Századok – 1969
Tanulmányok - Tokody Gyula: Az első világháború utáni forradalmi változások hatása a nagynémet történetírásra 990/V–VI
1020 TOKODY GYULA felfogásban más német történetírói irányzatokhoz képest észrevehetőbben maradt látszat, s csupán a nagyhatalmi célok tudományosabb színezetű, tehát elfogadhatóbbnak tűnő indoklását szolgálta. A politikai törekvések szolgálatából következően domináló szerepe a gesamtdeutsch történetfelfogásban is a politikai történetírásnak lett, ezen a téren is folytatva a kis- és nagynémet történészek által megkezdett utat és egyáltalán a német polgári történetírás általános hagyományait. Az új-rankeánus és az ettől elválaszthatatlan szellemtörténeti irányzat hatására azonban a gesamtdeutsch felfogás szakított a nagy- és kisnémet irányzat erősen államtörténeti beállítottságával és arra törekedett, hogy ,,az össznépet lelki-politikai szempontból is megértse, anélkül azonban, hogy az állami erők hatalmas jelentőségéről megfeledkeznék".97 Másszóval, nem helyes a német történelmet a német dualizmus (a porosz - osztrák ellentét), a hegemónia és a rivalitás szemszögéből megítélni, hanem figyelembe kell venni, „hogy az eszmék az alkotó tényezők a német történelemben is, hogy ezek a tulajdonképpeni dinamikus erők, amelyek a mechanikusok mellett és fölött léteznek . . ,"9 8 Az eszmék uralma a történelemben Srbik szerint kizárja a nagy- és kisnémet irányzatban szokásos ítélkezés jogosságát, hiszen az események és az egyes személyek cselekedetei mögött „az általános", ,,a szellem", „a kor lelkülete"9 9 húzódik meg. „Aki meg van győződve arról, hogy az évszázadok múltjában, a népek és államok történelmében az individuum fölötti eszmék uralkodnak, az be fogja látni, hogy a világtörténelem minden nagy fordulópontján — így 1866 vagy 1914 esetében — gyakran sokkal inkább sorsról, mint vétekről kell beszélni, és hogy az általános feltételek és a különös, konkrét okok gyakran súlyosabban esnek latba, mint az egyes emberek akarata és cselekvése, akik bele vannak ágyazva korukba és akiket a kor eszméi és áramlatai irányítanak, ámbár maguk is motorjai koruknak."10 0 A szellemtörténeti tézisek alkalmazása tehát feltétele volt a gesamtdeutsch felfogásnak, amely a hatalmi küzdelmeket az ellentétes, emberi akarat fölötti szellemi áramlatok összeütközési formáiként tünteti fel, s felmenti a múltban irányító szerepet betöltő politikai erőket, mozgalmakat vagy személyeket. Az eszmék minden egyéb történelemformáló tényezővel szembeni elsőbbsége, keletkezésük, hatásuk és elmúlásuk társadalmi meghatározottságának tagadása azonban széteső, összefüggéstelen mozaikokra bontja a történelmi múltat a gesamtdeutsch felfogásban is, kizárja a társadalmi törvények létezését, a fejlődés elvének elismerését, és tágra nyitja az önkényes történetírói konstrukciók lehetőségét. A gesamtdeutsch történetfelfogás ennek megfelelően nemcsak politikai téren tett rossz szolgálatot, nemcsak a nagy- és kisnémet koncepciók szintézise során bukott meg, hanem továbbmélyítette azt az ismeretelméleti válságot is, amely az első világháború utáni forradalmi megrázkódtatások egyik hatásaként mind szembetűnőbb lett a német és osztrák történettudományban. 97 Srbik: Zur gesamtdeutschen Geschichtsauffassung. HZ. Bd. 150. 1937. 232. 1. 98 Uö. : Gesamtdeutsche Geschichtsauffassung. 7. 1. 99 Uo. 7. 1. 100 Uo. 9—10. 1.
