dugonics és Oláh pedagógiai működéséről a Pedagógiai Piutarchosban. 88 Például: „A kért 60 forintot ide zárva küldöm, nem szükséges, hogy visszaadd", (Márki János levele fiá­hoz, Sarkad, 1882. okt. 5. MII. 31. cs.). " Márki Sándor - id. Szinnyei Józsefnek. Arad, 1882. szept. 27. MTAK. K. - Kutatómunkájához a csak Budapesten található nélkülözhetetlen adatokat jóbarátja, Fest Aladár írja ki számára. (Fest Aladár—Márki Sándor­nak. 1878. márc. 19. MTAK. K.) 3" Márki János fiának. Sarkad, 1886. márc. 17. MH. 31. cs. 89 Nagy Iván-Márki Sándornak 1885. márc. és Márki Sándor-Nagy Ivánnak. Arad, 1886. ápr. 15. OSzK. Lev. — E kérdésről bővebben: Banner János: Márki Sándor emlékezete. Gyula, 1961. Banner megállapításaihoz csak annyit: maga Márki sem tudta, kiaz a Torma Miklós, de úgy sejtette, hogy Thallóczy rejlik e név mögött. Márki Sándor-Torma Károlyhoz. Arad, 1883. dec. 20. OSzK. Lev.

Next

/
Oldalképek
Tartalom