Századok – 1969
A Történelmi Társulat és a századok múltjából - Glatz Ferenc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány 1176/V–VI
1194 GLATZ FERENC ilyen jogait teljesen Domanovszky gyakorolja. Gyakran ő foglalkozik a Fontes egyes köteteinek technikai ügyeivel: tárgyal a nyomdával, gondja van a klisékre, a név- és tárgymutatókra stb . . .90 Visszatérve a tudományszervezési kérdésekhez, talán az itt vázolt elgondolások, a történettudományt érintő felsorakoztató adatok meggyőzhetnek arról bennünket, hogy a klebelsbergi tudományszervezési program, mely a Monarchia felbomlásának előestéjén kezdett kialakulni, s a 20-as évek elején bontakozott ki, az első volt, mely a hazai polgári tudományosság történetében a maga ellenforradalmi célkitűzéseiből kiindulva az átfogó tudományszervezés igényét jelezte és abból sokat meg is valósított. Csak röviden szeretnénk utalni arra, hogy a tudományos élet szervezetté tételére való törekvés természetesen — túl a dolgok politikumán, melyre még visszatérünk — igen sok túlzásra is vezetett. így például már a kortársak is vitatták, s végiggondolása nem minden tanulság nélküli, hogy helyes-e a tudománypolitika olyan mérvű centralizáltsága, mint az a Klebelsberg által létrehívott szervezetek, intézmények keretében (OMGyÉ stb.) volt, vagy nyernek-e valamit a nagy átszervezésekkel a kisebb, a speciális, szűkebb szakprofilu gyűjtemények stb.91 Mindenesetre Klebelsberg kezdeti tudománypolitikai működésére, mely a történettudományt érintette leginkább, ez a túlzott centralizálásra törekvés nem jellemző. E nagyszabású tudományszervezési program már önmagában is jelentős állomásnak számít a polgári tudományosság történetében, de még inkább annak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a Társulat első nagy szervezési programjainak meghirdetése után bukkan fel a hazai tudományos közéletben mind gyakrabban az igény: szervezett tudománypolitikára van szükség. Ezt sürgeti a klebelsbergi tudománypolitikai elveket „lebontó", s a gyakorlati szervezésre sok ötletet, egyéni elgondolást adó Hóman Bálint,92 ezt hangoztatja „kultúrpolitikai irányelvei"-ben Komis,9 3 egy ilyen koncepció keretében, ezen az úton látják az Akadémia adminisztratív vezetői a hazai tudományosság fellegvárának „megmentését", s ennek eredménye lesz azután, hogy „a nemzeti nagy célok" szellemében — mint Magyary Zoltán, Klebelsberg tudománypolitikájának első számú minisztériumi adminisztrátora mondotta — a VKM kebelén belül is kialakul a tudománypolitika átfogó bürokráciája.94 S végezetül egy megjegyzés: hogy a tudomány szervezettségének Klebelsberg milyen nagy jelentőséget tulajdonított, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy néhány év múlva a tudománypolitika, mint a politika egyik részének jellemzésekor, ennek lényegében két ismérvét állapítja meg: „az illető nemzet összhelyzetének szem előtt tartásá"-t és azt, hogy „évek hosszabb során át következetes munkával megvalósítandó rendszeres programmot állítanak fel a tudományok különböző ágainak tervszerű kifejlesztésére".95 Mecénások — állami dotálás Azok az írások, kisebb értékelések, melyek történeti irodalmunkban érintették a klebelsbergi tudománypolitikát, általában elismeréssel említik, hogy a Társulat elnöke a tudományos kiadványokhoz a legrosszabb gazdasági helyzet idején is szerzett pénzt, gazdag mecénásokat.9 6 Valóban Klebelsberg, mint beszédei is igazolják, a szervezett tudománypolitika fontos részének tartotta a tudományos vállalkozások tervszerű anyagi dotálását. Azóta van tudománypolitika a világon, mondja A magyar tudománypolitika alapvetése című műhöz írott előszavában, mióta „a német birodalom . . . mozgásba hozta Németország állami és társadalmi erőit".9 7 A dualizmuskori Magyarország kultúrpolitikáját is azért bírálja, mert a kedvező gazdasági helyzet idején sem építették ki a tudomány állami, tervszerű támogatását.9 8 Ha Klebelsberg tevékenységéről beszélünk a történettudomány vezető posztján, külön kell szólnunk arról, hogy mikor, mennyire és " Lásd erre Domanovszky Károlyi Árpádhoz és Klebelsberghez írt leveleit. OSzKK Levelestár és OL BMTI iratai 1. es. " Még a klebelsbergi „törzsgárdához" tartozó Kornis is pl. a „puszta centralizációs mániát" korholja a kis könyvtárak Gyfljteményegyetemhez csatolásakor. Kornis Gyula —Hóman Bálint. 1927. IV. 12. OSzKK Levelestár. Hóman Bálint: Lm. 94. 1. („Művelődéspolitika" c. kötet. 1938). •3 Kornis Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. 1921. 2. 1. Magyary Zoltán: Tudományos életünk virágzásának feltételeiről (1927). Megjelent: A magyar tudományos nagyüzem megszervezése c. kötetben (Bpest, 1931) 109.1. Továbbá: Nyolc év a magyar tudományos élet kormányzatában. Uo. 7. 1. " A magyar tudománypolitika alapvetése. Bpest, 1927. Szerk. Magyary Zoltán. Előszó. »" Ember Győző: A Magyar Történelmi Társulat száz éve. Századok, 1967. 6. sz. 1155..1.; Я. Balázs Éva: A Történelmi Társulat könyvkiadásának száz éve. Uo. 1171. 1. 97 A magyar tudománypolitika alapvetése. Előszó. "BCT 41. 1. (1921), 35. 1. (1920).
