Századok – 1969

Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI

A GAZDASÁGTÖRTÉ NET,MI SZEMLE TÖRTÉNETÉHEZ 1087 Az értekezések elég arányosan foglalkoznak mindegyik korszakkal, csak a kisebb cikkek zöme tárgyalja túlnyomóan a XVI—XVIII. századot. A XIX. századdal valóban kevesebbet törődtek. Az „adatok" és „vegyesek" túlsúlya sem olyan döntő, oldalszámuk 87 oldallal múlja felül az értekezésekét. A tizenhárom évfolyam összoldalszáma: értekezés 2756 1., adat és vegyes 2843 1. De a hatodik évfolyamban 177 oldal értekezés mellett 309 oldal adat található. Most nem az a célunk, hogy az egyes tanulmányokat behatóan értékeljük, hiszen mindegyik témakör más gazdasági szakembert kívánna, helyünk sincs itt erre, csupán azt kívánjuk feltüntetni, hogy a cikkíró értekezést írt-e, vagy csak bővebb adatközlést ad, s hoz-e valami újat az illető szakterületen. Alapvető problémákat tárgyal Acsády Ignác: A magyar gazdaságtörténet feladatai című cikkében.6

7 A gazdaságtörténet meghatározása után eddigi eredményeit s a magyar történelmet pillantja át ebből a szempontból, végül kijelöli jövendő feladatait. A Gazdaságtörténelmi Szemle nemcsak az anyagot adja közre. „Még fontosabb hatása az, hogy szakembereket nevel, hogy a gazdaságtörténet iránti érdeklődést a nemzeti társadalom müveit rétegeiben fölébreszti s bennök e tudományág nagy elméleti és gyakorlati fontosságát öntudatra kelti." „Mint már neve jelzi, a gazdaságtörténet történettudomány és gazdaságtudomány is; összekötő kapocs a két tudományszak, ezzel pedig a múlt és jelen ismerete közt . . . egyszersmind magyarázatát adja a jelen szociál-gazdasági alakulásainak és képződményeinek." „A gazdasági viszonyok és érdekek jelentősége a múltban éppen oly nagy volt, mint minő az a jelenben. . . Minden nagy történelmi esemény mögött . . . ott lappang az eddig észre nem vett, meg nem értett, nem méltányolt gazdasági érdek, mint elsősorban mozgató rugó . . . Csak a jelszó, a lobogó volt más . . . De a politikai, rendi, vallásos, felekezeti takaró alatt ösztönszerűen, öntudatlanul, de tényleg gazdasági törekvések, anyagi érdekek hevítették a versengő feleket. A küzdelem a létért, a hatalomért, a vele járó gazdasági és politikai befolyásért lényegében mindig olyan volt, mint ma." „A gazdaságtörténetnek azt a munkát kell- miiltunk megvilágításában végeznie, amelyet a politikai történet eddig egyáltalán meg sem kezdett . . . Kifelejtette előadásából a történetírásnak legfőbb tárgyát, a gazdasági életben szerepet vivő összes tényezőket, ... a tulajdonképeni néptömegeket ós kifelejtette legfőbb tartalmát, az anyagi polgárosodás megalapítását, fejlesztését, időnként való változásait . . ." „Az állam nemzetközi politikája, háztartása és adóügye, honvédelme és belkormányzata, a műveltség, irodalom és művészet . . . mindnyájan szoros kapcsolatban állanak a gazdasági szervezettel ... Mi adott a magyarságnak igazán világtörténeti jelentőséget az európai népek családjában és hogyan teljesítette ezer év alatt . . . küldetését?" Acsády röviden vázolja a honfoglalás előtti viszonyokat. Szerinte a magyarság itt pusztaságot és mocsarakat talált. „Hogyan lett a magyar nemzet, a magyar föld azzá, minőnek ma látjuk? Arra a politikai történetírás még nem válaszolt . . . Itt a gazdaságtörténetnek kell segélyére sietni ... A magyarságnak nem egyszer ott kellett a munkát kezdenie, hol századokkal azelőtt ősei kezdték. A honfoglalást bizonyos tekintetben ismételnie kellett több ízben. Az állami, nemzeti politika egyik legfőbb feladata ezer esztendőn keresztül a telepítés." Végig tekinti a magyar történelmet, majd megállapítja: „A török uralom, . . . a tizenhatéves felszabadító háború óriási területeket tett lakatlan sivataggá . . . Első sorban az ember hiányzott." 1715-ben és 1720-ban vagyonkatasztert készítettek, mely helységenként névszerint felsorolta az egész adóköteles lakosságot. „Az 1720 körüli állapotok ismerete nélkül képet sem alkothatunk annak a munkának nagyszerű . . . voltáról, melyet itt azóta a magyar nemzet végzett. E nagy munka ... az uralkodóosztályok vezetésével folyt . . . Csak egyetlen mozzanatát körvonalaztam itt a magyar állam múltjának . . . , mely egyáltalán földerítve, méltatva . . . nincs s mely hiányt a gazdaságtörténet lesz hivatva pótolni." „De nem csupán a mezőgazdaság . . . hanem az anyagi munka minden ágában, ipar és kereskedés terén ... az adórendszer és pénzügyi viszonyok, sőt közvetve a közigazgatás és igazságszolgáltatás . . . körül végtelen sok feladat . . . várakozik a magyar gazdaságtörténetre. . . Ha tehát képessé akarjuk tenni nagy nemzeti hivatása teljesí" MGSz., 1895. 137-158. I.