Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
FRAKNÓI VILMOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1051 meg Fraknói Vilmos hsonló című ós tartalmú politikai röpiratával. Schopper a teológián az ultramontán irányzat egyik jellegzetes képviselője volt és hatása ezen e téren is érvényesült Fraknóira.32 Az eddigiekből egyértelműen kiválik, hogy a fiatal Fraknói a pestr teológián valóban nem kapott különösebb történetírói inspirációkat. Amikor azonban a Bölcsészettudományi Kar hallgatója lett, kapcsolatba került néhány valóban neves tudóssal, tanárral, akik szellemileg, gyakorlatilag is irányították és támogatták kezdődő tudományos érdeklődését. Ezek: Horváth Cyrill, Toldy Ferenc és Horvát Árpád, akiknek tanári és tudósi tevékenysége nagy hatással volt az akkori egyetemi hallgatókra és közöttük Fraknói Vilmosra is. Hármójuk közül a legjelentősebb hatása Fraknóira a „magyar irodalomtörténetirás atyjá"-nak, Toldy Ferencnek volt.3 3 Életművét általában a magyar irodalommal és irodalomtürténettel kapcsoljuk össze, bár azt is tudjuk, hogy az irodalmon, filozófián kívül a természettudományok is érdekelték, sőt az orvosi karon tanított is. Alig írtak azonban eddig arról, hogy Toldy Ferenc mint egyetemi tanár szoros kapcsolatba került a magyar történelemmel is. Toldy a pesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán magántanár volt, majd 1861 áprilisában kinevezték a magyar nyelv és irodalom rendes tanárának.3 4 Az 1862/63-as tanévben pedig — ekkor kezdte el bölcsészeti tanulmányait Fraknói Vilmos — engedélyt kapott, hogy Reisinger János tanár mellett ő is taníthasson magyar történelmet.35 Fennmaradtak Toldy Ferenc egyetemi előadásainak kéziratos vázlatai, ezekből kiderül, hogy Toldy előadasai előrelépést jelentettek Reisinger előadásaival szemben. Például az eseménytörténetet a magyar művelődéstörténettel egészítette ki. Az 1862/63-as tanévben heti négy alkalommal tartott Toldy történeti előadásokat: ,,A magyar nemzet története az Árpádok alatt, különös tekintettel a jogi és művelődési viszonyokra" címmel. Valószínű, hogy ezek az előadások hatással voltak Fraknóira, aki Toldy előadásaiból kapott először a magyar történet egyes kérdéseiről tudományos igényű rendszerezést.3 6 Tol ly é3 Fraknói ekkor már ismarték egymást, egy évvel korábban jelent meg Fraknói pályadíjat nyert tanulmánya az árpádkori művelődési viszonyokról. Toldy kéziratos jegyzeteiben hiatkozik Fraknói e munkájára. Fraknói — és természetesen a többi történelmet hallgató diák — metodikai kérdésekben is tanult Toldytól, aki ilyen tárgyú előadásokat hirdetett ós tartott az 1863/64-es tanévben.3 7 Fraknói Vilmos ebben az időben ismerkedett a forrásgyűjtés módszereivel. Ebben is jó mestere volt Toldy Ferenc, aki ezekben az években is járta az országot és az egyházi, magán- és úatósági levéltárak anyagaiban kutatott. Toldy kéziratos feljegyzéseiben olvashatjuk, hogy ezek az adtgyűjtő kirándulások rendszeresek voltak, eredményeit gondosan összegezte ós tapasztalatait biztosan megosztotta később tanítványával — Fraknói Vilmossal is.3 8 Véleményünk szerint Fraknói egyetemi évei alatt a legtöbb segítséget, kutatói pályájának indítását Toldytól kaphatta. A tudományos életbe bevezetni egy pályakezdő ifjút, ezt Toldynál jobban akkor senki sem tudta megtenni. „A legtöbben közülünk — írja Fraknói — szerencsések valánk tanácsaiban, sőt támogatásában is részesülhetni. És felejthetetlenek fognak maradni azon szép percek, mikor első kísérleteinkkel, vagy terveinkkel szerényen és félénken közeiedénk hozzá; mint fogadta közléseinket sugárzó arccal, ós jutalmazta baráti ölelésével ..." Toldy segítő szándóka még az egyetem utáni években is kísérte és ezért nagyon sokat köszönhetett neki Fraknói.3 9 Horvát Árpii 1882 — 1864-Ьзп a történeti segédtudományokat, ezen belül az oklevél -és címertant tanította a pesti egyetemen. Fraknóival kölcsönösen nem szívlelték egymást és ellenszenvük a későbbi években sem változott.40 Horvát Árp~ j — Horvát " Franki Vilmos: A pesti magyar királyi egyetem katolikus jelleme. Pest. 1868. 21. 1. Artner ezt tévesen teszi 1862-re - i. m. 409 1. "Toldy Ferenc (1805-1875) életére és munkásságára 1(1.: Zólyomi Lajos: Toldy Ferenc életrajza. Pozsony. 1883. — Knnez Aladár: Toldy Ferenc. Bpest. 1907. — Riedl Frigyes: Toldy Ferenc emlékezete, 1927. — A magyar irodalom története, 3. köt. Bpest. 1965. 31 Szintiét',ry Imre: i. m. 439. 1. S! Reisinger Jims piarista pap, 1849—1860 között a királyi biztos által kinevezett bölcsészkari dékán volt. Történeti előadásait csak 1862-tól hirdette „Magyarország története " címmel, mert addig „Ausztria története" elmen adott elő magyar történetet. "MTAKK. M. írod. 255. sz. Ugyanitt találhatók Toldy őstörténeti előadásai is. ",,A történettudomány Encyclopaediája és Methodológiája" c. előadás kéziratos jegyzete: MTAKK Történelem 29. sz. "Toldy történeti kutatásairól Id.: OSzKK Fol. Hung. 1617. Vegyes írások - Ezek közül különösen: sárospataki, miskolci és esztergomi iltjai. " A Toldyról szóló sorokat id.: Fraknói Vilmos: Horváth Mihály emlékezete. 28. 1. Az 1860-as évek második felében Fraknói több levelet írt Toldynak (a levelek: MTAKK M; írod. Levelezés 66. sz.) és Ipolyihoz írt leveleiben gyakran szerepel Toldy neve. " Horvát Árpád (1820-1894) életére és munkásságára ld. Károlyi Ár-pád: Horvát Á. emlékezete, Emlékbeszédek, XI. 1904. Fraknói 1866-ban beadott egyetemi tanári pályázatát Horvát mint véleményező elutasította (ld. alább). Fraknói a későbbi években ezt igyekezett „viszonozni". Ld. Fraknói Vilmos Horvát Árpád röpirata. Magyar Könyvszemle, 1876. 276-282. I. Horvát Árpád dolgozata az egyetemi könyvtár rendezésével foglalkozott. Fraknói 9*