Századok – 1969

Vita - Vita a Történettudományi Intézetben az Annales kör történetfelfogásáról - Makkai László: Strukturális történeti szemlélet és strukt7uralizmus 1126/V–VI

1126 MAKKAI LÁSZLÓ kroszintű és rövidtávú analízisnél, a statikus modelleknél. A XX. század elején a szociológia volt az, amely a történészeket szemléletmódjuk és módszereik megújítására ösztönözte, most a történész Braudel hívja fel a szociológusokat a globális társadalmi folyamat átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatára a longue durée jegyében, dinamikus modellekkel. A közgazdász és gazdaságtörténész W. W. Rostow — Braudel felhívásához csatlakozva — hangsúlyozta, hogy a társadalomtudományokban forradalmi átalakulás megy végbe. Csak így tudnak megfelelni feladatuknak, amely nem egyéb mint a társadalmi fejlődés és változás folyamatainak kutatása. Ebben az átalakulásban kulcsszerep jut a történettudománynak, de ezt a szerepet csak akkor töltheti be sikeresen, ha módszereit megújítja, fejleszti. Mint ismeretes, lényegében hasonló kívánságok jutottak kifejezésre a történettudomány feladatairól és módszereiről a szovjet folyóiratok hasábjain folyó vitában is. A társadalomtudományoknak tehát közös erőfeszítéssel általános dinamikus elméletet és quantitative megalapozott dinamikus módszereket kell kidolgozniuk a globális társadalmak átalakulási, fejlődési folyamatainak vizsgálatára — ez az Annales hasábjain lefolyt társadalomtudományi vita legfőbb konklúziója. Hangsúlyoznunk kell, hogy a felvázolt történetelméleti és módszertani gondolatmenet Braudelnál és az Annales munkatársainál nem apriori spekuláció eredménye. Nem történetfilozófiai konstrukció, hanem a kutató történész gyakorlati tapasztalatainak állandóan érlelődő és továbbformálódó általánosítása. Kevés gyanúsabb szó van az Annales körében, mint a történetfilozófia, s kevés mondatot írtak le oly mély és közös meggyőződéssel, mint azt, hogy „a történeti valóság és a történettudomány legrosszabb ellensége a történetfilozófia". Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kutató történész lemondhatna arról, hogy a maga számára szüntelenül tudatosítsa a történettudomány helyét, problematikáját ós módszereit a társadalomtudományok általános fejlődésében, s keresse a lehetőségeket kutatási eljárásainak egzaktabbá tételére, a korszerű tudományosság megkövetelte színvonalra emelésére. Az Annales kezdettől fogva nagy érdeklődést tanúsít a történettudomány elvi és módszertani kérdései iránt. Sohasem kívánt azonban a történeti-társadalmi folyamat egészére vonatkozóan olyan igényű és szintű, szélesebb összefüggő világképbe beágyazott, zárt filozófiai rendszerként kifejtett magyarázatot adni, mint pl. a történeti materializmus. Az ismertetett gondolatmenet és annak az Annales hasábjain található variánsai középszintű történeti elméletként foghatók fel. Braudel koncepciója a gyakorlati történészmunka során kialakult átfogó kutatási hipotézis, a hosszútávú globális történeti folyamatról alkotott tudományos modell. S éppen ebben van nagy jelentősége. A kutatás oldaláról, annak eszközeivel és a kutató történész álláspontjáról közelíti meg a történeti folyamat lényeges mozzanatait és alapvető összefüggéseit, amelyekhez korábban inkább csak a történetfilozófia felől közeledtek. Az Annales egyik kiemelkedő és nagyhatású képviselője annak — a ma már világszerte tért hódító — történetírói magatartásnak és gondolkodásmódnak, amely a társadalmi valóság alapvető mozgásait, lényeges összefüggéseit, a történeti folyamat szabályszerűségeit, nagy folytonosságait, mondhatnánk a fejlődés különböző szintű törvényszerű tendenciáit igyekszik megragadni, a konkrét tudományos kutatás egyre egzaktabb, egyre gazdagabb és egyre tökéletesebb eszközeivel és eljárásaival. Hogy ez az igény világnézeti és ideológiai különbségek nélkül, különböző formákban egyre szólesebben jelentkezik, annak egyik bizonyítéka, hogy az Annales hasábjain a legkülönbözőbb világnézetű ós pártállású szakemberek működnek közre anélkül, hogy ezáltal világnézetükkel és elvi meggyőződéseikkel ellentmondásba kerülnének. Ez a történetírói magatartás, a társadalmi valóságnak ez a megközelítési módja, a lényeges történeti folyamatok megragadásának korszerű ós egyre pontosabb módszerei és eszközei — ez az a terület, ahol az Annales történészeitől még sokat tanulhatunk. MAKKAI LÁSZLÓ : Strukturális történeti szemlélet és strukturalizmus A fentiek egyetlen szempontból kívánnak kiegészítést, és ez a strukturális történeti szemlélet és a strukturalizmus néven ismert társadalomtudományi módszertani irányzat viszonya. Ez utóbbi nyelvészek (Saussure, majd a prágai iskola) kezdeményezéséből vált F. Bras, főként pedig Cl. Lévi-Strauss munkássága során etnológiai módszerré, azzal az igénnyel, hogy a társadalomtudomány minden területén alkalmazzák. Lényege,