Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
1098 IZSÉI'Y EDIT zatban, főfoglalkozások (papok, tanítók, tisztviselők, iparosok, kereskedők, napszámosok, cselédek, tanulók, árvák) szerint. Igen fontos foglalkozásstatisztikai, demográfiai tanulmány, a felekezeti megoszlásból is érdekes következtetéseket vont le, de a kereseti viszonyokat nem említi.15 3 Várnai Sándor: Adalékok a régi pesti polgári rend társadalmi és gazdasági kialakulásához című dolgozatában elég lazán összefüggő adatokat találunk a pesti fogadókról, a házak, élelem, ruha áráról, rác és görög kereskedőkről, vásárokról, céhekről, szokásokról a XVIII. századból. Ő is azt vallja, mint Acsádyék: „A pelgárosult élet helyreállításának első lépése tehát a város betelepítése kellett, hogy legyen."154 Kárjfy Ödön az első erdélyi földművelő egyesület működését ismertette. Mária Terézia óhajára alakult meg az egyesület Lázár János gróf elnökletével. Több hasznos javaslatot tárgyaltak, három pályakérdést is kitűztek, ankétot tartottak a méhészetről. A fölülről irányított egyesület azonban nem volt életképes. A szerző szerint: „Csak autonom egyleti élet virágozhat."155 Egyes értekezések nem a Szemlének írt cikkek, hanem készülő, vagy újonnan megjelent könyvek részletei. így Tagányi Károly: A modern erdészeti kultúra keletkezése hazánkban c. tanulmánya részlet a Magyar Erdészeti Oklevéltár I. kötetének bevezetéséből.15 6 Hasonlóan Erdélyi László, Fináczy Ernő, Karlovszky Endre, Márki Sándor, Ortvay Tivadar és Reizner János cikkei is, melyeket ezért itt nem ismertetünk.157 Az Adatok című rovatban levő közlemények még több tárgykörbe tartoznak, mint az értekezések. Főbb tárgyaik: Városi ós hegyközségi statutumok, gazdasági szokásjog; jobbágyok jogviszonya; területi, népességi, foglalkozási statisztikák; földközösség, földosztás, urbáriumok, robotjegyek; telepítések; udvarbírói, tiszttartói és egyéb gazdasági utasítások; kamarai, városi és uradalmi rendtartások; gazdasági egyesületek; szőlőművelés, borászat; állattenyésztés, méhészet; kertészet; erdészet; vadászat, halászat; bányászat; üveghuták; malomipar; sörfőzés; iparosok, kézmű- és gyáripar; céhszabályok; kereskedelmi rendtartások és társulatok, vásárszabadalmak; kivitel és behozatal, vámok, harmincadok, áruforgalmi kimutatások; hajózás; posta; árszabások, terményárak, munkabérek; mértékek; pénzügy, pénznemek, kamara, adózás, dézsmaszedői utasítások; hitelügy (uzsora); hagyatéki összeírások, leltárak; egészségügy (pestis, éhínség, orvosságok). Ezek között a legjelentősebbek: Pest vármegye 1789 évi kataszteri fölmérése az 1901-es évfolyamban; Magyarország árúforgalma a XVIII. sz. egyes éveiből, több közleményben 1894-ben. A Szemle Irodalom című rovatában ismertettek 62 közgazdasági, történelmi ós más rokontárgyú folyóiratot, valamint számos könyvet: vármegyei és városi monográfiákat, erdélyi okmánytárat, uradalmi és rendtörtóneteket, mezőgazdasági, halászati, erdészeti, gazdaságtörténeti, közgazdasági, adózással, iparral ós kereskedelemmel foglalkozó könyveket, takaréktörténetet stb. A külföldiek közül: ókori kereskedelmi, spanyol agrártörténeti, francia kereskedelmi, pénz- és cóhtörtóneti könyveket, Strieder. J.: Zur Genesis des modernen Kapitalismus; Heynen, R: Zur Entstehung des Kapitalismus in Venedig, és Inama-Sternegg: Deutsche Wirtschaftsgeschichte c. műveit.158 Az Adatokon és Vegyeseken kívül a gazdaságtörténészek számára fontos segédeszköz volt a „Gazdaságtörténeti Értesítő" című rovat, melyben 1898—1904-ig főleg azoknak az új könyveknek és folyóiratcikkeknek a címei voltak felvéve, melyek a magyar gazdaságtörténelmet bármily szempontból, akár közvetlen adataiknál, akár analógiáiknál fogva érdekelhették. Csak címeket közöltek, néha egy mondatban a cikk vagy könyv tartalmát is, de értékelést nem adtak. 161 1901. 129. 1. 154 1905. 24]. 1. 1,15 1898. 297. 1. 1896. 125. 1. Erdélyi László: A bakonybéli apátság Árpádkori oklevelei c. cikke (1903. 193.1.) részlet a Szt. Benedekrend történetéből. Fináczy Ernő: A gazdasági felsőbb szakoktatás kezdetei Mária Terézia alatt. c. cikke (1899. 199. 1.) a szerző A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában c. müvének egyik része. Karlovszky Endre: Magyarország kereskedelmi viszonyai 1755-ben c. cikke (1897. 201. 1.) fordítás Fournier művéből, aki gr. Haugwitz és Prokop jelentéseit tette közzé. Márki Sándor: Arad megye őstermelése az erdélyi fejedelmek korában c. cikke (1895. 28. 1.) az Arad vármegye és Arad szabad kir. város c. monográfia 2. kötetének egyik fejezete. Ortvay T.: Az állatvilág és a gazdasági cultura c. cikke (1901. 51. 1.) a szerző Pozsony vármegye állatvilága c. művének részlete. Reizner János: Szeged mezőgazdasági története c. cikke (1900. 49.1.) Szeged város monográfiája 3. kötetének két fejezete. Az értekezések közt Ismertette Lengyel József Beer könyvét Mária Terézia és II. József kereskedelmi politikájáról (1899. 155. 1.). 1899. 142. és 1901. 486. 1. Inama-Sternegg : Deutsche Wirtschaftsgeschichte с. művét Kropf nem bírálta érdemlegesen. „Nem lehet czélom ... a munka részletes bírálatába bocsátkozni. . . Minden hibája és hiánya daczára a munka hézagot pótol."
