Századok – 1969
Vita - Bellér Béla: A Tanácsköztársaság történetszemléletéről 1134/V–VI
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETSZEMLÉLETÉRŐL 1145-xista tankönyvet idézzek — egyszerre „proletár programnak kellett lennie s emellett olyannak, hogy ne taszítson el egyetlen munkáscsoportot sem; ezek a munkáscsoportok ugyanis a politikai fejlődés legkülönbözőbb fokain állottak."'9 Mint ismeretes, Marx ezt a nem éppen könnyű feladatot mesteri ügyességgel oldotta meg. Aki a két szöveget, Sas Andor 1919-es és Jefimov 1949-es szövegét összehasonlítja, nyilván látni fogja, hogy lényegében azonos gondolatmenetről van szó. Az I. Internacionálé megszűnésének tárgyalására sem lehet kategorikusan azt mondani, hogy helytelen. Több okot helyesen regisztrál a lecke,8 0 bár szemmelláthatóan inkább a külső okokat. Nem tárja fel viszont a pártharcok mögött rejlő elvi ellentéteket, nyilván Szabó Ervin szkeptikus álláspontjához tartván magát.8 1 Egy kérdésben azonban állást foglal ós pedig a Bakunyin-kórdésben. Szabó Ervinnek az Alapító Üzenet bevezetéseként közölt gondolatmenetét summázva azt állítja, hogy Marxot ós Bakunyint nem mélyreható elvi kérdések, hanem csupán szervezeti kérdések választották el.8 2 „Bakunyin a szervezeten kívánt változtatni . . ,8 3 — írja a lecke. Ez félreismerhetetlenül Szabó Ervin helytelen álláspontja. Nem egészen világos előttünk, hogy milyen alapon lehet itt Pogány-hatást feltételezni, mikor Pogány tanulmányában Szabó Ervinnel szemben helyesen állapítja meg, hogy a Marx és Bakunyin közti ellentét áthidalhatatlan elvi ellentót, a szocializmus ós az anarchizmus ellentéte volt, amelyekben a proletármozgalom két különböző fejlődési foka jutott kifejezésre.8 4 Fölmerült az a nézet is, mintha e leckék történetszemléletében lassaleánus hatás is érvényesülne. Helytelenítőleg idézik ezzel kapcsolatban a lecke ama Lassale-ról szóló mondatát, hogy „mint nemzetgazdász . . . teljesen Marx gondolatait teszi magáévá" (C38. 1.). Csakhogy a mondat így csonka, mert elmaradt két nagyon lényeges befejező szó: „a bérmunka kizsákmányolásáról". így pedig a mondat mindjárt másképp hangzik, ha nem is mond sokat. Hiszen a bérmunka kizsákmányolására vonatkozó jellegzetes marxi értéktöbblet-elmélet csak Lassale halála után alakult ki, mint ezt maga Marx is hangsúlyozta A góthai program kritikájában.8 5 A lecke egyébként további szövegében szinte kifogástalan értékelését adja Lassale-nak, mérlegre tevén egyetlen erényét ós számos hibáját.8 6 Az imperializmus kialakulásának korát, az 1871—1914 közti időt a lecke a II. Internacionálé korának nevezi, s a munkásság nagyszabású gazdasági és politikai szervezkedésének koraként jellemzi. Szabó Ervin nyomán87 elemzi a kialakuló imperializmust. Hangsúlyozza a munkásság forradalmiságát, s a forradalmi helyzet hiányával és az osztályállam erőszakszerveinek nyomásával magyarázza a forradalmi mozgalom stagnálását. Később bírálja a választójogi harcban és a parlamenti küzdelemben megmutatkozó opportunizmust, a II. Internacionálé elvi ós szervezeti gyengeségét. Ezzel — Szabó Ervin nézeteinek tolmácsaként — szembeállítja a forradalmi szindikalizmust.88 A II. Internacionálé bírálata tehát szindikalista alapról történik. Jellemző, hogy e fejezetben nincs szó nemhogy az orosz baloldalról, Leninről és a bolsevikokról, de még a német baloldalról sem, és teljesen elsikkad az 1905—07-es orosz polgári demokratikus forradalom ténye és páratlan nemzetközi jelentősége. A következő, az első világháborúról és az orosz, valamint a magyar forradalomról szóló lecke viszont kitűnően jellemzi a bolsevikok álláspontját az imperialista háborúnak polgárháborúvá való átváltoztatása és az új szocialista társadalom megteremtése érdekében. Az orosz ós a nyomában fellángoló magyar forradalom ábrázolásában pedig néhány kisebb, tényekben, osztályelemzésben mutatkozó pontatlanságon kívül (így pl. az első Károlyi-kormányban „pacifista köznemesség" emlegetése liberális burzsoázia helyett stb.) nincsen komoly elvi hiba.8 9 Az egyetemes történet után most a történelmi materializmusnak magyar viszonyokra való konkrét alkalmazását vizsgáljuk meg. A kísérlet objektív okoknál fogva "A. V. Jefimov: Az újkor története. Bpest. Szikra. 1949. 269. 1. "Vö. V. M. Hrosztov-L. J. Zubok: A legújabb kor története. Bpest, Szikra. 1949. 30-32.1. " Marx és Engels Vál. Mfiv. II. köt. Szerk. Szabó Ervin. 398. 1. "I.m. 369-384. 1. - Szabó Ervin Válogatott Írásai. Bpest, Kossuth. 1968. 298-305. 1. " Sas Andor: Társadalmi és politikai viszonyok az 1848. forradalmak leverésétől az 1871-es Párizsi Kommünig. VII. lecke. NL, 1919. 26. sz. 18. 1. •• Pogány József: Emberek és korok. 2. kiad. Bpest, M. Szoc. Párt. 1919. 69-74. 1. — Megjegyzendő, hogy Márkus később írt könyvében helyesbítette Pogány József Bakunyin-értékeléséről tanulmányában adott képet (i. m. 135. 1.). " Marx és Engels Vál. Műv. II. köt. Szerk. Szabó Ervin. 422.1. Vö. Mehring: i. ni. 223-224.1. Arról sem lehet szó, hogy a laesale-i vasbértörvénvnek akár a legcsekélyebb hatása is lett volna a korabeli magyar politikai gazdaságtani elméletre. (Ellenpéldául szolgálhat Varjas Sándor: A pénz, értéktöbblet c. előadása. PI Arch. 608. fond 1/4.1 -28.1.) Jefimov: i.m. 259-261. 1. " Szabó Ervin: Imperializmus és tartós béke. Bpest, Pallas. 1918. " Sas Andor: Leckék az újkori kapitalizmus s a bérmunkásság korából. VIII. lecke. NL, 1919. 26. sz. 19 — 20.1. "Sas: i.m. IX. lecke. Uo. 20-22. 1. 14 Századok 1969/5—6
