Századok – 1969

Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI

1092 IZSÉI'Y EDIT Thallóczy Lajos: Károlyváros s a horvát határőrvidék keletkezése e. értekezésében több a gazdaságtörténeti, mint a történelmi adalék. Dubovác várát átadták a kamarának a Zrínyiek. A szerző a kamarai jelentés alapján felsorolja a vár jövedelmeit, a város polgárainak s a falvak jobbágyainak nevét, valamint az utóbbiak szolgáltatásait.97 Hódoltság korabeli falvak gazdasági helyzetéről szól Erdélyi László értekezése: Pisky István tihanyi kapitány számadáskönyve 1585—1589. A tihanyi végház 26 lovas és 50 gyalog vitézének ellátását, ruházatát és fegyvereit Pisky a környező 18 falu szolgáltatásaiból fedezte. Évi bevétele a falvakból majdnem 1900 frt volt, a kincstárnak 100 frt-tal kellett volna pótolnia, s még ezt is csak adóslevelekben adták.98

Erdélyi mérlegelte a számadáskönyv adatainak értékeit, összehasonlító eljárással igyekezett a hiányokat pótolni, s ezek alapján a végház gazdasági helyzetét megrajzolni. Sörös Pongrác: Egy falu a török időkben c. cikkének hűvös gazdasági adataiból a Győr megyei (Sokoró) Kajár hősies élete rajzolódik ki.9

9 Városaink közül csak néhánynak életéből kapunk új, értékes gazdaságtörténeti rószletfeldolgozásokat. Szűcs Mihály Debrecen mezőgazdaságát ismertette, területének gyarapodását, adózását, földművelését, a terményárakat stb. A XVIII. század közepéig az egyes polgároknak a külterületeken elkülönített tulajdonuk nem volt, csak ekkor kezdődött a ház után járó földek ós kaszálók birtoklása.100 Hozzá hasonlóan igyekezett Zoltai Lajos Debrecen gazdasági életét megrajzolni a XVII—XVIII. században, régi városi jegyzőkönyvek és iratok alapján. Sorra vette az adókat, terheket és jövedelmeket, a város földjeit, pusztáit, erdőit, szőlőit, malmait, italmérésót, a város ménesét, gulyáját, az ellenséges katonák túlkapásai és kínzásai által kicsikart pénzeket.10

1 Szűcs és Zoltai értekezéseinek jelentőségét nem az elég kezdetleges módszer, hanem a feltárt anyag gazdaságtörténeti újdonsága adja. Azokat a kérdéseket tárgyalták, melyeket Szűcs István Debrecenről szóló monográfiája homályban hagyott. Mivel a magyarság ősfoglalkozása a pásztorkodás és állattenyésztés volt, a folyóiratból nem hiányozhattak az erre vonatkozó értekezések. Oalgóczy Károly: Adalékok Magyarország mezőgazdasági történetéhez a honfoglalás első korszakából c. cikkében nem hozott új adatokat. Címével ellentétben az akkori állattenyésztést igyekezett felvázolni nyelvészeti „bizonyítékok" alapján. Tagányi a jegyzetben polemizál vele. „Pusztán a mai magyar szókincs állapotából régi kultúránkra semmi biztosat sem következtethetünk."10

2 Zimmermann Ágoston értekezése „A patkó eredetéről, vonatkozással az árpádkorabeli leletekre" gazdasági jellegű archeológiai leleteket ismertet. A honfoglaláskori magyar leletek közt patkó nem fordul elő, csak később.103 Ortvay Tivadar két cikkben közölt y, Pozsony környéki állatvilágról gazdaságtörténeti adalékokat (erdei ós mezei vadak, halak, méhek, lótenyésztés), valamint ismertette a vadászat hasznát és jövedelmezőségét nemzetgazdasági szempontból. Ezek kiegészítik a szerző Pozsony megye állatvilágáról írt könyvét.10

4 Thallóczy : Lamberg Kristóf, I. Ferdinánd király fővadászmestere Budán című értekezésében a buda-környéki XV. századi vadaskertekről s a vadászati tilalomról írt a fővadászmester egy levelével kapcsolatban. Nem puszta adatokat közölt, hanem felvázolta a kort s az előzményeket.105 A lótenyésztéssel áll kapcsolatban Viszota Gyula: Széchenyi István és a magyarországi lóversenyek megalapításáról szóló jelentős tanulmánya. Közli Széchenyi e tárgyban írt német nyelvű felterjesztéseit is.10

6 A régi halészélet elevenedik meg Takáts Sándor: A komáromi vizahalászat a XVI. században című cikkében. Egy év alatt átlag másfélszáz darab 1—4 1/2 mázsa súlyú vizát fogtak. A komáromi várgrófnak és a bécsi udvarnak elővásárlási joga, s így búsás haszna volt. A szerző lírai hévvel írt a komáromi halászatról. Takátsnak ez az első cikke a Szemlében. Stílusát, módszerét és jelentőségét később értékeljük összes cikkei alapján.107 "MGSz. 1898. 365. 1. •» 1905. 133. és 177. 1. •» 1902. 289. 1. 100

Szűcs Mihály: Debrecen mezőgazdasági története. 1894. 289. 1. 101

Zoltai L.: Debrecen a török uralom végén. 1903. 289., 404. 1. és 1904: 45., 117., 206. 1. Debrecen kétszáz év előtt. 1902. 1. 1. Debrecen város ménese, gulyája a XVIII. sz. első felében. 1905. 1.1. "» 1894. 5. 1. 1906. 55. 1. 104

Ortvay T.: Állatgazdaságtörténelmi adalékok. Különös tekintettel Pozsony megyére. 1903. 49. 1. és 1904. 321. 1. A vadászat haszna és jövedelmezősége. 1901. 281. I. '"1894. 110. 1. 1011

1904. 1. 1. »"1897. 425. és 485. 1.