Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
A G A ZD A S A GT Ö RTÉ NEI,MI SZEMLE TÖRTÉNETÉHEZ 1097 történeti tanulmányai közül Takáts ebben ítéli el legélesebben Bécs magyarellenes gazdaságpolitikáját. Rengeteg új adatát hosszan, de mégis érdekesen adja elő. Hasonló témakörű értekezése: Hajóépítők telepítése Magyarországba a XVI., XVII. és XVIII. században, szintén teljesen új levéltári anyag alapján.146 Ugyancsak ő ismertette a Szamos szabályozásának nehézségeit a XVIII. század második felében. A Szamos folyását malomgátak ós halász zsallók akadályozták. Hasonlóképp magánérdekek, nemtörődömség és pénzhiány gátolta az Ecsedi-láp eresztését, — mint Takáts hosszú, színes tanulmánya bizonyította. Ezek miatt iszaposodtak el a Mezey Cirill mérnök által ásatott csatornák, bár az ő tervei helyesek voltak.14 7 Takáts Sándor a folvóirnt legbuzgóbb, Kováts szerkesztése idején legértékesebb munkatársai közé tartozott. 1898-ban ő írta a Szemle egynegyedét, majd az egyharmadát. Később rövidebb értekezéseket, de akkor is sok adatot küldött. Itt kezdődik gazdaságtörténet-írói munkássága, ezek a cikkek legidőtállóbb írásai közé tartoznak. Ekkor inkább csak erényei tűntek fel, nagy tárgyszeretete, a korszak igen alapos ismerete, és ízes, színes magyar nyelve. Ezzel különösen kimagaslott a sok száraz, gyakran magyartalan tudományos dolgozat közül. Hibáit — a levéltári adatok mindenhatóságába vetett hitét, az anyagban való elmerülés miatt a fejlődés nagy vonalainak elhanyagolását, — Tagányi szeretettel igyekezett korrigálni. Takáts feldolgozási módszerében senkit sem követett, egyik történeti iskolához sem tartozott.14 8 Eleven, egyéni hangú dolgozataiban új alapokra fektette a kereskedelem-, ipar- és közlekedéstörténetet, és új olvasóközönséget nyert meg ezek számára. Gazdaságtörténeti tanulmányaiban még szilárdan megmaradt a konkrét adatok talaján, a szubjektív érzelem még nem ragadtatta történelmileg hibás nézetekre, mint később gyakorta a török—magyar—Habsburg ellentétekről írt cikkeiben. Itt a Szemlében példát mutatott a történészeknek azoknak az új levéltári forrásoknak a feltárására, melyek rendszeres felkutatása nélkül nem lehet gazdaságtörténelmet írni. Akkor, a politikai történet mellett, csekély fontosságúnak látszó, anyagi dolgokra irányította rá a kutatók és olvasók figyelmét. Őt nem a nagy hősök, hanem a hétköznapok kis emberei, halászai, naszádosai, tőzsérei, kereskedői s ezeknek eddig figyelemre se méltatott munkája érdekelte. Ez által ma sok kortársánál modernebbnek érezzük Takátsot. Az újkori, meggyorsuló gazdasági élet elképzelhetetlen jó hírszolgálat, gyors levélközvetítés nélkül. Miavecz, (később) Munkás László postafelügyelő nyolc cikkben dolgozta fel a posta történetét 1538-tól 171G-ig. Levéltári adatokkal bizonyította azt, hogy a XVI. század közepétől egéâz a Rákóczi-szabadságharc lezajlásáig a magyar királyi területen az osztráktól független magyar posta létezett, s téves az a nézet, mintha Magyarországon mindig osztrák posta lett volna 149 Kutatásait kiegészítette Szádeczky Lajos „II. Rákóczi Ferenc postái"-ról. Kimutatta, hogy a fejedelem postaszervezete felülmúlta az addigi magyarországi postákat. Működése később csak a pestis ós a hadihelyzet romlása miatt hanyatlott le.15 0 Jogi, statisztikai és a társadalmi életről szóló cikkeket találunk még a Szemlében, melyek mind kapcsolatban állnak a gazdaságtörténettel is. Pólya Jakab : „A magyar birtok és örökösödési jog fejlődésé"-t tekintette át a honfoglalás óta. Tanulmányát a szerző vázlatnak nevezi, s azért közli, „hogy szembeötlőleg kitűnjenek a hiányok, melyek pótlása nélkül sem az itt tárgyalt kérdést, sem a mezőgazdasági, társadalmi viszonyokat tökéletesen megérteni nem lehet."151 Thallóczy Lajos a horvát szokásjog egy 1551—1553-ból fennmaradt olasz nyelvű szövegét adta közre magyar fordításával együtt. „Czélunk . . . , hogy jelezzük mekkora fontossága van a lokális szokásjognak az országos jog mellett . . . (ez) a horvát nép belső állapotának megismeréséhez vezet."15 2 Thirring Gusztáv: Városaink lakosságának kereseti viszonyai a XVIII. század második felében c. cikkében 37 szabad királyi város lakosainak számát közölte hat táblá-146 1 904. 81. I. 147 A Szamos szabályozása a múlt században. 1898. 545.1. Az ecsedi láp eresztése a múlt században. 1899. 1.1. 148 Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból. Bev. Benda Kálmán. Bpest., 1961. XII. 1. 14 ' A posta meghonosítása hazánkban. MGSz. 1897. 377.1. Űjabb adatok a posta meghonosításának történetéhez hazánkban. 1900. 352.1. Paar Péter és fiai, mint pozsonyi postamesterek 1538 — 1613.1899. 97.1. Húsz év a magyar posta történetéből 1622-1642.1897.1. és 49.1. A magyar királyi posta a XVII. századközepén. 1901.185.1. A magyar kir. posta a XVII. század második felében. 1903. 238. 1. Az utolsó magyarországi főpostamester és kora (1680 — 1700). 1903. 385.1. A magyar posták a XVIII. század elején 1700-1716. 436. 1. 150 1898. 244. 1. 151 1894. 60. és 136. 1. "'Thallóczy: Horvát szokásjog 1551-1553-ból. 1896. 142. 1. 11 Századok 1969/5—6
