Századok – 1969

Tanulmányok - Elekes Lajos: Az amerikai analitikusok és a történelmi relativizmus relativista bírálata 1024/V–VI

AZ AMERIKAI ANALITIKUSOK . 1027 nem jelenti azt, hogy a relativizmusnak vagy a vele rokon szkepticizmusnak ne találkoznánk más fogantatású, más fogalmazású, de nem kevésbé veszélyes változataival. Napjaink európai polgári tudományosságában főként azok a változatok érdemelnek figyelmet, amelyek vagy az egyéni egyedülvalóságot abszolutizáló egzisztencialista filozófia, vagy az összefüggéseket, kivált a törvényszerűségeket a társadalmi jelenségek körében megkérdőjelező fenomenologizmus hatására alakultak ki; illetőleg azok, amelyek valamely más szaktudomány területén sikerrel alkalmazott szempont és kutatói eljárás szemléleti-módszertani általánosítása útján a történelmi szemléletmód és kutatási módszer jogosultságát vonják kétségbe (mint következetesen végigvezetett formájában a strukturalizmus), esetleg a szavak és fogalmak jelentésváltozásának ismert tényéből a történelmi források — tehát a történelem — megismerésének nem csupán sajátos nehézségeire, hanem egyenesen lehetetlen voltára következtetnek (mint például a fenomenologizmussal keveredő szemantizmus egyes hívei). Ezek az irányzatok többnyire nem tisztán, hanem egymást keresztezve, egymástól és elődeiktől sokat átvéve, keverék alakzat formájában jelentkeznek. Olykor nagyon figyelemreméltó módon hívják fel a figyelmet a történetkutatás, a történelmi látásmód és kutatási módszer valóban meglevő gyengeségeire és hiányaira. Ám ahelyett, hogy segítenének ezeknek a marxi—lenini tudományosság alapján egyáltalán nem leküzdhetetlen nehézségeknek, problémáknak a megoldásában, inkább kételyeket ébresztenek a megoldás lehetősége, ilyen irányú kísérletek helyessége és értelme felől. A történeti kutatásokat eddig nem befolyásolják jelentős mértékben, de az értékükről, értelmükről alkotott, széles körben terjedő vélekedéseket annál inkább. Veszélyességük nyilvánvaló, szakszerű elemzésük fontossága és időszerűsége megítélésünk szerint nemkülönben az. És bár ilyenféle kritikai törekvések a polgári tudományosság körén belül is megfigyelhetők, ezek alábecsülése nélkül leszögezhetjük, hogy az érdemi kritika elvégzésében a marxilenini tudományosságra kiemelkedően jelentős és felelősségteljes feladatok várnak.1 Az észak-amerikai, így az Egyesült Államok-beli tudományosság századunk elejéig nem tanúsított számottevő érdeklődést az öreg kontinensen folyó viták, az azokban elemzett kérdések iránt. A történetkutatás — noha nagy volumenű termést és számottevő eredményeket hozott — maga sem fejlődött olyan ütemben és arányban, mint olyan európai országokban, ahol jelentős hagyományai voltak. Később egyre szembetűnőbben háttérbe szorult más, gyorsuló ütemben fejlődő tudományokhoz, nem csupán a technikai-természeti 1 Az eddig elmondottakhoz vö. I. S. Kon: Die Geschichtsphilosophie des 20. Jahrhunderts. Kritischer Abriss. I—II. Berlin. 1964. (A szovjet szerző eredetileg orosz nyelven, öt évvel korábban kiadott művének bővített kiadása.) — A történettudományi szkepticizmus és relativizmus különböző változatairól Lederer E. : A történelem tudományossága. Bpest. 1968; a német historizmus és utóélete vonatkozásában uő. : „Tradition" und „Kontinuität" in der heutigen deutschen Zeitgeschichte und Politischen Wissenschaft. Nouvelles Etudes Historiques publiées à l'occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. II. Bpest. 1965. 426. s köv. 1. — A tárgyat érintő, nyugati országokban folyó vitákra Id. a megfelelő országok szakfolyóiratai mellett például a francia La Pensée utóbbi évfolyamaiban sorozatosan közölt vitacikkeket. (A történelmi, történettudományi szkepticizmus modern formáira vö. még a Magyar Filozófiai Szemle utóbbi évfolyamaiban csaknem rendszeresen közölt ismertetéseket és bírálatokat. A strukturalizmus tárgyunkat érintő problémáira — igen éles fogalmazásban — L. Sève cikkét, amelyben Godelier egyeztető kísérleteit és Garaudy enyhébben formulázott bírálatát kritizálja: uo. 1969. 2. 326. s köv. 1.)