Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
1050 ROTTLEE FERENC Samassa a teológiáról került a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba (1870-ben) miniszteri osztálytanácsosnak. Innen indult el főpapi karrierje; egy év múlva máiszepesi püspök és 1873 októberében egri érsek lett.22 Egyházi életrajzírói helyesen ismerték fel a rendkívüli előmenetelben Deák Ferenc szerepét. „Bár az ilyen különleges egyéni jellem — írja egyik méltatója — nem könnyen osztható be egyik vagy másik politikai pártnak apró megkülönböztetések sövényeivel elhatárolt csoportjába, mégis kétségtelen, hogy Deák Ferencnek és eszméinek alig lehetett mélyebbrelátó megtestesítője és odaadóbb követője, mint volt az egri biboros-órsek, ki a haza bölcsét temető papjakónt sírjába kísérte: szellemét, törekvéseit pedig, teljes élete útravalójául mérhetetlen kegyelettel szivébe zárta."2 3 A hatvanas évek elején azonban még nem politikus és nem biboros érsek, hanem az egyetem egyik tanára. Tudományos munkájában azonban a közepes szintet sem érte el. A tárgya iránt elfogult Artner Edgár így jellemzi: „Kivételes egyéniség volt. Még tanársága előtt irt két kisebb munkát. Ezekben is, de különösen az esztergomi rövid teológiai tanársága alatt irt biblikus munkájában szép latin stílusával . . . tiint ki."24 Tudományos méltatásnak aligha foghatók fel ezek a sorok. A Hittudományi Kar oktatói között voltak azonban olyanok is, akik ha nem is tudományos munkásságukkal, de nagy pedagógiai egyéniségük segítségével irányítani vagy egyengetni tudták azon kevesek érdeklődését, akik a tudomány felé vezető úton kívántak tovább haladni. Közülük Pollák János, a Hittudományi Kar biblikus tanára volt a legnagyobb hatással Fraknóira.2 5 1861-ben került a Religio szerkesztőségének az élére és egy esztendős működése után megfogalmazta saját maga ós lapjának programját. „Sión táborában — írta — némileg mint előőrs az ellenfél ütegeit, jeleztük azoknak, akik tán elég hatalmasak lesznek о romboló fegyverzetet, ha nem is leszerelni, legalább kevésbé ártalmassá tenni . . . himezés nélkül szembeszállni minden, bárhonnan és bárkitől származó gáncsoskodással a vallási, erkölcsi, egyházjogi, egyháztársadalmi téren."26 Az egyház táborán belül is érezhető és egyre erősödő liberális felfogás és a kívülről jövő, bárminemű támadás ellen, polemikus szellemben vezette a folyóiratot. Ezért közölte le pl. teljes terjedelemben Fraknói Vilmos egyik politikai röpiratát, amelyet elsőnek az Idők Tanúja hozott.2 7 A közlés egyik bizonyítéka annak, hogy támogatta diákjának ilyen jellegű törekvését is. Fraknói tudományos működését más módon is segítette. Például, amikor Török János után átveszi a Szent István Társulat gondozásában megjelenő Egyetemes Magyar Encylopaediának a szerkesztését, Fraknóit felkérte az egyháztörténeti címszavak egy részének elkészítésére.2 8 Pollák János hatását és irányító szerepét a kortársak igen nagyra értékelték, Artner Edgár véleménye szerint Pollákot a kortársak Ipolyi elé helyezték. Ha ezt némi túlzásnak tekintjük is, abban azonban igaza volt a teológiai fakultás történetírójának, hogy az utókor Pollák jelentőségét nem mérte fel helyesen. Teológiai tanulmányai alatt került Fraknói szorosabb ismeretségbe Palásthy Pállal2 9 és Schopper Györggyel is.30 Palásthy sem volt tudós elme, tevékenységét a tanári pálya sem tudta ezirányban befolyásolni. Az egyházon belüli és az egyházpolitikai küzdelmekből azonban kivette a részét és ebben Fraknói Vilmosnak egyik mestere volt. Palásthy 1864 — 68 között a Religio szerkesztőjeként a kiegyezés gondolatát támogatta, de csak azzal a fenntartással, ha a katolikus egyház hegemón vezető szerepe továbbra is megmarad és a külföldről átvett „ujitások" nem az egyház ellen irányulnak. Schopper Györgyöt élénken foglalkoztat ta a pesti egyetem katolikus jellege és a vollásalapról folyó vitákban tevékeny szerepet játszott. Tömöri álnéven kiadott egy politikai röpiratot a pesti egyetem katolikus jellegéről.31 A röpirat érdekessége, hogy szinte egyidőben jelent 21 Samassa József (1H2S —1912). Életére Id. Huttkay Lipót : Samassa, apolitikus. Eger. 1898. Uő.\ Samassa bibornok emléke 1828-1912. Eger. 1912. (összeállítás az érsek emlékére). "Samassa emléke. Eger. 1912. 12-13. 1. "Artner: i. m. 418-419. 1. !S PnUák János (1824 — 1884) a pécsi szeminárium tanára volt, innét került a pesti Hittudományi Karra, allot 1868-ig tanított. Szellemi hagyatéka főleg az általa szerkesztett Religióban található meg. Ezek nagyrésze „Havi Szemle" cím alatt megjelenő egyházpolitikai publicisztika volt. " Religió, 1862. jan. 15. ' " ..Jelesen ismert ifjú történészünk, Prunkt Vilmos, az egyetem katli. jelleméről okadatolt cikket közölt az Idők Tanújában, melyet közérdekűsége miatt célszerűnek tartunk lapjainkban is közzétenni." Religió, 1862. márc. 12. A röpirat elemzését ld. alább. *• Fraknói az V. kötet (1866)-től munkatársa a vállalkozásnak, majd I'ollák utódjaként (1871) ő fejezte be a sorozatot. Az Encyclopaediáről ld.: Notter Antal: A Szent István-Társulat története. Bpest. 1904. " Palásthy Pál (1825 -1899) a kassai szeminárium tanára volt. A Hittudományi Karon 1855-től 1871-ig tanította az erkölcstant. 1871-ben esztergomi kanonok, majd 1886-tól az esztergomi érsek segédpüspöke lett. " Schopper György (1819 — 1895) 1848-tól az esztergomi szeminárium tanára volt. Hosszú ideig (1855-1868> tanított a pesti egyetemen, majd esztergomi kanonok (1868) és rozsnyói püspök (1872) lett. Életére ld. Zelliger: i. m. 467-468. 1. 31 Mily jelleggel bir tehát voltakép a m. tudomány egyetem? Fejtegette Tömöri. Esztergom. 1868.
