Századok – 1969
Közlemények - Izsépi Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez 1077/V–VI
A GAZDASÁGTÖRTÉ NET,MI SZEMLE TÖRTÉNETÉHEZ 475 A nagy-, közép- és kisbirtokok gazdasági helyzetét megvilágítják: a) az egyházi javakról fennmaradt összeírások, b) a világi birtokokról az osztálylevelek vagy ítéletlevelek. Az egész ország gazdasági helyzetét illusztrálják a dikális összeírások és dézsmalajstromok, 1715 és 2Ó-ból az egész ország adózó lakosságának összeírása, s a múlt század óta a rendes népszámlálások. „Ezek azok a források, melyek a magyar gazdaságtörténet szempontjából első sorban jönnek tekintetbe. De hol vannak még a középkortól kezdve a különböző árak- és értékekre vonatkozó becslések, limitációk és tarifák; a különféle gabona-, bor- és földmértékekről szóló emlékek, a harminczad lajstromok; vízszabályozási, talaj javítási adatok már a XV. századtól; az időjárás, gazdasági termesztvények s állatok története? Egyszóval földművelésügyünk, pénzügyünk, iparunk, kereskedelmünk, közigazgatásunk ós társadalmi szervezetünk ezer és ezer emlékei?"17 Hamarosan módosították a bizottság javaslatát. Nem adtak ki külön okmánytárat, hanem a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében az értekezések után az „adatok" és „vegyesek" rovatában közölték a forrásanyagot. Az előfizetési felhívás szerint az új folyóirat „hivatva lesz a gazdákat és történetírókat közelebbről érdeklő mindennapi adatokat összegyűjteni, amelyek hazánk gazdaságtörténelmének megvilágítására különösen alkalmasak. Ez adatokon kívül még jeles történetírók ós gazdák tollából egyes érdekesebb mozzanatokat tárgyaló értekezések is közöltetnek." „Közreműködésüket megígérték Acsády Ignác, Barabás Samu, Borovszky Samu, Marczali Henrik, Márki Sándor, Nagy Gyula ós Pauler Gyula történészek Illóssy János, Komáromy András, Pettkó Béla és Tagányi Károly levéltárosok, Földes Béla, Galgóczy Károly és Mandello Gyula közgazdászok, Csillag Gyula jogász, Rodiczky Jenő, Ruisz Gyula ménesbirtok igazgató. A folyóirat „komoly tudományos jellegű. Első lesz a maga nemében. Ha átkutatjuk a többi nemzetek időszaki irodalmát, nem találunk sehol a miénkhez hasonló folyóiratot, mely egy nemzet gazdaságtörténetének mívelését és megismerését tűzte volna ki feladatául."1 ® Nem túlzás ez? Talán csak előfizetési propaganda? Közgazdasági és mezőgazdasági folyóirat igen nagy számban jelent meg minden országban, de önálló gazdaságtörténeti folyóiratot, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlót néhány hónappal megelőzve, egyedül Németországban indítottak Zeitschrift für Social- und Wirtschaftsgeschichte címmel. Ebben a nemzetközi folyóiratban az ókortól kezdve számos ország gazdaságtörténetéről jelentek meg értekezések. Míg a Magyar Gazdaságtörtónelmi Szemle célja egyetlen ország gazdaságtörténetének feltárása volt. Paikertók tehát igazat állítottak, ilyen téren ez „az első és egyedüli folyóirat a maga nemében az egész világon. Valóban büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország itt, komoly tudományos téren, mint első ragadta > meg a haladás zászlaját."19 Sikerült a földművelésügyi minisztertől is anyagi támogatást szerezni2 0 s ily módon a gazdasági és tudományos szervek közös összefogásával létrejött a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894 február közepén látott napvilágot az első szám. Tartalma —- a bevezetésen , kívül négy értekezés és négy hosszabb adatközlés, valamint a kisebb „vegyesek" — egyaránt felkelthette mind a gazdaközönsóg (ezalatt az OMGE-ban nem a kis-, hanem a közép- és nagybirtokosokat, valamint a gazdatiszteket értették), mind a történészek érdeklődését. Korban a honfoglalástól 1888-ig, minden századból kaphattak, túlnyomóan mezőgazdasági adatokat. Paikert Alajos a Bevezetésben megadta a folyóirat célkitűzéseit. „Sajnos a magyar történetírás, mint egyáltalán a külföldön is, sokáig majdnem kizárólag csak politikai mozgalmakat vett tekintetbe, és csak a legújabb időben tárgyal szociális mozgalmakat. Közgazdasági momentumokkal, szociológiai irányokkal . . . foglalkozni nem tartotta hivatásának . . . Anyagi dolgokkal, a népek valódi szükségleteivel tudományosan foglalkozni egész a legújabb időkig crimen laesae majestatis volt ... A modern történetíró, ki a népek történetében nem a fejedelmek alattvalóit, sem a háborúk változatos színjátékát, sem az udvari intrikák következményeit, sem pedig egyes osztályok uralomérti harcát látja és írja, hanem az emberiség egy részének a természeti törvények, illetve a 17 Századok, 1893. 915-919. 1. " Köztelek, Id. hely. . " MGSz. 1894. 4. 1. A nevezetesebb külföldi közgazdasági és mezőgazdasági folyóiratok indulási éve: Journal des Economistes 1842, The Economist 1843, De Economist (Amsterdam) 1852. Jahrbücher für Nationalökonomie u. Statistik 1863, Vierteljahrschrift f. Volkswirtschaft, Politik u. Kulturgeschichte 1863, Économiste Francais 1873 Giornale degli Economisti 1886, Landwirtschaftliches Jahrburch d. Schweiz 1887 stb. !0 Orsz. Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Fol. Hung. 1547.
