Századok – 1969

Vita - Vita a Történettudományi Intézetben az Annales kör történetfelfogásáról - Niederhauser Emil: Az Annales és Kelet-Európa 1130/V–VI

AZ ANNALES ÉS KELET EURÓPA 1133 vételét a római nemzetközi történészkongresszuson. De 1959-ben, amikor a folyóirat közli A. D. Ljublinszkaja előszavát Marc Bloch agrártörténetének orosz nyelvű kiadásá­hoz, az előszóhoz írt előszóban Braudel helyteleníti, hogy Blochot haladó polgári törté­nésznek nevezik, úgy véli, maga Bloch is mosolyogna, amikor „módszertani korlátait" emlegeti a szovjet történész. Arra is hivatkozik, hogy a marxizmus mélyen áthatotta a nyugati gondolkodást, tehát a „nem marxista" történész kifejezés som volna helyénvaló. De Bloch ós általában a nyugati történészek haboznak a túlságosan leegyszerűsített ma­gvarázatok előtt, ez különbözteti meg őket a marxistáktól. Persze, úgymond, ha a tör­ténetírás tudomány, akkor bármilyen is legyen a kiindulópont, a kutatásoknak el kell érniök egymást. „Hiszen nincs burzsoá fizika ós marxista fizika sem." És itt talán be is lehet fejezni az ismsrtetóst, bár volna még sok, amire ki lehetne térni, a már említett Friedmann tanulmánya a hruscsovi reformokról, Alain Besançon tanulmánya arról, miért szakadt el az orosz festészet a XIX. század második felében a nyugatitól, P. Sorlin cikke Leninről és a parasztkérdósről 1917-ben stb. 1965-ben már egy újabb szovjet tanulmányt kommantár nélkül közöl a folyóirat. Talán még egy Braudel­előszóra kellene kitérni, am9lyet O. 0. Diligenszkijnek az Annales-t ismertető cikke elé írt. A marxizmus nem az egyetlen módszer a társadalmi realitás megragadására, mondja Braudel — nagyon sokszor mondták ezt mír előtte is mások. Braudel nem ellenségesen nézi a marxizmust, éppen ebben az előszóban is kifejti, hogy a marxizmus az Annales-kör számára nem ellenség, nem is mumus. Csak éppen — ők úgy érzik —, hogy fölötte állnak, s olyan irányzatot képviselnek, amsly a marxizmus eredményeit is magába tudja fogad­ni. A hangsúly ezen az is szócskán van. Ha sok minden elgondolkoztató is van az Annales­ban, ha széles érdeklődése rokonszenves is lehet, ha a marxizmussal kapcsolatos állásfog­lalása kétségtelenül józanabb, mint sok mis polgári történész ijedt vagy rosszindulatú értetlensége, Kelet-Európa történetével, a marxista történetírás eredményeivel kapcso latos álláspontjai gyakran szorulnak kritikai felülvizsgálatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom