Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
1086 IZSÉI'Y EDIT 1905-ben a 12. évfolyam második füzete után előfizetési felhívást adott közre Kováts. Ebben még azt ígérte, hogy a „legközelebbi számokban előreláthatólag ... a következő értekezések fognak kiadatni: Kováts Ferenc: Gazdaságtörténeti prolegomenák; Kováts Ferenc: Városi kereskedelmi politika a középkorban; Iványi Béla: A Kanizsayak vas- és sopronmegyei birtokai a XVI. század elején . . ." Ekkor még nem gondolt Kováts a lap végleges megszüntetésére. Ezek a cikkek azonban már nem jelentek meg. A Szemle XIII. évfolyama csonkán maradt, a legutolsó szám a harmadik. A Magyar Tudományos Akadémia II. osztálya „őszinte sajnálkozással" vette tudomásul 1907-ben a Szemle megszűnését. Úgy látszik, még reménykedtek abhan, hogy vagy felélesztik a folyóiratot, vagy hasonló vállalkozást indítanak, mert kimondották, hogy az Akadémia „addig is, míg ez irányban intézkedést tehet, a gazdaságtörténeti czólokra felvett költségvetési tétel ügyét függőben óhajtja tartani." Ä Magyar Gazdaszövetség kérte, hogy a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle akadémiai segélyét a Magyar Gazdák Szemléje című folyóiratra ruházzák át. Kérésüket azonban az Akadémia visszautasította, „mert ezzel nem látja megvalósíthatónak a kitűzött célt, a magyar gazdaságtörténet intensivebb műveiésót".63 Itt kell megemlíteni, hogy a Magyar Gazdaságtörtónelmi Szemlével párhuzamosan volt még egy hasonló tartalmú magyar folyóirat, az Erdélyi Gazdaságtörtónelmi Szemle, mely Az Erdélyi Gazda c. lap mellékleteként 1897/1898-ban évente hatszor jelent meg Kolozsvárt, Tokaji László szerkesztésében. Acsády a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében lelkesen üdvözölte az új lap megjelenését.6 4 Néhány kisebb tanulmány, elsősorban forrásközlés jelent meg itt. Rövid idő alatt elég változatos gazdaságtörténeti anyagot közöltek, főleg a XVII—XVIII. századból. Témái: fejedelmi utasítás az uradalmi udvarbíró számára, uradalmak gazdasági kimutatása, fizetési lajstromok, udvarbeliek borjárandósága, egyéb uradalmak története és gazdálkodása, marosszóki földközössóg, határnevek, székely szék szabályrendelete, falutörvények, urbárium, jobbágyszerződések, jobbágyösszeírás, egy földmíves krónikája, kétszáz éves béreskönyv, napszámbérek, tisztek fizetése, enyedi tanárok fizetése, vár- és vagyonleltár, végrendelet, kőfaragók szerződtetése, Erdély adója, kivándorlás, éhínség. Sajnos a folyóirat hamar megszűnt, így semmiképp sem volt vetélytársa a Magyar Gazdaságtörtónelmi Szemlének. II. A Szemle értekezései tartalmilag igen változatosak, kiterjednek a gazdaságtörténet minden ágára, az agrártörtónelemtől kezdve az ipar-, kereskedelem- és közlekedéstörténeten át a statisztikáig és birtokjogig. Mai történészek felpanaszolják, hogy a Szemle főleg a XVI—XVIII. századra korlátozta a kutatásokat.65 Vizsgáljuk meg, hogyan oszlanak meg századonként az egyes cikkek:6 6 Megnevezés X—XIII. XIV XV. XVI. xvn. xvm. XIX.- sz. Értekezés 13 9 16 36 31 39 10 Adat és vegyes 10 29 43 119 276 179 23 23 38 59 154 307 218 33 " Akadémiai Értesítő, 1907. 332-333. 1. A MTA jegyzökönyvei. 3. akadémiai összes ülés, márc. 19. MGSz. 1897. 130. I. „Ép Erdély az, hol e téren roppant munkakör kínálkozik, mert a többi fejlődés ott egészen sajátos közgazdasági viszonyokat hozott létre" A székely kivándorlás szintén gazdasági kérdés, nem csak ma, hanem réges-régóta." „Anyagnak bizonyára nem lesz hiányában, mert nem csak a köz-, hanem a magán levéltárak is töméntelen értékes kincset rejtenek magukban, melynek közzététele a nemzeti tudománynak nagy hasznára fog szolgálni." " Sándor Pál: A magyar agrár- és paraszttörténet polgári irodalmának kritikájához. Századok, 1954. 372. 1. „A Szemle sem terjeszkedett ki a mezőgazdaság kapitalista korszakának vizsgálatára, közleményeivel megmaradt a feudális korszak Igen szűkreszabott korlátai között." " Ha egy cikk pl. három századdal foglalkozik, mind a három rovatban szerepel, kivéve a X—XIII. századot, ahol csak egyszer.
