Századok – 1969
Tanulmányok - Tokody Gyula: Az első világháború utáni forradalmi változások hatása a nagynémet történetírásra 990/V–VI
A FORRADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A NAGYNÉMET TÖRTÉNETÍRÁSRA 1005 az álláspontnak a részletes ismertetését nem vállalhatjuk, de erre talán nincs is szükség. Csupán néhány, különösen fontos problémakör kiemelésére szorítkozunk, alapul véve Kaindl „Oesterreich, Preußen, Deutschland" című, már jelzett művét, elsősorban pedig Heinrich Srbik különböző munkáit,56 valamint a Kaindl-, majd a Srbik-féle felfogás körül kialakult vita fontosabb szempontjait.5 7 A középkori német-római birodalomban a nagynémet történészek politikai terveik történelmi elődjét látták és azt eszményképként magasztalták. Kaindl munkájából a középkori német birodalom a nagynémet gondolat gyakorlati megtestesüléseként tárul elénk, amelyben a német császárok — Nagy Károlytól kezdve — a nagynémet közép-európai törekvéseket képviselték a széthúzó hercegekkel és a különböző partikularista irányzatokkal szemben. Amikor e felfogás egyik kisnémet beállítottságú bírálója, Dietrich Schäfer kétségbe vonta a közép-európai törekvések koraközépkori eredetét, Kaindl ismét összefoglalta álláspontját: „Tagadhatatlan, hogy a német uralkodók . . . törekvései az első német császároktól kezdve Ausztriára, Itáliára, Magyarországra és Csehországra (később Lengyelországra is) irányultak: megkísérelték Közép-Európát (a természetes viszonyoknak megfelelően) ilyen vagy olyan formában uralmuk alatt egyesíteni, vagy legalábbis befolyásuk alá vonni, s ez a kísérlet már a IX. században magára Bulgáriára is kiterjedt."58 Bár — Schäferhez hasonlóan — Srbik is elfogadhatatlannak tartotta Kaindl álláspontját az „ősi Szent Római Birodalom" és a nagynémet gondolat összekapcsolására vonatkozóan, a lényeget illetően az ő felfogása is ebbe az irányba mutat. A fajelméletet is elfogadó szellemtörténeti beállítottságánál fogva Srbik a faji közösségben és a birodalmi gondolatban látta azt a két alapvető tényezőt, amely a legnagyobb szerepet töltötte be a német történelemben. A birodalmi gondolat szerinte az univerzalizmusban, majd a nacionalizmusban és a közép-európaiságban fejeződött ki, s mivel a németség faji sajátosságához tartozott, kezdeti jelentkezése a történelem elejéig nyúlik vissza. Az első ezeréves birodalom során Srbik szerint a német népet egy metafizikus eszmére 56 A már ismerteken kívül: Deutsche Einheit. Idee und Wirklichkeit vom Heiligen Reich bis Königgrätz. Bd. 1—2. München. 1935. Bd. 3—4. München. 1942; Österreich in der deutschen Geschichte. München. 1936; Die Reichsidee im Wandel der Geschichte. Das Größere Reich. Großdeutschland am Anfang des IX. Jahres nationalsozialistischer Staatsführung. Berlin. 1943. 5—19. 1.; Die Reichsidee und das Werden Deutscher Einheit. HZ. 1941. Bd. 164. 457—471. 1.; Mitteleuropa. Das Problem und die Versuche seiner Lösung in der deutschen Geschichte. Weimar. 1938. — A továbbiakban a fenti munkákra csak idézetek és fontosabb részek kiemelése esetén hivatkozunk. 57 Az első kérdésre vonatkozóan lásd: Kaindl: Mein Buch „Österreich, Preußen, Deutschland" und seine Gegner. Beiträge zur Revision der kleindeutschen Geschichtsschreibung. Schönere Zukunft. II. Jg. Nr. 8—21. November 1926. 150—152. 1. és II. Jg. Nr. 9. 28. November 1926. 172—174.1. Továbbá Srbik már említett válaszát: Kleindeutsch und Großdeutsch. Ein kritischer Beitrag zu Kaindls Buch: Österreich, Preußen ,und Deutschland. Archiv für Politik und Geschichte. Monatsschrift. Berlin. 1926. 251—260. 1. —Az utóbbi kérdésre vonatkozóan lásd: Erich Brandenburg : Deutsche Einheit. Historische Vierteljahrsschrift. Dresden. 1935. XXX. Jahrgang. 757—770. 1.; Fritz Härtung: Preußen und die deutsche Einheit. Forschungen zur Brandenburgischen und Preußischen Geschichte. 49. Bd. 1937. 1—21. 1.; Srbik válaszát főleg a „Zur gesamtdeutschen Geschichtsauffassung. Ein Versuch und sein Schicksal" (HZ. 1937. Bd. 156) című tanulmány tartalmazza. 58 Kaindl : Mein Buch „Österreich, Preußen, Deutschland" und seine Gegner . . . Schönere Zukunft, 1926. 151. 1.
