Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
A GAZDASAGTÖRTÉNELMI SZEMLE TÖRTÉNETÉHEZ 1099 1896—97, 1899, 1902—1903-ban Barcza Imre közölt gazdaságtörténeti bibliográfiákat az 1850—1885, 1893—1902 között megjelent folyóirat- ós évkönyveikkekről, illetve könyvekről. 1904-ben a Gazdaságtörténelmi Értesítő beleolvadt az Irodalom című rovatba, melyben korábban csak könyvismertetéseket adtak. Ebben a szerkesztőség által vezetett állandó bibliográfiában hazai és külföldi folyóiratokban megjelent fontosabb cikkek címeit közölték. Hasonló gazdaságtörténeti bibliográfia 1900—1903 közt külföldön sem jelent meg. Ennek az új rovatnak a beosztása: IRODALOM Űj könyvek (Folyóiratokban közzétett fontosabb értékezések egybefoglalásával) 1. A gazdaságtörténelem elmélete. Általános és vegyes tartalmú munkák. 2/a. Államok, tartományok stb. gazdástörténeti monográfiái. 2/b. Városok és községek (gazdaság)történeti monográfiái. Városgazdaság. 3. Népesedés, telepítés és gyarmatok, valamint egyes néposztályok története. Történeti statisztika. 4. Ősgazdaság és ősfoglalkozások. Családi szervezet. A mezőgazdaság története. Bányászat és kohászat. Zárt házigazdaság. 5. Ipartörténet. 6. Kereskedelem és közlekedés története. 7. Pénztörténet, mértékek és árak története. 8. Az állami és helyi közigazgatás és pénzügy története. III. A Szemle megindulását mind a történészek, mind a közgazdászok ós a gazdatársadalom élénk érdeklődése kísérte. A korabeli lapok közül elsősorban a Történelmi Társulat folyóiratai ismertették s részben propagálták a Szemlét. ,,A Társulatunk megalapítása óta keletkezett folyóiratok közül ez már a hatodik, mely történetünk valamelyik segéd-, kiegészítő tudományának művelésére alapíttatott."159 A Századok 1894. évi 3. füzetéhez mellékelte a Magyar Gazdaságtörtónelmi Szemle előfizetési felhívását „azzal a meggyőződéssel, hogy olvasóink, belátva annak rendkívüli fontosságát, sietni fognak támogatásukkal létrejöttét és fennállását biztosítani." „Kiváló fontossággal bír e vállalat, mert csak akkor, ha (Magyarország) gazdaságtörténetének adatai együtt lesznek, fogjuk régi történetének egyik-másik problémáját igazán megérthetni."16 0 Később rendszeresen ismertették a Szemle füzeteinek tartalmát, az egyes értekezéseket eleinte pár sorban, utóbb rövidebben. Néha értékeltek is egyes cikkeket, bár inkább csak dicsértek, mint kritizáltak. Máskor az egész Szemle jelentőségót méltatták. „Ez a folyóirat a maga elé tűzött feladatnak emberül megfelel. Hazánk földmívelő ország, s hogy gazdaságunknak is megvan a maga története, annak tudatára későn jutottunk. De éppen azokkal a nagy szolgálatokkal, melyeket a folyóirat tesz, mutatja ki, mely nagy szükség volna gazdaságtörténelmi okmánytárra."161 1902-ben ismertetik utoljára, s ekkor jelenik meg az első kritizáló hang: „a folyóiratok gazdaságtörténeti vonatkozású cikkeinek szemléje . . . rovatra nézve meg kell vallanunk, hogy egyik-másik ott felsorolt cikkely gazdaságtörténeti vonatkozását nem értjük egészen."162 Ezután végleg hallgatnak a Kováts szerkesztette Szemléről. Az Ethnographiában „A magyar etnográfus is örömmel köszönti a folyóiratot. . . Sok becses adatot várunk a hazai néprajz számára e folyóirattól, a gazdasági történetíróktól s viszont hisszük, hogy etnográfusaink is sok érdekes adatot fognak benne nyújtani a magyar nép kultúrhistorikusai részére . . . reméljük, hogy a néprajzi társaság tagjaira is ki fogjuk terjeszteni az árkedvezményt ... A szerkesztőnek gyarló magyarságú bevezetése nem mutatja az eszméknek valami különös lendületét."163 Tagányi Földközösség-ét nagy lelkesedéssel ismertetik a következő évben. Ezen kívül csak ritkán közlik a Szemle néprajzi vonatkozású cikkeinek címét Néprajzi könyvészet című bibliográfiájukban. A Történeti Tár könyv- és folyóiratismertetóseket sohasem közölt, s így nem említi meg a Szemle megindulását sem. "•Századok, 1894. 942. 1. 1.0 Uo. 1894. 378. 1. 1.1 Uo. 1895. 674-675. 1. "! Uo. 1902. 401. 1. Ethnographia 1894. 132. 1. 10*
